Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2019-12-14 14:10:00

Stagnál a szegénység Magyarországon, legnagyobb veszélyben a gyerekek

A magyarok életszínvonala az elmúlt években növekszik, a szegénység összességében enyhül, de a mélyszegénységben élők helyzete hosszú távon kevés változást mutat. A Hetek cikke.

Stagnál a szegénység Magyarországon, legnagyobb veszélyben a gyerekek
Fotó: MTI

A szegénységet az Európai Unió tagállamaiban egységes módszerrel vizsgálják, mértékét a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség arányával jellemzik. Ennek keretében együtt vizsgálják a jövedelem, az anyagi körülmények, valamint a munkaerőpiaci kirekesztődés dimenzióit. Az elmúlt években, a gazdasági válság lecsengése óta különböző mértékben ugyan, de összességében javuló tendencia figyelhető meg uniós szinten – derül ki a KSH Háztartások életszínvonala 2018 című friss kiadványából.

Hazánkban 2018-ban a teljes népesség közel 19 százalékát, azaz 1 millió 813 ezer főt érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata. A mutató kicsit jobb, mint a 21-22 százalékos uniós átlag – s határozottan jobb, mint a legrosszabb helyzetben lévő bolgárok, románok vagy görögök mutatói, ahol a népesség közel harmadát sújtja a szegénység vagy kirekesztődés kockázata.

2018-ban – az Európai Unió legtöbb tagországához hasonlóan – a vizsgált három dimenzió közül Magyarországon is a relatív jövedelmi szegénység volt a legerősebb: 1 millió 186 ezer ember élt a középjövedelem 60 százalékánál kevesebből, míg súlyos anyagi deprivációban 837 ezer, munkaszegénységben 348 ezer fő élt. A foglalkoztatás növekedése következtében a háztartások munkaintenzitása nálunk javult az egyik legnagyobb mértékben.

Mivel azonban a jövedelmi viszonyok országonként eltérőek, a szakemberek szerint a szegénység legérzékletesebb mutatója az anyagi depriváció mértéke. Súlyosan deprivált az, aki az anyagi körülményekre vonatkozó 9 kérdésből legalább négyre negatívan válaszol (nyaralás, autó, kétnaponkénti húsevés, rezsitartozás, tartalékképzés, lakáskörülmények stb.) Örvendetes hír, hogy nálunk a súlyos anyagi deprivációban élők aránya csökkent leginkább a 3 vizsgált dimenzió közül: 10,2-ről 8,7 százalékra, igaz, még így is elmaradunk az uniós 5,8 százalékos átlagtól. Bár javul a helyzetük, de még mindig átlag feletti mértékben érintettek a nagyon rossz anyagi körülmények tekintetében a munkanélküliek, az alacsony iskolai végzettségűek, a nagy¬családok és az egyszülős családok.

Nem csökkentek a társadalmi egyenlőtlenségek

A magyarországi háztartások jövedelmi helyzete folyamatosan javult az elmúlt években, s ez a pozitív tendencia főként a minimálbér, valamint a garantált bérminimum emeléseinek köszönhetően az alacsony jövedelmű rétegekhez is elért. De a társadalmi egyenlőtlenségek érdemben nem csökkentek: a legfelső és legalsó jövedelmi tized nettó átlagjövedelme között még mindig közel nyolcszoros különbség van. A különbség azért sem mellékes, mert a jövedelmi skálán felfelé haladva egyre inkább csökken az átlagos gyerekszám. Másrészt nálunk az egyik legalacsonyabb a társadalmi mobilitás, azaz nagy eséllyel mindenki a szülei státuszát ismétli.

Habár 2018-ban a legnagyobb mértékben (13 százalékkal) a gyermekes háztartások jövedelme emelkedett, az még mindig 15 százalékkal elmarad az országos átlagtól, míg a gyermekteleneké ugyanennyivel felülmúlja azt.

Csoporton belül is jelentős az eltérés gyerekszámtól, lakhelytől, iskolázottságtól függően, hiszen az észak-magyarországi vagy dél-dunántúli kistelepüléseken a családok helyzete egészen más, mint a fővárosban vagy a Nyugat-Dunántúlon.

Legkiszolgáltatottabb csoport: a gyerekek

A Gyerekesély Közhasznú Egyesület nemrégiben publikált számításai szerint 2014 és 2017 között a legszegényebb családok és gyermekeik helyzete egy átmeneti javulást követően ismét romlani kezdett.Életkörülményeiken nem javított a közmunkabér és a rendszeres segély enyhe emelése, mivel a szociális transzferek (családi pótlék, gyes) értéke tíz éve változatlan, az adómentes jövedelmi sáv eltörlése pedig inkább rontott az anyagi helyzetükön. 2017-ben a jövedelmi szegénységgel sújtott családokban 230 ezer gyermek élt, s közülük a legszegényebb háztartások helyzete újra romlani kezdett. A szakemberek számítása szerint két évvel ezelőtt a gyerekes háztartások 18,5 százaléka küzdött nagyon komoly megélhetési gondokkal (ez duplája az EU-s aránynak), és legalább 125 ezer gyerek élt olyan háztartásban, ahol nem volt foglalkoztatott személy.

Magyarországon a gyerekek szegénységi kockázata még mindig a legjelentősebb a többi korcsoporthoz képest. A szakemberek a KSH adatait figyelembe véve kiszámították, hogy a társadalom alsó 30 százaléka neveli a gyerekek több mint felét.

A teljes cikket a Hetek pénteken megjelent számában olvashatja.

atv.hu

Ajánlom

További belföldi híreink