Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2020-06-11 12:05:00

Palkovics László: A “számok alapján” a kórházak visszaállhatnak a normál működésre

“Most azt látjuk, hogy a számok alapján a kórházak visszaállhatnak a normál működésre” - nyilatkozta az ATV kérdésére Palkovics László az ITM vezetésével működő járványügyi-tudományos szakértők-professzorok véleménye alapján. A miniszter munkatársunknak azt mondta: minden javaslatuk, amit tettek, megvalósult. “Ebbe a körbe tartozik az is, hogy most a kórházak megnyílnak, hiszen ha megnézzük a kórházi járványokkal szembeni küzdelmet, ezek kivétel nélkül eredményesek voltak”.

“Minden részben számítás alapú, részben pedig különböző képletek elemzésén alapuló javaslatunk, amit tettünk, megvalósult. Ebbe a körbe tartozik az is, hogy most a kórházak megnyílnak, hiszen ha megnézzük a kórházi járványokkal szembeni küzdelmet, ezek kivétel nélkül eredményesek voltak” - jelentette ki Palkovics László innovációs miniszter egy sajtótájékoztatón az ATV kérdésére, miszerint az ITM vezetésével működő járványügyi-tudományos szakértői csapat eltalálta, hogy május 3-án tetőzik a járvány Magyarországon, arra vonatkozóan kapott-e az ITM vezetése a szakemberektől információt, tájékoztatást, hogy az egészségügyi rendszer mikor állhat vissza a korábbi működésére” ? Mindez azért is érdekes, mert Müller Cecília kedden az Operatív Törzs tájékoztatóján azt mondta, hogy másnap döntés születik a visszaállásról. Időközben az EMMI részéről azt a tájékoztatást adták az ATV Híradónak, hogy pénteken lesz bejelentés az ügyben.

Palkovics László most a kérdésünkre adott válaszában felidézte, hogy az ITM áprilisi járványügyi konferenciáján ő már beszélt arról - az ATV kérdésére -, hogy mi a különbség az általa vezetett innovációs tárca és a Kásler Miklós vezette minisztérium feladata között e téren. Míg az EMMI a betegek ellátásával foglalkozik, az ITM arra alkot stratégiát, hogy mi fog történni, mit kell tenni, hogyan tudunk a kialakult járványhelyzetre reagálni - mondta.
Az ITM vezetésével epidemiológusokból, matematikai modellezőkből és az egészségügyi ellátórendszer adatait elemző szakemberekből álló munkacsoportok térképezik fel a járvány terjedésével kapcsolatos folyamatokat, kilátásokat. A társadalmi kapcsolatok alakulását vizsgáló hálózatkutatók és szociológusok is támogatják, és a szakemberek kapcsolatban állnak a Jakab Ferenc professzor vezette koronavírus-kutatócsoporttal.

Eltalálták

Most Palkovics László azt mondta: a kérdésnek az a része, hogy eltalálták a járvány május 3-ai tetőzését is, annyiban érdekes, hogy “a kollégákkal a múlt héten megnéztük azt, hogy hány általunk tett javaslat valósult meg, és az láttuk, hogy ezeket eltaláltuk és a kormány ezeket be is vezette”.

Ezek közé sorolta, hogy megvizsgálták, milyen hatása lenne annak a vírus terjedése szempontjából, ha kinyitnák az iskolákat, és e kérdésben azt javasolták, hogy ne nyissák ki az iskolákat. De megemlítette a maszkviselésre és a “social distance-re”, a védőtávolság tartására a javaslatuk alapján tett kormányzati intézkedéseket is. A miniszter elmondta, hogy azt is megnézték, mi történik akkor, ha Budapesten és vidéken különböző szabályokat vezetnek be, és az e javaslatok nyomán megtett kormányzati intézkedések is eredményesek voltak, hiszen a vidéki nyitás nem okozott többletfertőződést. Amikor pedig arról volt szó, hogy milyen új védekezési módokat kell bevezetni, kiszámolták, hogy a társadalmi kapcsolatok számának 60 százalékos csökkentése kell a járvány kordában tartásához, a nyájimmunitás pedig az országos szűrés eredményeként bebizonyosodott, hogy nem működik.

Külön elemzés a vírus kórházi terjedésére

A matematikusok már március végén külön elemzésben vizsgálták a járvány kórházi terjedését. Május végéig a kutatók, orvos-professzorok, iparági szakemberek összesen több mint 40 prezentációt készítettek kormányzati, és állami szereplőknek.
Palkovics László most a kérdésünkre azt mondta: ott tartott hosszabb ideig a küzdelem, ahol nehezebb körülmények között kellett az intézményeknek működni, például Zalaegerszegen a szellemi fogyatékos emberek szociális otthonában volt nehéz a járvány megfékezése. (Korábban beszámoltunk róla, hogy Zala megyében május közepére két idősotthonban, a Zala Megyei Gondoskodás Egyesített Szociális Intézményben 43 gondozottnak és 12 gondozónak lett pozitív a koronavírustesztje, 30 gondozott került kórházba, közülük egy elhunyt. A Zalaegerszegi Gondozási Központ Idősek Otthonában pedig akkor 38 gondozott és 13 gondozó vált fertőzötté, és 23 kórházi ápolt közül hárman hunytak el. Zala lélekszámarányosan az ország negyedik legfertőzöttebb megyéje lett, lényegében egy szintre került Pest megyével.)

Számolnak, javaslatot tesznek - Müller Cecília jelenti be, mikor...

A fertőzések jelentős hányada néhány zárt közösségben, jellemzően kórházi osztályokon, szociális vagy idősotthonokban bekövetkezett fertőzésekhez volt köthető. Ezeknek a gócpontoknak a meghatározása szintén a feladatunk volt, részben ezek miatt is sikerült megfékezni a terjedést. Most azt látjuk, hogy a számok alapján a kórházak visszaállhatnak a normál működésre - mondta Palkovics László.

A kérdésünkre, hogy “mikor lehet erre számítani”, Palkovics László azt válaszolta: ezt Müller Cecília tisztifőorvostól kell megkérdezni, ebbe mi nem avatkozunk bele, “mi számolunk, és ez alapján teszünk javaslatokat”.

“Három lépcsős” újranyitás az egészségügyben

Kásler Miklós még májusban az egészségügy “három lépcsős” (később a “négylépcsős”) újraindításáról beszélt. A második lépcsőjéről akkor az EMMI minisztere azt mondta a kórházigazgatóknak, hogy “a fokozatosságon van a hangsúly”. A második szakaszban lehetőség nyílt az ágyszámok rugalmasabb kezelésére, elkezdődhettek a tervezhető fekvőbeteg ellátások, köztük a műtéti beavatkozások, újraindíthatóak lettek a nem népegészségügyi szűrővizsgálatok, a krónikus, valamint a kúraszerű ellátások. A miniszter külön kiemelte a szív- és érrendszeri betegek ellátásának fontosságát a második szakaszban.
Az újraindítás egyik legfontosabb elemének a koronavírus-fertőzésre gyanús betegek kiszűrését nevezte, hogy megvédjék a kórházakat a fertőzés lehetőségétől. Ezt szolgálta a Covid-betegek beutalási rendjének a centralizációja is, akkor országos szinten 41 kórház volt járványügyi ellátásra kijelölve, de 15 kórház esetében az ott tartózkodó betegek száma tíz alatt volt.

Akkor jelölte ki Müller Cecília tisztifőorvos a Dél-Pesti Centrumkórházat és az Orszégos Korányi Pulmonológiai Intézetet a koronavírusos betegek ellátására. A kórházak az ágyak jobb kihasználása érdekében tárgyalhatnak egymással - tanácsolta akkor Kásler Miklós a kórházigazgatóknak, és a miniszter biztatta az intézményvezetőket, hogy ott, ahol erre igény mutatkozik, éljenek a felkínált áthelyezési lehetőséggel “a nem koronavírusos betegek mielőbbi ellátásának biztosítása érdekében”.

 
Ajánlom

További belföldi híreink