Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2020-04-05 09:57:00

Váratlan: ezért lehet kevesebb fertőzött Magyarországon mint tőlünk nyugatabbra?

Az amerikai epidemiológusok által március 28-án publikált tanulmány szerint azokban az országokban, ahol kötelező a csecsemőkori, tuberkulózis elleni BCG-oltás, kevesebben betegszenek meg súlyosan vagy halnak meg a SARS-CoV-2 vírus által okozott betegségben. Az egyelőre csak elméleti feltételezést több országban induló vizsgálatsorozattal készülnek alátámasztani.

Váratlan: ezért lehet kevesebb fertőzött Magyarországon mint tőlünk nyugatabbra?

A Qubit azt írja: ha igaznak bizonyul a hipotézis, Magyarországon, ahol 1954 óta alkalmazzák az oltást, kevesebb halálos áldozatra lehet számítani, mint a nyugat-európai országokban, amelyek többségében korábban kötelező volt, de ma már csak ajánlott a BCG oltás, vagy az USA-ban, ahol soha nem volt kötelező.

A Mycobacterium tuberculosis mesterségesen legyengített változatát, vagyis a Bacille Calmette-Guerin baktériumokat tartalmazó BCG-oltást Japánban például már 1947-ben bevezették, és azóta is oltják az újszülötteket. Magyarországon és a kelet-európai országokban általában véve is szigorú az oltási rend, a BCG-oltás mindenhol a kötelező vakcinák között szerepel. Spanyolországban, Franciaországban és Svájcban egy ideig ugyancsak kötelező volt, ám miután elenyészővé vált a tuberkulózisos megbetegedések száma, kikerült a kötelezően beadandó védőoltások köréből. Spanyolországban csak 1965 és 1981 között volt kötelező, Franciaországban pedig 2007 óta nem adják automatikusan az újszülötteknek. Néhány országban, így például az Egyesült Államokban és Olaszországban a BCG-oltás soha nem is volt kötelező.

Az amerikai szerzők elmélete szerint a COVID-19-nek való nagyobb arányú kiszolgáltatottság azokban az országokban is megfigyelhető, ahol a BCG-oltás csak később vált kötelezővé. Ilyen például Irán, ahol csak 1984 óta oltják a csecsemőket ezzel a vakcinával.

Hogy véd a COVID-tól a tuberkulózis elleni vakcina?

Noha az amerikai epidemiológusok tanulmánya egyelőre puszta hipotézis, a mögötte lévő tudományos magyarázat nagyon is elképzelhetőnek tűnik, szögezte le a Qubit kérdésére Falus András akadémikus, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézetének korábbi igazgatója.

Mára már tudható, hogy a veleszületett és a szerzett immunitás egyes alkotóelemei egymással együttműködve adják a patogének behatolása esetén az immunreakciót. A BCG-vakcinában a szervezetbe juttatott legyengített baktériumok specifikusan aktiválják a B- és T-sejtes, memóriafüggő válaszreakciót, ugyanakkor van egy aspecifikus hatásuk is: úgynevezett adjuvánsként fokozzák a természetes immunitást. Amikor állatokon tesztelik a vakcinákat, vagy állatokat immunizálnak, sokszor előfordul, hogy az antigént legyengített vagy elölt baktériumtermékekkel együtt adják be, épp azért, hogy utóbbiak aktiválják a makrofágrendszert, valamint a fagocitózist és minél hamarabb elkezdődjön a kívánt immunválasz kialakítása – magyarázza Falus professzor. Sokáig erre a célra a corynebacterium parvumot használták, ám az utóbbi években rájöttek, hogy a BCG sokkal jobb erre a célra.

A vakcinációhoz használt, a tuberkulózissal szemben a beoltottakból T- és B-sejtes specifikus választ kiváltó BCG baktérium felszínén ugyanis olyan lipoprotein molekulák vannak, amelyek nagyon jó hatásfokkal erősítik fel a természetes, veleszületett immunválaszt is. Ez lehet a magyarázat arra, hogy az előzetes BCG-oltás éberebbé teszi az immunrendszert, amely így hatékonyabban reagál egy új vírussal, az épp zajló világjárvány esetében a SARS-CoV-2-vel szemben.

Azokban az országokban tehát, ahol az újszülötteket hosszú évtizedek óta automatikusan beoltják a kötelező BCG-vakcinával, a lakosság túlnyomó többsége nagyobb védettséget élvez az új koronavírussal szemben, mint ott, ahol a BCG-oltás nem kötelező. A tetszetős és tudományosan megalapozott elméletet ugyanakkor Falus professzor szerint csak akkor lehet meggyőzően visszaigazolni, ha a járvány már lefutóban van, és világméretű statisztikák állnak rendelkezésre a valós fertőzési és halálozási arányokról.

 

 

atv.hu

Ajánlom

További belföldi híreink