Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2020-02-21 15:26:00

Egy lapon Kertész, Wass, Nyírő, Herczegh és Ottlik - megjelentek a kerettantervek

Megjelent az Oktatási Hivatal honlapján a módosított Nemzeti alaptantervhez szükséges kerettantervek általános- és középiskolások számára.

A most megjelent kerettanterv (9–12. évfolyam) szövegében mindkét író szerepel. Kertész Imre Sorstalanságát „A XX. századi történelem az irodalomban” című részben említik, ahol a holokauszt kapcsán esik szó a könyvről, illetve a belőle készült filmről – írja az Index.

Míg korábban Ottlik Géza Iskola a határon-ja kötelező olvasmány volt, most csak egy részlet szerepel belőle a „Metszetek a modernista irodalomból – a Nyugat alkotói” című részben.
A 9–12. évfolyamon a Metszetek a XX. század magyar irodalmából című fejezet „Metszetek a magyar posztmodern irodalomból” alfejezetben az ajánlott (nem kötelező) szerzők között szerepel Esterházy Péter Termelési kissregényének és a Harmonia caelestis című regényének egy részlete is Tandori Dezső és Hajnóczy Péter művei mellett.

Az már tudható volt, hogy az új NAT-ban kötelező olvasmány lesz Wass Albert Adjátok vissza a hegyeimet! című, vitatott irodalmi értékű regénye. Újonnan került be és kiemelt helyet kap a megújult NAT-ban Herczeg Ferenc, akinek az életművéből érettségizni is kell majd a diákoknak. A középiskolás diákoknak kötelező olvasmány lesz Herczeg Az élet kapuja című regénye. Emellett kötelező tananyag Herczegtől a Fekete szüret a Badacsonyon című tárcaesszé és a Bizánc című dráma is.  

A nyilasokkal kollaboráló, de Wassnál jobb írónak tartott Nyirő Józseftől a 9–12. évfolyamnak szóló kerettanterv a Madéfalvi veszedelem című regényből említ egy részletet a „Metszetek az erdélyi, délvidéki és kárpátaljai irodalomból” című résznél. Az általános iskolai (5–8. évfolyam) kerettanterv Nyirő Uz Bence című regényéből említ szintén csak egy részletet  az „Epika a 20. század első felének magyar irodalmában” című fejezetben.

A kerettantervben szerepel, hogy az órakeret minimum 80 százalékát a törzsanyagra kell fordítani, az órakeret 20 százalékát a szaktanár választása alapján a tananyagok mélyebb, sokszínűbb tanítására, ismétlésre, gyakorlásra vagy a tanórán kívüli tudásszerzésre (múzeumlátogatás, színházi előadás megtekintése, előadó meghívása), kompetenciafejlesztésre, projektmunkák megalkotására lehet felhasználni.

Tanári szervezetek a Nemzeti alaptanterv alapján elsősorban azt bírálták, hogy a NAT eleve túl sok tananyagot ír elő, így épp erre az elmélyültebb ismeretszerzésre való 20 százalékra nem lesz idő.  

A kerettantervekről bővebb itt olvashat.

A témát az ATV Start is feldolgozta:

 

 

atv.hu

Ajánlom

További belföldi híreink