Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2020-06-28 07:07:00

Úgy megvert egy fiú egy lányt az iskolában, hogy agykoponya-zúzódása lett

Az iskolai rendészet ötletét először Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár dobta be Gyöngyöspatán február elején. Az időpont és a helyszín sem véletlen. Januárban járt le a határidő, amikorra a helyi önkormányzatnak 60 patai fiatalnak és családjuknak kellett volna kifizetnie 99 millió forint kártérítést, mert szegregált oktatásban kellett felnőniük. A Heti Napló riportja.

Az ügyben keletkezett politikai viharban még a miniszterelnök is a kifizetés ellen szólalt fel, az oktatási kormányzat pedig egy huszárlépéssel igyekezett ráhúzni Gyöngyöspatára az iskolai rendészet témáját, arra hivatkozva, hogy a szegregált iskolából az erőszak miatt ment el sok diák.

Heti Napló Sváby Andrással 1. rész - 2020.06.21.

 

Az mindenesetre biztos, hogy az ország számos részén elképesztő állapotok uralkodnak a vidéki kistelepülések iskoláiban, de nem csak ott. Budapesti iskolák tantermeiben is ugyanúgy egyre forróbb a helyzet.

Mit csinálhat egy iskolaőr?

Az iskolaőr a rendőrségi törvény szerint kényszerítőeszközök közül kizárólag testi kényszer vegyi eszköz (gázspray), rendőrbot és bilincs használatára jogosult. Ezentúl az őrök megakadályoznák, hogy illetéktelen ne juthasson be az iskolába, diák pedig az órák vége előtt indokolatlanul ne juthasson ki. Az iskolaőrök gerincét volt rendőrök adnák, de középfokú végzettséggel egy pár hetes gyorstalpaló után tulajdonképpen bárki iskolaőrré válhatna. Pedig, ahogy kiderül, rettentő fontos, hogy egy felnőtt milyen hozzáállással és előképzettséggel kerül be egy iskola életébe. Az is kérdés, hogy mennyiben segítené egy másik új rendelkezés az erőszak lecsillapítását. A bűncselekmény miatt elítélt gyerek családjától ugyanis egy évre elvennék a családi pótlékot.

Összezúzott arc, agykoponya-zúzódás

Egy kelet-magyarországi kistelepülés nehéz helyzetben lévő iskolájának egyik tanárját sikerült elérnie a Heti Napló stábjának telefonon: „a mi iskolánkban a verekedések mindennaposak. Halmozottan hátrányos helyzetű túlkoros gyerekek, akik a legkisebb sérelemért ölik egymást. Ahogy negyed 8-kor beérkezünk az iskolába, egészen két óráig, fél háromig, amíg az órák tartanak, se leülni, se mosdóba menni, se rágyújtani nem tudunk, mert ha kicsengettek, rohanunk utánuk, hogy hamarabb érjünk ki az udvarra vagy a folyosóra, hogy hol, melyik sarokban lesz verekedés. (...) Nemrég történt, hogy testnevelés órán, ahol a tanárnő ráadásul egyedül volt, az egyik nyolcadikos gyerek a társát földhöz vágta és nagyon súlyos, több műtétet követelő felkar és alkar sérülés lett belőle. Volt itt, egy kislányt egy fiú úgy megvert, hogy összezúzódott az arca, agykoponya-zúzódása is volt, az orrában is volt egy repedés” – számolt be a történtekről a tanár.

Azt mondja, hogy a szétválasztás viszi el a legtöbb időt és energiát. Zsuzsanna azt mondja, ilyenkor előfordul, hogy véletlenül ők is kapnak egyet-kettőt, de szándékosan soha nem bántották őket a gyerekek. Szerinte a gyerekek védelme érdekében lenne szükség az iskolaőrségre.

Gyerekek védelme?

Az iskolaőrségről szóló rendelkezésekben, az UNICEF szakvéleménye szerint éppen a gyerekek védelme nem szerepel. Lux Ágnes gyermekjogi szakértő szerint ráadásul nemzetközi gyerekjogi egyezmények szellemiségével megy szembe, hogy az iskolaőrök például kényszerítő eszközöket használhatnak, akár 12 év alatti gyerekek ellen.
Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke szerint a legjobban abból látszik, hogy nagy a baj, hogy már az óvodákból is egyre több panasz érkezik trágárul beszélő, gondozókat rugdosó gyerekekről és ez korábban elképzelhetetlen volt. Szerinte önmagában az őrség nem jó megoldás, egyéb rendelkezésekkel kiegészítve viszont már más a helyzet.

Szerinte már most is vannak jó állami programok, melyek eszközt adnak a pedagógusok kezébe, hogy kezelni tudják a feszült helyzeteket. A Békés Iskolák programban még önvédelmet is tanulnak, ami ebben az esetben nem küzdősport, hanem annak a módja, hogy az osztályközösség ne fagyjon le és ne legyen tehetetlen, ha agressziót lát. De ezekre a programokra egyelőre túl kevés pénz jut.

Nem ez a megoldás?

Bódis Kriszta író, dokumentumfilmes és pszichológus egyszemélyben. Több mint 20 éve dolgozik az ózdi romatelepek legrázósabb környékein gyerekekkel. Neki viszont egész más a véleménye, mint a tanárnőnek, akit ennek ellenére megért. „Az a megoldás, hogy erőszakkal próbáljuk meg a gyerekeket helyre tenni, az egy rossz minta. Nem beszélve arról, hogy mi van akkor, ha ez nem működik? Akkor majd tankot viszünk az iskolába, vagy egyáltalán hova fejlődik ez?” – tette fel a kérdést Bódis Kriszta. Szerinte ráadásul nem csak a nehéz helyzetű vidéki településen él a probléma, csak az okok különböznek.

Bódis Kriszta szerint még az sem kizárt, hogy egyes helyeken szükség van iskolaőrökre, de ez kellene legyen az utolsó lépés.

atv.hu

Ajánlom

További belföldi híreink