Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2020-02-15 05:50:00

Nem engedte Pásztor Erzsi, hogy színházat nevezzenek el róla

Nyolcvanéves is elmúlt, mégis kellően aktív életét él a Kossuth-díjas színésznő. Mesélt a Kossuth-díjáról, a Janka néni szerepről, és Hofi Gézával való megismerkedéséről is. A Heti Napló stábja egy napot töltött Pásztor Erzsivel.

Nem engedte Pásztor Erzsi, hogy színházat nevezzenek el róla

Alig múlt hajnali hat óra, de a Heti Napló stábja már Pásztor Erzsihez angyalföldi lakásához tartunk. Nem ok nélkül. Ő ugyanis tényleg kora reggeltől tesz-vesz. Reggel hétre már például fodrászhoz megy. A művésznő 80 felett is kellően aktív életét él.

A Heti Napló stábja egy napot töltött Pásztor Erzsivel. Hamar kiderült, hogy Pásztor Erzsi legjobb barátnői Menszátor Magdolna, Zsurzs Kati, és persze Bajza Viktória. Utóbbi azt is elmondta, hogy miért vannak ők olyan nagyon jóban. „A színpadon is csoda, de otthon dupla csoda. Mert akkor annyira édes. Olyan, mint a pótanyánk. Össze szoktunk járni olyan havonta-kéthavonta, Erzsike ilyenkor csodálatos ebéddel fogad minket, és elmondja a sztorijait. Mi meg sokszor nem tudjuk abbahagyni a nevetést” – mesélte a stábnak a Madách Színház színésznője. Amúgy ők ketten a színpadon ismerkedtek össze még 1984-ben. Pásztor Erzsi abban a bizonyos darabban, a Fészekaljában Tolnay Klári lányát játszotta, míg Bajza Viktória a lánya volt.

A barátnővel való kávézás után már rohannak is vissza a művésznő lakásába, Angyalföldre, hogy megmutathassa a kedvenc elismerését, a Kossuth-díjat. Minden reggel köszön ennek a szobornak. Ahogy ő mondja, üdvözli Lajcsit.

Hogy mennyire megérdemelte a Kossuth-díjat, azt életrajza is jelzi. 100-nál is több színdarabban játszott az elmúlt hatvan évben, és majdnem ugyanennyi filmben. Amúgy a főiskolán annak idején a Lumpáciusz Vagabundusz című darabban vizsgázott, amelyet Szinetár Miklós rendezett. Tanára, és első rendezője, Szinetár Miklós arról mesélt, hogy már a fiatal diáklányon lehetett látni, mert egy ragyogó tehetség volt. „Ő az első osztályomba járt, és hát a kedvencem volt. Színes, érdekes, mindig humoros, és mindig humánus” – fogalmazott a rendező.

A Janka néni szerep

Janka néni. Pásztor Erzsi úgy kapta meg a szomszédokban az iszákos, mégis szimpatikus asszony szerepét, hogy ő maga alig-alig iszik. Ennek ellenére szerette azt a szerepet, és egyáltalán nem bánja, hogy sokan máig azt hiszik, hogy iszik. „Ezek a jó szerepek, amikor alakítani kell. Ez a színészet. Az, ha pofon vág egy szerep, azt nem olyan nagy dolog megcsinálni, amikor azt mondják rá, hogy ajj, de jó, neki való szerep” – véli a művésznő. Szóval szereti Janka nénit, és tudja, hogy sokan emiatt ismerik meg máig az utcán.

Színházat neveztek volna el róla

A Turay Ida színházban ő kapta meg elsőként az örökös tag címet. És többet is kapott volna, ha nem lenne olyan szerény. „Ha már épületünk van itt Budapesten, akkor szerettem volna, ha az Pásztor Erzsi Színház. De Erzsike nem engedte. Azt mondta, hogy ő nagyon boldog lesz, de csak a halála után. Mit szólnának a szakmában, hogy egy élő művészről színházat neveznek el” – mesélte Darvasi Ilona, igazgató. A színháznév helyett kapott egy kis tárolót. Itt bárki megnézheti azt az Aranyszínű cipőt, amelyben 1978-ban, Karlovy Varyban átvette a fesztivál kritikusainak fődíját, a Veri az ördög a feleségét című filmben nyújtott alakításáért. Darvasi Ilona szerint Pásztor Erzsi miatt máig tódulnak a színházba az emberek.

Előadás az életéről

A Turay Ida Színházban önálló estet mutat be Pásztor Erzsi. Sztorizni fog. A Heti Napló stábjának a hatvan esztendő legjobb történeteiből is mesélt. Sosem feledi el, amikor elszerződött első munkahelyére, Debrecenbe, amúgy férjével, és korábbi osztálytársával együtt. Csakhogy ott nem várta őket lakás. A férje, Holl István elment keresni, Pásztor Erzsi meg csendben sírdogált a színház előcsarnokában. Egészen addig, amíg arra nem ment egy fiatalember, aki megkérdezte tőle, miért sír. A fiatalembernek elmondta a problémáját, aki azt válaszolta: majd segít, csak be kell mennie a direktorhoz. Nem sokkal később előkerült, és folytatódott a beszélgetés: felajánlotta a férfi, hogy éjszakára maradjanak náluk. „Talán a vörös dög is megengedi. Én meg azt hittem, a macskájáról beszél. És mondom: neked mi volt, miért hívattak? Hát a nevem miatt, válaszolta a férfi, mondta, az igazgató, hogy Hoffmann névvel nem lehet színpadra menni. Amikor már mindennel próbálkoztak megkérdezte az igazgató, hogy hívják a feleségét? Vnocsek Margit volt” – nosztalgiázott a Heti Napló stábjának a színésznő. A bizonyos Margit asszony volt az a Vörös Dög, akiről korábban a fiatal színész mesélt. Amúgy később csak találtak neki nevet Debrecenben. Pár nappal később már úgy hívták, hogy Hofi Géza. A két nagy színész első találkozása meghatározó volt, egészen Hofi haláláig tartották a kapcsolatot.

Egy valakivel nem játszott együtt azok közül, akikkel szeretett volna. Dayka Margittal.

atv.hu

Ajánlom

További belföldi híreink