Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2020-01-17 11:51:00

Európai Egyesült Államok: vágyálom vagy valóság?

Valószínűleg Magyarországon is 10 millió elképzelés létezik arról, mi is az Európai Unió számunkra. Béklyó? Út a fejlődéshez? Vagy egyszerűen csak szükségszerű történelmi epizód? Heti Napló riportja.

 

Az európai államok egyesülésének gondolata több száz éves, gyakorlati lépések viszont azután születtek először, hogy a második világháború üszkös romokat, halottak és menekültek 10 millióit hagyta maga után a kontinensen.

„Ha valaha is szeretnénk megalapítani az Európai Egyesült Államokat, vagy bárhogyan is nevezzék majd, akkor most kell elkezdenünk” - mondta Winston Churchill brit politikus 1946-ban a zürichi egyetemen tartott híres beszédében.

Az Európai Unió elődje nem sokkal később létre is jött, de még számos keresztségen esett már át. Hívták Európai Szén- és Acélközösségnek, Európai Közösségnek, 1993 óta, vagyis a maastrichti szerződés aláírása óta pedig Európai Unióként ismerjük. Az unió tagállamainak sorsa az elmúlt 70 évben egyre szorosabban fonódik össze, ám arról, hogy ennek milyen irányba kellene haladnia, eléggé megoszlanak a vélemények.

Hazai álláspontok

Az Európai Egyesült Államok gondolata már közel 100 éve foglalkoztatja a magyar közéletet is.

“Nemzetállamok nélküli Európa, nemzeti gyökereitől elszakított elit, szövetség a multinacionális erőcsoportokkal, koalíció a pénzügyi spekulánsokkal. Ez lenne itt Soros György paradicsoma”

– mondta Orbán Viktor az Európai Egyesült Államok koncepciójáról még 2018-ban, a Terror Házánál tartott október 23-ai megemlékezésen.

“Nagy bajban lenne Európa, meg Magyarország is, hogy ha egy ilyen kommunista vízió, vagy egy ilyen Európai Egyesült Államok mentén képzelnénk el Európát. “- ezt Kovács Zoltán, kommunikációért felelős államtitkár mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

Vagyis a kormánypárt által képviselt vélemény, hogy az Európai Unió szuverén nemzetek állama legyen, és ne adjunk át még több gyeplőt a kezünkből az egyébként nemrég még gyarmattartóként emlegetett Brüsszelnek, mert akkor a nemzetállamok felolvadnak majd és csak egy kevert népű nagy massza áll majd Európa helyén, jó sok migránssal.

Megosztó elképzelés

A rendszerváltás utáni Magyarországon először Dobrev Klára és a Demokratikus Koalíció kezdte kifejezetten hívószóként és kampányelemként használni az Egyesült Államok kifejezés, ami azonban még ellenzéki oldalon is megosztó.

Balázs Péter volt külügyminiszter szerint nem kizárt, hogy éppen a szétesés, nem pedig az egyesülés felé tart az Unió.

“Ez a legrégebbi integrációs jelszó í második világháború után született a háború ellentéteként, egyesüljön Európa. Hatan kezdték, egyre többen csatlakoztak. Gyorsan haladtak előre mindaddig, amíg meg nem torpant az egész folyamat. Elérkezett azokhoz a határokhoz, amiket az államok már nem adnak. Ezért nincs közös külpolitika, ezért hiányzik a közös pénz mögül a közös adópolitika, és ezért nem sikerült közös alkotmányt összehozni. Kérdés hogyan mehet tovább. Oly sokan vagyunk már, hogy nehéz ugyanazt akarni, és ugyanolyan sebességgel haladni. Valószínűleg egy kemény mag fogja valóra váltani, ha nem is a teljes eredeti koncepciót, de valami ahhoz hasonlót, aki kimarad, az lemarad.”- mondta a volt külügyminiszter.

Balázs Péter szerint az európai integráción belül Magyarország azok közé tartozik, akik maximális hasznot szeretnének húzni az integrációból, de ehhez a minimálisnál is kevesebb befektetésre vállalkozik, így viszont nem fogunk messzire jutni.

Dobrev Klára viszont kitart amellett, hogy az uniós tagállamok, köztük Magyarország hamarosan az Európai Egyesült Államok részei lesznek.

A DK politikusa szerint az EEÁ Ez egy cél. “A mi generációnk már szinte természetesnek veszi, hogy Európába nincsen háború, miközben korábbi évszázadokban soha nem fordult elő, hogy több, mint 70 évig le legyen háború Európában. Ez egy fantasztikus teljesítmény, csak mi ezt olyan természetesnek vesszük. Hál’Istennek. De azért, hogy ez a béka megmaradjon, és azért, hogy egyre jobban éljenek az európai polgárok, ahhoz még erősebb szövetségre van szükség”- magyarázta Dobrev.

A rengeteg különböző ország közös nevezőre juttatása, a mérhetetlenül bonyolult irányítás leegyszerűsítése viszont szerinte is elkerülhetetlen, de Dobrev szerint megéri a fáradtságot.

Át kell alakítani a döntéshozatali rendszert, de ez nem fogja azt jelenteni, hogy nem fogunk közösen döntésre jutni- mondta Dobrev Klára.

atv.hu

Ajánlom

További belföldi híreink