Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2019-12-05 17:10:00

Semjén: A nemzetiségi oktatási intézmények kerüljenek át nemzetiségek tulajdonába

Semjén Zsolt a kormányülésen kezdeményzi, hogy a nemzetiségi oktatási intézmények kerüljenek át nemzetiségi önkormányzatok tulajdonába - a miniszterelnök-helyettes ezt ma, a magyarországi nemzetiségek parlamenti bizottsági meghallgatásán jelentette be, ahol úgy fogalmazott: “a nemzetiségi élet soha nem látott virágzásba borult Magyarországon”.

Semjén: A nemzetiségi oktatási intézmények kerüljenek át nemzetiségek tulajdonába

Semjén Zsolt a bizottsági meghallgatásán kicsit tréfalva úgy fogalmazott, “egyelőre nincs rá felhatalmazása, hogy a bejelentést megtegye”, de a kormányülésen “egy nagy horderejű javaslatot” tesz, kezdeményezi, hogy a nemzetiségi oktatási intézmények kerüljenek át nemzetiségek tulajdonába. “A települési önkormányzatoknak úgyis csak nyűg ez” - fogalmazott, hozzátéve: az a logikus, hogy ha egy közfeladatot ellátó intézmény, egy épület, annak a tulajdoban van, aki a közfeladatot ellátja. “Azt persze ki kell kötni, hogy az ingatlan nem eladható, illetve, hogy más célra nem használható, de ezt nyilván senki sem akarja - jegyezte meg.

Mint mondta, most az a helyzet, hogy az épület, az iskola az önkormányzatnál van.

“Az nyilván a bővülő gyerekszámból látható, hogy csak a nemzetiségi és az egyházi iskolák gyerekszáma bővül. Így láthatólag az iskola az idők végezetéig működni fog. Ésszerű, hogy a tulajdont adjuk át annak, aki fenntartja. Tehát a nemzetiségi önkormányzatnak, mint ahogy az egyházak esetében is átmegy a tulajdon az egyházhoz. Itt is helyes lenne, hogy menjen át az önkormányzattól vagy az államtól a nemzetiséghez”

- fogalmazott a miniszter. Ezzel a települési önkormányzat megszabadul attól a tehertől, hogy rá kelljen költeni az épületre, hiszen amúgy sem ő használja és a nemzetiség tartja fönn. Másrészt a nemzetiségi pályázatok esetében - például egy uniós pályázatnál “borzasztó nehézség” az, hogy a tulajdonosnak mindenhez kell a hozzájárulása; akkor össze kell hívni a települési önkormányzatot, egy “kilónyi űrlapot” kitölteni, és “már prüszkölnek tőle az önkormányzatok is”.

Semjén Zsolt szerint a nemzetiségek tegyenek egy írásbeli javaslatot az ügyben. A nemzeti vagyont felügyelő Bártfai-Máger Andrea miniszterrel is meg kell beszélni kérdést, és egyeztetni kell a települési önkormányzatok szervezeteivel. De - mondta - a józan ész alapján meg kell hozni ezt a döntést.

“Ilyen virágzó élet még nem volt”

A bizottsági ülésen előtte Semjén Zsolt az éves beszámolójában kijelentette: a kormány nemzetpolitikájának az alapja, hogy a 13 őshonos nemzetiség államalkotó tényező, és személyes meggyőződése “szerint a magyar nemzetnek hasonlóan integráns részei, mint a külhoni magyarság”.

A magyarországi nemzetiségeknek hídszerepük van az adott ország és Magyarország között, és ha ez a kapcsolat gyümölcsöző, “akkor helyes, hogy ebből részesedik mind a magyarországi kisebbség, mind pedig a külhoni magyarság” - tette hozzá, példaként említette a szerb-magyar szoros kapcsolatot és mint mondta, a szerb-magyar kormányülésekből láthatóan nagyszerűen profitál mind a Alexov Lyubomir vezette magyarországi szerb kisebbség, mind pedig Pásztor István vezette vajdasági magyarság.

Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy ha valamilyen ok miatt az adott ország és Magyarország kapcsolata nem jó, ennek semmiképpen sem lehet vesztese az adott nemzetiség. Tehát attól, hogy 2011 óta nem működik gyakorlatilag a kisebbségi vegyes bizottság, ennek nem lehet vesztese a magyarországi románság. De a magyarországi ukránságot és a magyarországi ruszinságot sem érheti hátrányosan az, hogy milyen a magyar-ukrán kapcsolat, ezért a magyarországi ukrán kisebbség és a magyarországi ruszin kisebbség pontosan ugyanúgy minden támogatást megkap, mint a többi nemzetiség.

Statisztika

Semjén Zsolt számokat is mondott, hogy bizonyítsa: 2010-hez képest a nemzetiségi támogatás megötszöröződött és a lebonyolítás tekintetében nagyon fölgyorsult, a Bethlen Gábor Alap alá kerültek a kifizetések. Az pedig - mint fogalmazott - “emberi jogi szempontból is helyes”, hogy egy kézben van az egyházpolitika, a határon túli magyarság és a magyarországi nemzetiségek ügye, “mert ezek részint emberi jogi szempontból paralel területek, részint pedig, mondjuk, az egyház vonatkozásában a határon túli magyarság intézményeinek jelentős része egyházi és a magyarországi nemzetiségek intézményrendszerének egy jelentős része szintén egyházi, gondoljunk az ortodox országokra” - tette hozzá.

Mint mondta, örvendetesen nőtt azok száma, akiknek van nemzetiségi identitása: ez 644.524 fő, vagyis a lakosság 6,48 százaléka fejezte ki, hogy valamelyik nemzetiséghez tartozik.

“A nemzetiségi élet soha nem látott virágzásba borult Magyarországon”

- fogalmazott a miniszter.

A bizottsági ülésen elhangzott: tovább folytatódott a nemzetiségi önkormányzatok intézményalapítási és átvételi tevékenysége, hasonlóan az egyházihoz, a köznevelési intézmények száma 12-ről – 2010-ben volt annyi – 91-re nőtt. Ez 15 ezer diákot jelent, ők nemzetiségi iskolába járnak. “Megötszöröztük a támogatást. A nemzetiségi pályázatok például 2019-ben 2 milliárd forint volt, ami 2018-hoz képest 40 százalékos növekedés. És már 2019 őszén kiírták a jövő évit, hogy minél előbb megkapják. Ez teljesen példátlan a magyar államigazgatásban” - jelentette ki.

2019 januárjától a nemzetiségi óvodapedagógus ösztöndíjprogramot is bevezették. Ezt kiterjesztik 2020-ben a nemzetiségi tanító és tanár szakosokra is. A nemzetiségi pedagógusok pótlékának emelése a 2018-as 15 százalékról pedig 30 százalékra emelkedett, és most fogadta el az Országgyűlés a javaslatot, hogy 2020-tól 40 százalékra emelkedik, valamint a pótlék differenciálásával kiterjesztik az érintettek körét - mondta Semjén Zsolt a bizottsági meghallgatáson.

Ajánlom

További belföldi híreink