CsuhajIldikó
A színházakról a kormányoldalon: “Aki fizet, az rendel”
Mindössze 10 “nyelvhelyességi és jogtechnikai módosítást” javasol a parlament törvényalkotási szuperbizottsága (TAB), azaz nem szigorítja a tegnap este benyújtott “összegző” módosítóindítványával a színházakról és a kulturális intézményekről szóló kormányjavaslatot, ami nagy ellenzéki- szakmai tiltakozást váltott ki.
Nem szigorítja a parlament törvényalkotási szuperbizottsága (TAB) a tegnap este benyújtott 10 pontos “összegző” módosítóindítványával a színházakról és a kulturális intézményekről szóló kormányjavaslatot, ami nagy ellenzéki- szakmai tiltakozást váltott ki. A TAB mindössze “nyelvhelyességi és jogtechnikai” módosításokat javasol - nem hozza vissza sem a Nemzeti Kulturális Alap megszüntetését, sem egy kulturális központ felállítását, holott az elmúlt napokban erről szóltak a hírek.
Tegnap este tüntetés is volt Budapesten, a Madách téren, a színházi szakma ismert képviselői, de Karácsony Gergely főpolgármester is felszólalt az ellen, hogy a politika belépjen a színházi világba.
A kormány törvényjavaslata ugyanakkor arról rendelkezik, hogy a közös, állami-önkormányzati fenntartású színházakban "a vezetői kinevezés módját" közösen határoznák meg a pénzt kérő önkormányzattal, azaz, az EMMI-miniszter, Kásler Miklós beleszólást kaphat az igazgatói kinevezésekbe. A “kinevezés módja” kifejezés érdekes, ezt a TAB tegnap esti bizottsági módososító-javaslata sem pontosította.
Megkérdeztük Fekete Pétert
A bizottsági ülésről távozóban Fekete Péter kulturális államtitkár az atv.hu kérdésére, tervezik-e “beszántani” a Nemzeti Kulturális Alapot, illetve, hogy vétójoga lesz-e az EMMI miniszternek a színházigazgatók kinevezésében, azt nyilatkozta: a független előadóművészeti szervezetek által petícióra bocsátott három pont nem felel meg a valóságnak. Nem kerül “beszántásra” a Nemzeti Kulturális Alap, nem az EMMI minisztere fogja kinevezni a színházak igazgatóit, és a független előadóművészek forrása a 2020-as esztendőben sem fog csökkenni.
Fekete Péter / Fotó: MTI
“Mert felrúgták a konszenzust”
A Semjén Zsolt nevével fémjelzett kormányjavaslat indoklásában - szinkronban a korábbi fideszes nyilatkozatokkal a “zaklatószínházakról” - egyértelműen Gothár Péter szexuális zaklatásos ügyére utalnak, amikor azt írják: a szabályozást az is indokolttá teszi, hogy az elmúlt időszakban köztörvényes, nem pénzügyi jellegű visszaélések gyanúja merült fel állami és önkormányzati forrásokból is működő előadóművészeti szervezetekben, ami önmagában is indokolttá teszi a felelősségi viszonyok tisztázását.
A határ: 40 százalék?
Magas rangú kormányzati források ugyanakkor hangsúlyozottan személyes véleményként azt mondták: a balliberális oldalon “felrúgták” a törékeny konszenzust a kulturális téren, ezért a kormány “kultúrharcos” javaslata. Azt azonban most, a szerdai szavazás előtt már nem szigorítják. Viszont, ami a színházigazgatók kinevezését illeti, forrásunk úgy fogalmazott:
“aki fizet, az rendel”. Ő a 40 százaléknál húzott egy határt: eszerint, ha az önkormányzat a színház működtetésének a negyven százalékát tudja finanszírozni legalább, akkor meghatározhatja, ki legyen a színházigazgató, de ha ennél kisebb arányban tud csak fizetni, akkor az állam, aki nagyobb részt vállal a finanszírozásban “igenis beleszólhat, hogy nézzen ki a színház vezetése”.
A törvényjavaslat szerint ilyen esetben egyeztetni kell.
A TAB tegnapi ülésén a vitában az hangzott el, hogy Kásler Miklósnak nem lesz vétójoga, de forrásunk azt mondta: “az ördög a részletekben rejlik”.
A kormány javaslatát kivételes eljárásban tárgyalja a parlament, ma este lesz a vita, holnap pedig az Országgyűlés már szavaz is a javaslatról.
Ajánlom