Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2020-03-25 12:14:00

15. nap: miért kell most lépnie a kormánynak?

Sok a félreértés a körül, hogy a veszélyhelyzet vagy a miniszterelnök által bejelentett járvány ellenes intézkedések, kedvezmények - határzár, bölcsődei/óvodai szünet - esetén érvényes-e a 15 napos határidő. Orbán Viktor már hétfőn megmondta: az ellenzéki nélkül is ”meg fogják oldani, a kedvezményeket fönt fogják tartani”. Parlamenti felhatalmazás nélkül kérdés, hogyan. A kormány ma dönt.

15. nap: miért kell most lépnie a kormánynak?
Orbán Viktor miniszterelnök, fotó: MTI

A kormány szerdai ülésén keres megoldást arra, hogy az „ellenzék felelőtlensége miatt” hatályát veszti több, a járvány elleni intézkedés – mondta tegnap Gulyás Gergely a sajtótájékoztatóján arra utalva, hogy az ellenzék hétfőn nem szavazta meg, hogy a ”felhatalmazási törvény”/koronavírus-törvény parlamenti vitáját kivételes gyorsasággal, 24 óra alatt bonyolítsa le a T.Ház - hogy a törvényt már kedden elfogadhassa az Országgyűlés.

Nem arról van szó, hogy az ellenzék ne szavazta volna meg hétfőn a “felhatalmazási” törvényt: Gyurcsány Ferencék, Tóth Bertalanék és a többi ellenzéki frakció a törvény parlamenti vitájának az expressz felgyorsításához nem járult hozzá, a kivételes eljáráshoz, ami egy eljárási-technikai kérdés.

Azzal ugyanakkor, hogy voksaikkal nem biztosították a “négyötödös“ parlamenti hozzájárulást, egyúttal meghiúsították, hogy a Fidesz-KDNP többség már kedden megszavazza a koronavírus-törvényt - melyet Varga Judit igazságügyminiszter jegyez.

Így, a normális parlamenti menetrendben/eljárásban az Országgyűlés leghamarabb jövő hétfőn (vagy kedden) tudja elfogadni a törvényt. És ha azt Kövér László házelnök azonnal alá is írja, és Áder János államfő is, leghamarabb akkor csak jövő szerdán lép hatályba.

Miről szól a törvény?

Amennyiben az Országgyűlés megszavazza a koronavírus-törvényt, azzal megerősíti és meghosszabbítja a március 11-én kihirdetett veszélyhelyzetet, illetve a már eddig meghozott és Orbán Viktor miniszterelnök által több fázisban bejelentett átmeneti intézkedéseket. Ezen túlmenően pedig a törvény olyan előzetes felhatalmazást ad a kormánynak, hogy a veszélyhelyzet fennállásáig - határozatlan idejű - rendeleteket alkosson.

De a kormány ezt a jogkört csak „a szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan” gyakorolhatja „a járvány megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá káros hatásainak megelőzése, illetve elhárítása céljából”.

Hétfőn tehát az ellenzéknek egy “technikai”/parlamenti eljárási kérdésben kellett döntenie, mégis elvi szintű, tartalmi választ adott az ominózus “négyötödös” voksoláson: azért mondtak nemet mindenre, mert nem akarnak hozzájárulni “Orbán Viktor teljhatalmához”, a diktatúrához a putyini modell alapján, az “alkotmányos puccshoz” (MSZP, DK, Jobbik, Párbeszéd, stb.).

A törvény ugyanis határozatlan időre - a járvány végéig ad felhatalmazást a kormánynak a koronavírus elleni védekezés jegyében, különböző intézkedések, rendeletek meghozatalára. A “rendeleti kormányzást”, “a parlament kiiktatását” ugyanakkor az ellenzék időkorláthoz, határnaphoz kötné, akár 30, 60, 90, 120 napban is kiegyeztek volna.

A kormányoldal ezt nonszensznek tartja, Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető azzal érvelt, ma nem lehet megmondani, meddig tart a koronavírus járvány, mint ahogy azt sem, hogy 90 nap múlva, amikor minden bizonnyal tetőzik, működőképes/határozatképes lesz-e egyáltalán a parlament. Azaz, nincs garancia rá, hogy a határidő lejártának a napján a parlament meg tudná-e hosszabbítani a kormány felhatalmazását - és mennyi idő alatt, akkor, amikor rendkívül gyors döntésekre van szükség.

Az online “home office” parlament ötletére (Tóth Bertalan, Bősz Anett) Gulyás Gergely kancelláriaminiszternek az volt a válasza, hogy a parlamenti szavazásnál “jelen lévő” képviselőkről, személyes jelenlétről rendelkezik az Alkotmány.

Még egy “nonszensz” - rémhírterjesztés

Az ellenzéki tiltakozik az ellen is - a független média elleni intézkedésnek, “elhallgattatásnak” tartják -, hogy a koronavírus-törvény a járvánnyal kapcsolatos rémhírterjesztést, valótlan állításokat 1-5 évig terjedő börtönbüntetéssel szankcionálná egy Btk.-módosítással. Arra, hogy az ellenzék ragaszkodik a “bizonyítottság” kitételéhez a törvény szövegében, Gulyás Gergely azt mondta tegnap: az, hogy a rémhírterjesztéssel kapcsolatos tényállás leírásába kerüljön bele, hogy annak „bizonyíthatóan”
kell megzavarnia a járvány elleni védekezést, “nonszensz, hiszen az egész büntetőjog a bizonyíthatóság követelményén alapul”. (A tényállás módosítására vonatkozó ellenzéki javaslatokat várják, mert ebben lehet értelmes kompromisszumra jutni szerinte).

Mit mond az Alkotmány a veszélyhelyzetről és a 15 napról?

A veszélyhelyzetről az alaptörvény 53. cikkének az (1) bekezdése rendelkezik, ez kimondja: “A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be”.

A (2) bekezdés szerint “a Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat”.

Ami a 15 napot illeti: a (3) bekezdés egyértelműen kimondja, hogy a határidő a kormány által meghozott átmeneti intézkedésekre érvényes. ”A kormány rendelete tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a Kormány – az Országgyűlés felhatalmazása alapján – a rendelet hatályát meghosszabbítja” - írja az alaptörvény.

Miért nevezte Gulyás Gergely “felelőtlennek” az ellenzéket?

Mivel a parlamenti ellenzék nem járult hozzá, hogy Házszabálytól való eltéréssel fogadják el a veszélyhelyzetről és a Büntető törvénykönyv módosításáról szóló törvényeket, a március 11.-én kihirdetett veszélyhelyzetben meghozott több kormányrendelet/intézkedés hatálya lejár március 27-én és 30-án, mielőtt jövő kedden szavazhat majd az Országgyűlés a koronavírus-törvényről - és a törvényben biztosított parlamenti felhatalmazás alapján a kormány meghosszabbíthatná az intézkedések hatályát

- nehezményezte tegnap Gulyás Gergely.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter példaként említette, hogy pénteken jár le annak határideje, hogy lezárták a határt a külföldiek (Irán, Kína, Olaszország, Dél-Korea és Izrael) előtt. De aznap veszíti hatályát a felsőoktatási intézmények bezárása, valamint a katonák, egészségügyi dolgozók és kormánytisztviselők kiutazási tilalma. Hétfőn jár le a bírósági ítélkezési szünet határideje, illetve hatályon kívül kerül az a döntés is, hogy a polgármesterek rendelhetik el a bölcsődei és óvodai ellátások rendkívüli szüneteltetését - sorolta Gulyás Gergely.

A kormánynak ma tehát olyan megoldást kell találnia, hogy március 27-e és április eleje között a március 11-ei kormányrendeletek, intézkedések ne veszítsék el a hatályukat, folyamatosan érvényesek legyenek.

Orbán Viktor: “nem elveszünk, átadunk...”

„A kormány vissza akarja adni azt a jogot, hogy ne a kormány, hanem önök döntsék el, hogy mikor van vége a veszélyhelyzetnek” - mondta hétfőn Orbán Viktor a parlamentben, kijelentve, hogy a kormány koronavírus-törvényjavaslatával éppen hogy a kormány ad át jogot a parlamentnek. “Mi nem elvenni akarunk, vissza akarom adni. És azért akarom visszaadni önöknek, mert olyan döntéseket kell majd hozni, hogy nem akarok utána vitázni arról, hogy most akkor van jogunk vagy nincs. Bármelyik pillanatban a parlamentnek abban a helyzetben kell lennie, hogy visszavehesse a kormánytól a döntés jogát. Én nem kérem se egy hétre, se két napra, se kilencven napra a jogot. Félreértik a helyzetet. Nincsen szükségem fix határidőre. Holnap reggel visszavehetik, ha úgy látják. A döntések mögötti parlamenti fedezetnek folyamatosnak kell lennie, mindennap, mert önöknek mindennap meg lesz a joguk, hogy azt mondják, hogy eddig és ne tovább! “ - mondta még a bizonyos “négyötödös” voksolás előtt Orbán Viktor.

Parlamenti döntés, a garanciák és a kormánypárti kétharmad akarata
Ami a parlamenti jogosítványt/garanciát illeti, Orbán Viktor hétfőn az ellenzékhez fordulva a parlamentben azt is mondta: megérti, hogy az ellenzék logikájában “ez azért nem jelent sokat, mert egyszerű többséggel lehet ezeket a döntéseket meghozni, és mint hallhatták, itt egyszerű többség van ezen az oldalon, sőt kétharmados. És az önök számára a parlamenti döntés nem jelent garanciát“. Mint hozzátette, ezen nem tudnak segíteni, mert az emberek a választásokon ezeket az arányokat jelölték ki, “következésképpen a kormányzat fölötti parlamenti garanciát ez a többség jelenti, és nem az a kisebbség, tisztelt hölgyeim és uraim”.

A miniszterelnök hétfőn napirend előtt azt is kijelentette: ha az ellenzék nem adja a szavazatát a szükséges döntéshez, a kormánypártok “akkor is meg fogják oldani, a kedvezményeket fönt fogjuk tartani” - mondta Orbán Viktor hétfőn.

A kormány ma dönt arról, hogyan oldják ezt meg. Ha a kormány alkotmányosan támadhatatlan, “vegytiszta helyzetet” szeretne, az parlamenti felhatalmazás/a kormánypárti képviselők támogatása nélkül nem egyszerű

- ezt a kormányoldalon is elismerték.

Az Alkotmány mindenesetre rendelkezik arról is, hogy az átmeneti intézkedések/kedvezmények, a kormány most meghozott rendeletei meddig lesznek érvényesek. Az alaptörvény azt írja: a kormány rendeletei a veszélyhelyzet megszűnésével vesztik hatályukat.

Meglesz-e még hétfőn a kétharmad?

Kocsis Máté tegnap azt mondta, hogy a jövő héten - hétfőn vagy kedden - akár ellenzéki voksokat is remél a koronavírus-törvény parlamenti megszavazásakor.

A koronavírus-törvény mai megszavazásához a kormánypártok képviselői elegen lettek volna, elegen vannak. De “ki tudja megmondani", hogy ez a jövő héten az ellenzék nélkül egy járványos időszakban meglesz-e - fogalmazott a Fidesz frakcióvezetője, és arra kérte az ellenzéket, hogy ”ha tegnap az emberek kárára cselekedtek is”, a jövő héten ne tegyék, gondolják meg magukat. Hétpárti, kormánypárti-ellenzéki egyeztetés hétfőig ugyanakkor már nem lesz.

Ajánlom

További belföldi híreink