Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2020-05-29 14:57:00

Ezért tartott Antall József az ügynöklisták nyilvánosságától

Tegnap már beszámoltunk Antall Györgynek, Antall József néhai miniszterelnök fiának interjújáról, amit a Heti Válasznak adott. Most azt a részt idézzük, amelyben Antall György édesapja múltfeltáráshoz fűződő viszonyáról beszélt.

Ezért tartott Antall József az ügynöklisták nyilvánosságától

Antall György szerint édesapja „szíve a helyén volt, a politikai lehetőségek voltak korlátozottak”.

Így emlékezik Antall György a kommunista diktatúra felelőseinek elmaradt felelősségre vonására: „Horváth Balázs, az első belügyminiszter bevonta a volt munkásőröktől a kint maradt fegyvereket, erre a sajtó hetekig üvöltözött. A pártállami érdemek alapján járó nyugdíjakat megvonták, az 1956-os sortüzekben is elindulhattak a perek. A visszamenőleges hatályú törvényalkotást az Alkotmánybíróság elkaszálta, s azt is kifejtették, hogy az 56-os bűnök elévülési idejéből az 1956 és 1989 közötti időszak kihagyását– amihez hasonló a német megoldás lett – nem törvényalkotási úton kell kimondani, hanem ezt a bíróságok feladata megállapítani, az egyes eljárások során.”

Ami az ügynöklisták nyilvánosságát illeti, arról Antall György ezt mondta: „Az ügynöklisták nyilvánosságra hozatalában a legfőbb dilemma a következő volt: hogyan lehet felelősségre vonni, vagy akár csak a nevük nyilvánosságra hozatalával megbélyegezni a többnyire zsarolással beszervezett kisembereket, ha az ügynökök által kiszolgált rendszer szimbolikus megtestesítőjét, Kádár Jánost halálában is közmegbecsülés övezte, a titkosszolgálatokat ténylegesen irányító Aczél Györgynek pedig igen sok lekötelezettje élt még a magyar közéletben?”

Megdöbbentő dolgot is mondott Antall György arról, hogy édesapja miért tartott az ügynökügyek „terítésétől”: részben a történelmi egyházak vezetőinek, részben az 1990 előtti médiaelitnek az érintettsége miatt.

„Apám tartott Pandora szelencéjének kinyitásától, ugyanis a katolikus, a református egyház és a zsidó felekezet teljes felső vezetése is érintett volt. Nem akarta megalázni az öreg kisgazdákat sem, akiket Rákosiék és 1956 után Kádárék is durván megtapostak, sokukat beszervezték. Végül jelentkezett az a politikai dilemma is, hogy amennyiben a nyilvánosságban tetemre hívja a sok szempontból áldozatnak tekinthető egykori ügynököket, ebből politikailag az MSZP profitál. Mivel ők irányították a rendszert, a soraikban természetszerűleg kevesebb érintett volt. Súlyosbította a helyzetet, hogy 1989 előtt a sajtó is a titkosszolgálatok meghosszabbított kezeként működött; egyszerűen nem volt erő az újabb front megnyitására. Lehet, hogy jobb lett volna akkor túlesni az egészen, de lehet, hogy mint annyi mindent, ezt a kérdést is az idő fogja megoldani” – mondta a VálaszOnline-nak Antall György.

Ajánlom

További belföldi híreink