Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2020-05-25 09:46:00

Felgyorsult az egészségügyi struktúra átgondolása, Pintérnél van a lista

Indokolt az egészségügy strukturális átalakítása, a lista Pintér Sándornál van. Júniusban dőlhet el, milyen változások lesznek. Kásler Miklósnak a hét végéig kell javaslatot tennie a kórházak "központosított közbeszerzéseit kontrolláló központi megrendelő szerv kijelölésére", és a kifizetések ellenőrzésére is. Kormányzati források nem tartják valószínűnek, hogy az egészségügy a belügyi tárcához kerülne, és így az orvos-professzor Kásler Miklós csak egy kisebb EMMI minisztere lenne.

Indokolt az egészségügyi struktúra átgondolása a kormány szerint. A járvány elleni védekezés során a tudományos projektekről, amit az ITM kordinált, elismeréssel szólnak, "világszínvonalon teljesítettek", a modellszámításokat, tudományos eredményeket "nem a gép dobta ki" - fogalmaztak kormányközeli források.

Egyúttal emlékeztetnek Gulyás Gergelynek az e témában tett legutóbbi kijelentésére, hogy a járványügyi intézkedések második szakaszában azokat az intézményeket érdemes fenntartani, amik beváltak, és ilyen "megőrzendő érték" az erős állami egészségügyi rendszer.

Ez ugyanakkor nem feltétlenül jelent államosítást - mondták kormányközeli források tegnap a MedicalOnline cikke kapcsán az atv.hu-nak.

Vezényelhetőség

A portál azt írta, hogy Pintér Sándor belügyminiszter - aki az egészségügyi kérdésekről folytat megbeszéléseket az ágazat prominenseivel - a háziorvosi ellátás államosításán gondolkodik, miután a Covid-19 járvány alatt "nem voltak vezényelhetőek az alapellátó orvosok".

Kincses Gyula azonban tegnap késő este az orvosi kamara Facebook-oldalán azt posztolta:

"A mai nap híradós kérdésre elmondtam, hogy a Pintér miniszter úrral folytatott megbeszéléseken nem merült fel a háziorvosi rendszer államosítása. Amennyiben ez valós elképzeléssé válik, a MOK egyértelműen el fogja utasítani. Ez a lépés alapvetően rendítené meg a tulajdoni biztonságba, az orvosi működés függetlenségébe vetett bizalmunkat, és a mai háziorvosi rendszer összedőlését okozná".

A Magyar Orvosi Kamara tegnap az ATV Hiradóját tájékoztatta arról, hogy a velük folytatott megbeszéléseken az alapellátási praxisok államosításának az ötlete nem került szóba.

A Népszava pedig ma azt írta, hogy Békássy Szabolcs, a‎ Háziorvosok Online Szervezetének (HaOSz) vezetője is tárgyalt Pintér Sándorral a múlt héten, a belügyminiszter a háziorvoslás és az alapellátás jövőjéről kért tőlük szakmai koncepciót szerdára. A találkozón ugyanakkor nem volt szó a háziorvosi praxisok államosításáról.

Történelmi struktúrák?

A MedicalOnline arról is írt tegnap, hogy a kormány immár az egészségügyet illetően is visszanyúl a két világháború közötti Horthy-korszakhoz, "amikor ugyancsak a Belügyminisztérium égisze alatt működött az egészségügy irányítása, amelyet most ötvözne a kádári időszak körzeti orvosi rendszerével".

Arról, hogy az egészségügy valóban átkerülhet-e a Pintér Sándor vezette belügyi tárca irányítása alá, munkatársunknak egy kormányközeli forrás úgy fogalmazott: "lehet ez egy gondolatfutam", de a miniszterelnököt nem önmagában a történelmi struktúrák befolyásolják fontos döntéseknél, hanem a hatékonyság és az eredményesség. Az Operatív törzs irányításával „az egészségügy is egy katonai rendszer szerint irányított ágazat". A járvány elleni védekezés második szakaszában azt kell megkeresni, hogy a járványügyi válsághelyzetben megszerzett tudást, "logisztikai" tapasztalatot, hogyan lehet rendszerszinten alkalmazni - békeidőben.

Nincsenek automatizmusok, a folyamatot, "a dolgokat kézben kell tartani" a Covid-elleni védekezés második szakaszában is, ez pedig Pintér Sándor feladata az Operatív törzs élén. "Nem kell ebbe többet belegondolni" - mondták. 


Orbán Viktor pénteken a rádióinterjújában kiállt Kásler Miklós mellett, külön méltatta az orvos-professzori ösztöneit, és a miniszterelnök szerint történelmi érdemei vannak a járvány elleni védekezésben.

Erre is emlékeztetve kormányzati forrásaink nem tartják valószínűnek, hogy az egészségügy a Belügyminisztériumhoz kerülne, és mindeközben Kásler Miklós - egy egészségügytől megfosztott EMMI élén – lehetne csak miniszter. Egy ilyen felállás nem is lenne logikus – tették hozzá.

Forrásaink szerint, ha a két világháború közötti Keresztes-Fischer belügyminisztériumi modellt másolná a miniszterelnök, (amikor a belügyi tárcához került a népjóléti és munkaügyi minisztérium) az nem csak a mostani EMMI szétszedésével és az egészségügy kiszervezésével járna, hanem más, mostani minisztériumok is megszűnhetnének, eszerint az 1932-es séma szerint - jegyezték meg egy ilyen, sajtóhírekben felröppent kormányzati szerkezeti átalakítás „teljes komplexitását" érzékeltetve.

Látszanak a hibák, hiányosságok

Forrásaink szerint az egészségügyi struktúraváltás kérdése júniusban dőlhet el. Most a járvány idején "látszottak a rendszer hiányosságai, hibái is, a finanszírozástól kezdve a raktározási szabályokon át a készletgazdálkodásig. Itt a lehetőség arra, hogy a járványhelyzet csillapodásával a szükséges tapasztalatokat levonjuk és ha a magyar egészségügy jobbá tétele érdekében tehetünk valamit, akkor azt most tegyük meg" - mondta a legutóbbi kormányinfón Gulyás Gergely.

A miniszter azt mondta Pintér Sándor szerepéről az egészségügyi folyamatokban, hogy mivel belügyminiszterként ő az Operatív Törzs irányítója, semmi meglepő nincs abban, hogy egyeztet az egészségügyi szereplőkkel és döntéseket hoz, "amit hihetetlen szenzációként olvashattunk néhány újságban".

Most a MedicalOnline cikke, és Pintér Sándor listája kapcsán forrásaink egyetértettek: a kulcs valóban a "vezényelhetőség" lehet, ami a járvány alatti válsághelyzetben kiviláglott. De az egészségügyben a békeidőben is a gyors és hatékony betegellátás a legfontosabb - a nagyvárosokban éppúgy, mint az ország legtávolabbi kis falvaiban.

Más típusú háziorvosi praxisok

Szakértők szerint ezt a célt adott esetben egy praxisközösség vagy a mostaninál jobban integrált járóbeteg-ellátás is segíthetné - forrásaink ugyanakkor hangsúlyozták, hogy nincs pontos ismeretük arról, hogy Pintér Sándor miről tárgyalt eddig az egészségügyi ágazat szereplőivel zárt ajtók mögött. Kincses Gyula a napokban azt nyilatkozta az InfoRádiónak a belügyminiszterrel folytatott megbeszélései után, hogy egy jobban szervezett, tisztázott feladatú egészségügy kell, hogy egy lakosságközeli, megerősített, "más típusú járóbetegközpontok adják az ellátás zömét". A Népszavának adott hétvégi interjújában pedig azt mondta, hogy "nem halogatható tovább a lakosságközeli ellátás megerősítése se, vagyis az alapellátásnak az a fajta reformja, ami több kompetenciával ruházza fel a háziorvosokat, hogy minél kevesebb páciensüket utalják tovább, és helyben tudjanak szűrésre-gondozásra alapozva eredményesen gyógyítani. Ennek együtt kell járnia a szakrendelők, kistérségi járóbeteg központok megerősítésével".

Kásler friss tilalma a kórházaknál

Tegnapi hír, hogy Kásler Miklós a magánszolgáltatókkal szemben részleges szerződéskötési tilalmat rendelt el az állami kórházaknál. A miniszteri utasítás értelmében végszükség esetén - az Operatív Törzs véleménye alapján - maga a miniszter dönthet arról is, ha egy kórházban sürgősen meg kell javítani egy orvosi eszközt, és azt csak egy magáncég tudja elvégezni. A rendelkezés a napi ellátásban nem okoz késedelmet, nem érinti a munkaszerződéses dolgozókat - közölte az EMMI.

Központosítás: a hétvégéig kell javaslatot tennie a miniszternek

Kormányzati forrásaink szerint az államilag központosított készletezés és készletelosztás nem új gondolat, a járványtól függetlenül tavaly is felmerült már. Másrészt, ez finanszírozási kérdés is, ami összefügg a kórházak adósságállományával és azzal is, hogy az egészségügyi eszközökből nagy mennyiség rendelése esetén jóval nagyobb lehet a kedvezmény is.

Május 1-től a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság központilag szerez be a kórházaknak orvostechnikai eszközöket, például orvosi kesztyűket, injekciós tűket. Kásler Miklós EMMI-miniszternek május 31-ig, a hétvégéig kell a kormánynak javaslatot tennie a kórházak "központosított közbeszerzéseit kontrolláló központi megrendelő szerv kijelölésére", és a kifizetések ellenőrzésére is - emlékeztettek forrásaink.

Adatszolgáltatás

Emellett az egyik legfontosabb kérdésnek az egészségügyi/kórházi adatszolgáltatást nevezték, azzal összefüggésben említették ezt, hogy a kórházparancsnoki rendszer marad a jövőben is - amíg a járványkészültség érvényben lesz.

Halmosi Zsolt kórházfőparancsnok néhány héttel ezelőtt a parlamenti honvédelmi bizottsági meghallgatásán azt mondta: az adatszolgáltatásért a kórházparancsnoki rendszerben is a kórház a felelős, az intézmények vezetői. A kórházparancsnokok a kórházak által közölt adatok valóságtartalmát ellenőrzik, hogy azok "validak-e". Egyúttal utasíthatják is az intézményvezetőket, és ha pontatlan adatokat továbbítanak a kórházi jelentésben, felszólíthatják őket, hogy pontosítsák a nyilvántartást. A járványveszély alatt a Covid-betegek esetében - Kásler Miklós miniszter előírása szerint - jelenteni kell a kórházaknak a halálokokat, a kórházparancsnoki rendszerben ezt is ellenőrzik. ​

Ajánlom

További belföldi híreink