Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2019-12-07 13:48:00

Semjén zárt körben Trianonról: Olyan nagy triumfálás nem lesz

A trianoni békeszerződés 100. évfordulóján “egy bizonyos szintnél nem szabad, nem bölcs túlemelni a témát. Ne gerjesszünk fölöslegesen olyan soviniszta indulatokat, ami az ottani magyarságnak árthat”- erről beszélt Semjén Zsolt egy zártkörű kereszténydemokrata esten, és arról: szerinte a románok sem fognak “triumfálni”.

Semjén zárt körben Trianonról: Olyan nagy triumfálás nem lesz

​Óvatosságot javasol Semjén Zsolt  a trianoni békeszerződés 100. évfordulója ügyében. Egy bizonyos szintnél nem szabad, nem bölcs túlemelni a témát. Nem cél ugyanis a határon túli “utódállamokkal” való konfrontáció, sem az ottani magyarellenes sovinizmusnak az élezése - hangoztatta  a részvevők elmondása szerint a miniszterelnök-helyettes egy zártkörű rendezvényen, a Kereszténydemokrata Esten, a 2004. december 5-i kettős magyar állampolgárságról szóló népszavazás tizenötödik évfordulóján. “Ne gerjesszünk fölöslegesen olyan soviniszta indulatokat az adott utódállamban, ami az ottani magyarságnak árthat” - jelentette ki.

Annak kapcsán, hogy a kormány hogy viszonyul a trianoni megemlékezéshez, hogy 2020-ban, jövőre lesz száz éve, hogy aláírták a trianoni békeszerződést, melynek következményeképp Magyarország elvesztette akkori területének jelentős részét, közel kétharmadát, Románia a napokban ünnepelte december 1-jét,  Erdély és az Ókirályság egyesülésének a 1918-as gyulafehérvári nemzetgyűlésen való kimondását - s ami fokozott ellenérzést válthat ki -, hogy a PSD és PMP képviselők pedig egy bizottságban már megszavazták a törvényjavaslatot, ami Trianon napjává, azaz ünneppé nyilvánítaná június 4-ét Romániában, Semjén Zsolt a rendezvényen arról beszélt:

Trianon nemzeti gyász, az nem megspórolható, a szocializmus alatt beszélni sem lehetett róla. “Helyes az, hogy Trianon tragédiáját meg kell gyászolni a nemzetnek. De nem fulladhat bele a gyászba”

 - figyelmeztetett a jelenlévők elmondása szerint.

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma májusban kérte fel az Országgyűlést, hogy a 2020-as évet nyilvánítsa a nemzeti összetartozás évévé. Ők is hangzúlyozták, hogy nem gyászévet akarnak meghirdetni, inkább azzal a vezérgondolattal akarják elindítani az évet, hogy “egy nap megemlékezés és 365 nap nemzeti összetartozás”.

Ki kell mondani az igazságot - minden nyelven

Semjén Zsolt most a Kereszténydemokrata esten az atv.hu-hoz eljutott információk szerint arról is beszélt: kell a történelmi igazságnak a kimondása, de most már történelmi távlatból, és nemcsak magyar nyelven, hanem a nagy nemzetközi nyelveken és az utódállamok nyelvén is fontos a történelmi igazságnak és a magyar szempontoknak a bemutatása. Semjén Zsolt szóvá tette, hogy ez az Akadémiának a feladata lenne, de mint az esten fogalmazott, “sajnos nagyon halovány, amit az Akadémia csinál, mert sokszor nem derül ki, hogy mi a magyar álláspont”.

Senkinek nincs oka triumfálni

Trianon tekintetében senkinek nincs oka triumfálni, és ezért a magyar trianoni megemlékezéseket is ennek tudatában kell lefolytatni - figyelmeztetett Semjén Zsolt a tendezvényen, megjegyezve, hogy formálisan Kásler Miklósnál, az EMMI-nél van a trianoni rendezvényeknek a koordinálása az I. világháborús emlékbizottság keretében.
Aztán kifejtette, hogy a nemzeti összetartozás törvénye alapján, amit még Kövér Lászlóval közösen nyújtottak be, “az a nemzeti büszkeség, hogy túléltük Trianont”, “itt vagyunk és erősödünk”, már 1 millió 100 ezer embert honosítottunk, “egyesítjük közjogilag a nemzetet, gazdasági támogatást viszünk ki, megtízszereztük az identitásőrző támogatást” - de beszélt a Kárpát-medencei óvodákról, a Sapientia erdélyi magyar egyetem fenntartásáról is.

 A trianoni centenárium kapcsán “a lényegnek” azt nevezte, hogy - megfogalmazása szerint -  “olyan nagy triumfálás az utódállamoknál nem lesz”. Aki ismeri szerinte a román történelmi-társadalmi problematikát, “azért az érzékelheti, hogy nem az a fő szempont hogy megnyerték Erdélyt, hanem az, hogy elvesztették Besszarábiát”. Az esten Semjén Zsolt ezt úgy vezette le, hogy román részről a helyzetet úgy kell elképzelni, mint hogyha volna a magyar határ mellett egy magyarul beszélő, magyar nyelvű kis Magyarország, és azt mondaná, hogy “mi nem akarunk hozzátok csatlakozni”. Azaz, a történelmi Moldvának a fele, a Prut és a Dnyeszter közötti területek, aminek nagyrészt román lakossága van, hallani sem akar arról, hogy Nagy-Romániához csatlakozzon.

Tehát, a román értelmiség nemzetpolitikai gondolkodásában Trianon kapcsán most nem az a fő szempont, hogy Erdélyt megszerezték - annak ellenére hogy ez hangsúlyozva van, a Partiummal és a Bánáttal együtt -, hanem az, hogy a történelmi Moldva román lakossága  nem akar csatlakozni Romániához. Ez egy elég súlyos nemzeti traumát okoz a román nemzettudatnak, ezért, és azért sem, mert a román politika teljesen szétesett, olyan nagy triumfálás nem lesz

- prognosztizálta.
 
A volt Jugoszlávia tekintetében is valószínű szerinte, hogy a szerbek nem fognak triumfálni, “mert nyoma sincs már Nagy-Szerbiának”. Ráadásul Montenegróval még a tengeri kijáratot is elvesztették és Srebrenyica után erkölcsileg is nehéz fölállni.

Semjén Zsolt szerint Horvátország tekintetében pedig azért nem indokolt a nagy győzelmi hangulat, mert a horvátok kétszer léptek ki Jugoszláviából. De történelmi eseményeket is idézett: 1868-ban Magyarország és Horvátország egy szabályos kiegyezést csinált, és egy szerződéssel került Fiume Magyarországhoz. “Három vármegyét adtunk érte” - emlékeztetett. Tehát a helyzet az, hogy ma a horvát gondolkodásban egyre inkább előjönnek  a horvát-magyar kiegyezésnek a pozitívumai - hangoztatta, megjegyezve, hogy a volt Jugoszláviában, ami létrejött Trianonban, annak nyoma sincs. Ez meghatározza a szlovén, horvát és a szerb viszonyt. Tehát triumfálásra nem nagyon van okuk.
 
A Felvidékről pedig Trianon vonatkozásában azt emelte ki, hogy a szlovákok Csehszlovákiát nem Szlovákia megszületéseként élték meg, hanem cseh dominanciaként. A szlovákság kétszer kilépett Csehszlovákiából. Először a Tiso-féle fasiszta bábállammal, de bárhogy ítéljük is meg ezt,  egy dolog biztos szerinte, hogy 1990 után közjogilag szabályosan másodszor is kiléptek Csehszlovákiából. Tehát Szlovákiának sincs különösebb oka a triumfálásra, mert az az államalakulat, ami Trianonban létrejött, már nincsen.
 
Ukrajna esetében szerinte kegyetlenség lenne ilyen történelemről beszélni - fogalmazott. Ausztria pedig lehet, hogy Burgerlandot vagy Lajtabánságot megszerezte, de gyakorlatilag mindent elveszettek az I. világháború után - hangzott Semjén Zsolt értékelése a Kereszténydemokrata Esten.

Az RMDSZ kedden már kinyilvánította, hogy szerinte a trianoni békeszerződés napjának román nemzeti ünneppé történő nyilvánítása sértő a romániai magyarság számára, és szembemegy minden eddigi olyan törekvéssel, amely a többség és a magyar közösség békés együttélését szolgálja. Az RMDSZ határozottan ellenzi a kezdményest, és mindent megtesz annak érdekében, hogy ezt a tervezetet mielőbb leszavazza a román parlament.

Lesz-e hivatalos Horthy-kultusz?

Arra, hogy a trianoni centenárium kapcsán a kormány “éleszti-e” a Horthy-kultuszt jövőre, hiszen a jobboldali holdudvar véleményvezérei részéről, különösen a Hír Tv-s műsorokban Horthy vonatkozásában csak laudációk hangzanak el, kormányzati forrásaink is azt a kijentést tették, hogy történelmi tény: Horthy Miklós nélkül nem biztos, hogy létezne Magyarország. Ez a volt kormányzó múlhatatlan történelmi érdeme.

Viszont a kormányzati megszólalók, akiknek nyilvánosan kell állástfoglalniuk, ha például megkérdezik őket egy Horthy szobor szükségességéről, már sokkal árnyaltabban fogalmaznak, érzékeltetve Horthy ellentmondásos megítélését a kormányoldalon.

Orbán Viktor miniszterelnök Horthy Miklóst korábban a kivételes  államférfiuk közé sorolta, a tavaly nyári Netanjahu-látogatáskor viszont már azt is kimondta, minden magyar kormánynak az a kötelessége, hogy minden állampolgárát, származásra való tekintet nélkül megvédje, a második világháború idején ennek az erkölcsi és politikai követelménynek Magyarország nem tett eleget, és ez bűn.

A nem nyilvános kormányzati vélemények szerint ugyanakkor Horthy Szálasi kinevezése tekintetében - minden emberi és politikai szempontot megértve -, teljes mértékben vállalhatatlan.

“Szálasi kinevezése az a pont, ami lehetetlenné teszi Horthy Miklós személyének, regnálásának korszakát politikai előképünkként vállalni” - fogalmazott egy magas rangú kormányzati politikus munkatársunknak. Ez nem zárja ki szerinte, hogy a Horthy-korszakból vannak, akiket fel fognak vállalni, ilyen Bethlen István volt miniszterelnök, vagy Klebelsberg Kunó kultuszminiszter.

A következő fokozat az “ambivalenseké:  ők azok, akiknek nagy érdemeik vannak, de kétségkívül vannak támadható pontjaik, mint például Teleki. És vannak az abszolút vállalhatatlan figurák: Bárdossy, Imrédy, de ezért összességében a Horthy-korszak is - sorolta forrásunk.

​“Ebből kifolyólag úgy kerülhető meg ez a vita, hogy nem a háború előtt kell a politikai előképünket keresni, hanem a koalíciós időkben, tehát 1945 -’48 között. Ez felel meg a modern politikai viszonyoknak is, de  a háború utáni Európa tekintetében is. Barankovics István megfeleltethető Adenauernek, ezért a KDNP számára, de a Fidesz-KDNP szövetség előképe is. A Barankovics párt, a Demokrata Néppárt a Horthy időben - elismerve annak értékeit -de ellenzékben volt, elsősorban szociális megfontolásból (lásd a földosztás, például a nagybirtok kérdését), de élesen elhatárolta magát a háború előtti politikai viszonyoktól, és ami a lényeges, végig náciellenes volt. A szovjet korszakban pedig emigrációba kényszerültek, azaz van egy antikommunista jellege is. A kereszténydemokrácia miatt nem kell semmit magyarázni, ráadásul Barankovics István az Egyesült Államokba, New Yorkba emigrált, tehát Amerikában is tudják, hogy kicsoda, és ezzel megkerülhető az az egész vita, a viszonyulás a dualizmushoz, vagy Horthy világához, de különösen a második világháború előtti politikához - mondta forrásunk. A Fidesz kongresszuson erről beszélt Semjén Zsolt, mint a KDNP elnöke, de Orbán Viktor is azt mondta: a mai magyar állam a kereszténydemokrácia alapján áll, és utalt az “előképre”.

Felkavart érzelmek

A Trianoni centenárium már most felkavarja az érzelmeket, indulatokat vált ki.  És nem csak azért nacionalista-posztkommunista Szociáldemokrata Párt és a Traian Băsescu volt román államelnök alapította jobboldali Népi Mozgalom Pártja (PMP) képviselői ünnepelni akarnak 2020 június 4-én.

Nagy itthoni politikai botrányt okozott, hogy a Hír Tv-s Sajtóklubban Bayer Zsolték minősíthetetlen tónusban beszéltek az apai ágon bissau-guineai származású magyar politikusról, párbeszédes Kocsis-Cake Olívióról, mert “Trianont együtt akarja ünnepelni a románokkal”.

A Párbeszéd képviselője - aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen diplomázott történelem szakon, és szociológia szakon is abszolutóriumot szerzett -, előtte a Political Capital konferenciáján arról beszélt, hogy szerinte hogyan kellene megemlékezni jövőre Trianonról annak századik évfordulóján, és miért nem tetszik neki a kormányzat viselkedése ez ügyben. Mint mondta, nem tartotta szerencsésnek azt a kormányzati álláspontot, hogy meg fogják oldani a megemlékezést. Szerinte, “már azt kellett volna eleve, hogy le kellett volna ültetni a parlamenti és ellenzéki pártokat és közösen kitalálni azt, hogy lesz”. Kocsis-Cake Olívió azt sérelmezte, hogy nem lehet sokat tudni a Trianon emlékműről sem, hiányolta, hogy a kormány nem beszélte meg velük a megemlékezést, “mi is hozzá tudjuk tenni a saját ötleteinket” - mondta.

“Tehát ebből a szempontból nagyon rossz irányba haladunk és nem látom, hogy mi lesz a vége. Már csak ezért is, mert ennek a megemlékezésnek elemének kellene lenni, hogy valahogy a szomszédos országokat is bevonjuk. Nyilván nagyon nehéz, hiszen románoknál, horvátoknál, ami nálunk gyász nap, az náluk ünnepnap. Ebből a szempontból nehéz ezt összehozni, de ezt a kihívást kell teljesíteni”

– mondta a konferencián Kocsis-Cake a trianoni megemlékezésről.

Orbán Balázs miniszter-helyettes a parlamentben, amikor Mellár Tamás ( Párbeszéd ) sérelmezte Kocsis-Cake Olívio elleni  politikai támadást, és szóvá tette, hogy nem kellene hazaárulózni az ellenzéket, azt mondta: “Kocsis-Cake Olivio a Párbeszéd frakció legmagyarabb tagja”. De Orbán Balázs hozzátette azt is, hogy a Párbeszéd ellenzéki szövetségeseitől nem lehet elvonatkoztatni, emlékeztetett, hogy a Momentum politikusai olyat tettek, amivel “átlépték a Rubikont”. Az nem a nemzet ügyét szolgálja, hogy egyik nap kiállnak a határon túli magyarok mellett, a másik nap meg nem támogatják őket - utalt Orbán Balázs arra, hogy Fekete-Győr András, a Momentum elnöke a román elnökválsztáson a magyar RMDSZ jelöltjével szemben az USR-PLUS elnök-jelöltjét, Dan Barnat támogatta. Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője pedig amikor részt vett a Progresszív Szlovákia révkomáromi rendezvényén - ahol bemutatták a „Magyar Platform" parlamenti képviselőjelöltjeit, és a párt magyar nyelvű programját - azt mondta: lehetünk úgy felvidéki magyarok, hogy közben büszke szlovákok vagyunk”. Donáth Anna a kijelentése miatt pár nap múlva bocsánatot kért a felvidéki magyaroktól.

Ajánlom

További belföldi híreink