Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2019-12-10 13:24:00

Törvényhozási dömping: szigorodnak a frakcióalakítási szabályok és a fegyelmi büntetések

Erős napja van az Országgyűlésnek, többek között ma szavaztak Áder János és Handó Tünde fizetésemeléséről, a képviselők szigorúbb büntetéséről, valamint a frakcióalakítás szabályairól

Törvényhozási dömping: szigorodnak a frakcióalakítási szabályok és a fegyelmi büntetések
Fotó: MTI

A parlament kedden elfogadta az Országgyűlés működését érintő törvények módosítását, amely alapján a jövőben szigorúbban büntethetők a Ház rendjét megsértő képviselők. A törvénymódosítást 135 igen szavazattal, 54 nem ellenében fogadták el kormánypárti képviselők javaslatára. Az országgyűlési törvény módosításában a fegyelmi esetek két új elemmel bővülnek: a felszólalást vagy az ülésvezetést kirívóan zavaró közbeszólás, valamint az ülés menetének zavarása, akadályozása, illetve más képviselő, országgyűlési, illetve közjogi tisztségviselő zavarása, akadályozása üléstermi jogai gyakorlásában, kötelezettségei teljesítésében.

Ha a fegyelmi jogba ütköző magatartást tanúsító képviselő a levezető elnök figyelmeztetéseit, rendreutasításait sorozatosan figyelmen kívül hagyja, törvény kötelezi őt az ülésterem elhagyására.

A törvény az eddigiektől eltérően szabályozza a kizárást, és úgy rendelkezik, hogy a kizárt képviselő köteles a szóbeli döntés után azonnal elhagyni az üléstermet, ha pedig ennek nem tesz eleget, vele szemben súlyosabb intézkedés, kitiltás alkalmazható.

A kizárás a magatartás súlyától függően az ülésnap hátralévő részére vagy a teljes ülésre vonatkozhat, azonban a kizárt képviselő részvételét a döntéshozatalban nem zárja ki, a határozathozatalok idejére ugyanis visszatérhet az ülésterembe. Legsúlyosabb esetben - fizikai erőszak alkalmazásakor vagy azzal való fenyegetéskor - 24 ülésnapra vagy 60 naptári napra lehet kitiltani egy képviselőt.

A kitiltott helyett a frakcióvezető szavazhat, utóbbi akadályoztatása esetén pedig a helyettese jár el. Független képviselő bármely képviselőt felkérhet a megbízás ellátására.

A törvény emeli a szankcióként kiszabható tiszteletdíj-csökkentések mértékét, Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető korábbi szavai szerint általános szabályként az eddigi elvonások 12-szeresére. Legenyhébb esetben minimum a félhavi tiszteletdíja csökkentésével büntethetik a képviselőt - ha közbeszólásával a felszólalást vagy az ülésvezetést kirívó mértékben zavarja -, legsúlyosabb esetben pedig hat havi tiszteletdíj elvonásával. Utóbbi akkor szabható ki, ha a képviselő az ülés menetét vagy az ülés résztvevőjét akadályozza, illetve ha fizikai erőszakkal fenyeget vagy azt alkalmaz. A szemléltetési előírások megszegőjét egy- vagy kéthavi tiszteletdíj-csökkentéssel sújthatják.

Lex Párbeszéd

A frakciókra vonatkozó szabályok változtatását is tartalmazza a házszabály kedden 135 igen szavazattal, 54 nem ellenében elfogadott módosítása, amelyet kormánypárti képviselők kezdeményeztek.

Az előterjesztők célja - mint azt az indoklásban írták -, hogy a mandátumot szerző képviselők a megbízatásukat annak a pártnak a színeiben vagy függetlenként lássák el, aogy azt a választópolgároktól elnyerték.

Így kimondja a házszabály: frakciót a képviselők előző általános választásán országos pártlistát állító és mandátumot szerző ugyanazon párthoz tartozó képviselők jogosultak alakítani. A közös országos listát állító és mandátumot szerző pártokhoz tartozó képviselők közös vagy önálló képviselőcsoport alakítására jogosultak.

Azt a képviselőt kell párthoz tartozónak tekinteni, aki párt jelöltjeként indult a választáson. A közös jelöltet a választási eljárásról szóló törvény szerinti bejelentésben foglalt párt jelöltjének kell tekinteni. A választási eljárási törvény úgy rendelkezik: a közös jelölt állításával egyidejűleg be kell jelenteni, hogy a jelölt melyik jelölő szervezethez tartozik. Ugyanígy a közös lista állításakor be kell jelenteni, hogy az egyes jelöltek melyik jelölő szervezethez tartoznak.

A parlamenti képviselőcsoport csak a jelölő szervezettel megegyező elnevezéssel alakulhat meg. A közös frakció elnevezésének pedig az összes részes párt nevét tartalmaznia kell.

Változás továbbá, hogy a független és a függetlenné vált képviselő megbízatása alatt képviselőcsoport megalakításában nem vehet részt és frakcióhoz nem csatlakozhat.

Döntött az Országgyűlés: 3 milliót kereshet jövőre Áder

Az Országgyűlés döntése alapján emelkedik a köztársasági elnök és több különleges jogállású szerv vezetőjének fizetése.

Áder János államfő jelenleg a köztisztviselői illetményalap 39-szeresét, azaz 1,5 millió forintot kap, a jövőben azonban folyamatosan emelkedő fizetésre számíthat, mert illetményét a házelnökéhez kapcsolják, amely pedig a nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereseten alapul. A köztársasági elnök ennek alapján jövőre 3 millió forint körüli illetményre számíthat.

Az elfogadott törvény szerint a köztársasági elnök házastársa kétfős titkárságot alkalmazhat és autóhasználatra is jogosult. A házastárs jogosult lett a hivatalos külföldi úton napidíjra és költségtérítésre, ezeket a juttatásokat azonban a törvényalkotási bizottság kezdeményezésére törölték az államfő gyermeke esetében. Rendelkeztek arról is, hogy a köztársasági elnök özvegye az özvegyi ellátást mindaddig megkapja, amíg neki özvegyi nyugdíjat nem állapítanak meg, vagy újabb házasságot nem köt.

3,8 milliót vihet haza Handó Tünde

Ezen felül az Alkotmánybíróság (Ab) elnökének fizetését a Kúria-elnök illetményének 120 százalékában határozták meg. Egy másik törvénymódosítás a Kúria elnökének fizetését is megemeli jövőre, így az Ab vezetője a mostani 1,5 millió helyett 3,8 millió forint illetményt kaphat.

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgatója, az Egyenlő Bánásmód Hatóság elnöke, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, a Nemzeti Választási Iroda elnöke, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke a közigazgatási államtitkári illetmény felső határának megfelelő, 1,9 millió forintos fizetésre lett jogosult.

A törvényalkotási bizottság javaslatára az eredeti javaslatban tervezettnél nagyobb mértékben emelkedik az alapvető jogok biztosának, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökének illetménye. Az ombudsman és a NAIH elnöke jelenleg mintegy 1,5 millió forintot keres, a jövőben azonban közel 2,4 millió forintot vihetnek haza.

1,7 millióról 4 millió forintra nő a Gazdasági Versenyhivatal elnökének havi illetménye, amelyet a jegybankelnök fizetéséhez kötnek, ahogy a Magyar Energetika és Közmű-szabályozási Hivatal elnökének juttatását is, amely 3,2 millióról 4 millióra emelkedik. Ugyancsak a nemzeti bank elnökének fizetése határozza meg a Közbeszerzési Hatóság elnökének juttatását, amely 2,6 millióról 4 millió forintra nő.

A 2020. február 27-én megszűnő Független Rendészeti Panasztestület helyett az alapvető jogok biztosa végzi majd a jövőben a rendőrségi panaszok vizsgálatát. Megszűnik a központi és a területi kormányzati igazgatás tisztviselőinek jogviszonya közötti szabályozási különbségek, ezzel egységes jogviszony jön létre.

Nem kell diploma a helyettes államtitkárnak

134 igen szavazattal elfogadta a kormánypárti többség az országgyűlésben a kormányzati igazgatásról szóló törvény módosítását, ami lehetővé teszi, hogy a Novák Katalin által jelölt 22 éves egyetemista, Rácz Zsófia az Emmi helyettes államtitkára lehessen. Az eddigi törvény legalább egy alapfokú diplomát és szakirányú tapasztalatot írt elő a helyettes államtitkároknak, de Rácz még joghallgatóként még nem rendelkezik alapfokú diplomával.

Ajánlom

További belföldi híreink