Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2020-06-06 13:44:00

Történész: Harminc kilométeren múlt egy jóval enyhébb Trianon

Tévhit, hogy a trianoni békeszerződés száz év múltán lejárna, a határok felülvizsgálatának nincsen realitása. Az effajta hiú ábrándok viszont jól tükrözik, hogy az 1920-as „rablóbéke” a magyarok többségében még mindig fájó, igazságtalan emlékként él - Ablonczy Balázs történész a Hetek legújabb számában adott interjút a trauma valódi hatásairól.

A történész a lapnak elmondta, hogy Trianon száz év távlatában is igen intenzíven jelen van a magyar köztudatban. "Ezt mutatják a közvélemény-kutatások is, melyek szerint az emberek elsöprő többsége (94 százaléka) azt gondolja, hogy ez egy igazságtalan békeszerződés volt, amit ráerőltettek Magyarországra"- magyarázza Ablonczy.

A történész emlékeztet arra, hogy az elmúlt 100 évben körülbelül egymillió ember jött el az elcsatolt területekről Magyarországra: "Különböző hullámokban, tehát Trianon után, a második világháború után, aztán a 60-as, 70-es, 80-as évektől egyre gyorsuló ütemben Erdélyből.

1990 után, a délszláv háború idején a Vajdaságból, most pedig Ukrajnából jöttek sokan, főleg fiatalok, akik a katonaság elől menekülnek. Ennek az egymillió embernek 2-3 millió leszármazottja él ma Magyarországon, s egy részüknek biztosan fontos, hogy honnan jöttek el ők vagy az elődeik."

A történész szerint "az 1918 utáni határok nem a nemzetiségi mozgalmak vívmányaként, hanem teljes mértékben a nagyhatalmi szándékok szerint lettek meghatározva. És a békeszerződés megalkotói részéről igen kevés belátásra vagy jóindulatra lett volna szükség ahhoz, hogy ezek a határok máshogy nézzenek ki."

Ennek kapcsán elmondta, hogy ha  a határok 15, 20 vagy 30 kilométerrel kijjebbre kerültek volna, akkor a magyar kisebbségi kérdés nagyságrendekkel enyhébb lett volna, mert 1,6 millió ember maradt volna odaát. "Nyilván így is fontos területeket, illetve jelentős magyar múltú városokat csatoltak volna el, de összességében jóval kevesebb magyar veszett volna el Magyarország számára"- magyarázza a Heteknek a békeszerződés következményeit Ablonczy Balázs.

A történész szerint Trianon kapcsán a gazdasági veszteség másodlagos, az igazi traumát az emberveszteség jelenti: "az 1910-es népszámlálás szerint egy tízmilliós magyar nyelvi közösség élt a Magyar Királyság területén, amelyből 1920-ban minden harmadik ember átkerült a határok túloldalára. Az ő állami hovatartozásuk máig az igazi probléma, nem pedig az, hogy most épp hogy állunk a rézbányákkal."

Arra kérdésre, hogy Románia máig jóval érzelmibb alapon viszonyul Trianon témájához, mint a többi utódállam, Ablonczy azt mondta, hogy "önmagában az elvesztett terület nagysága is igen fontossá és fájdalmassá tette a magyarok számára Erdély és a kelet-magyarországi területek elcsatolását.

Ráadásul Erdély mindig kitüntetett szereppel bírt mind a magyar, mind a román történelemben és kultúrában. Az is a képhez tartozik, hogy Erdélyben már a 18. század óta nincs magyar többség: a századfordulón a lakosság 55 százaléka román volt."

A történész úgy látja, hogy a Trianon trauma feldolgozásához a populáris irodalom vagy a média terén bőven vannak kiaknázatlan lehetőségek. Például az elmúlt 30 évben nem született olyan játékfilm, ami élvezhető formában, másfél órában képes volna megmutatni, mi történt Magyarországon 1918 és 1920 között- a történész ezért javasolja, hogy ebbe az irányba történjen nyitás.

A teljes cikk a Hetek aktuális számában olvasható.

atv.hu

Ajánlom

További belföldi híreink