Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2019-12-03 06:24:00

Milliós eszközök kölcsönadásától sem riad vissza a magyar

Az emberek kétharmada egyáltalán nem zárkózik el attól, hogy kölcsönadjon a szomszédjának. A többség leginkább néhány ezer forintos tárgyakat bíz rá a közelben lakókra, de szép számmal akadnak olyanok, akik milliós értékű eszközöket is odaadnak – legalábbis ez derül ki a lokális közösségépítő platform, a Miutcánk által készített kutatásból. A platform társalapítója azt mondta az atv.hu-nak, hogy a nyitottság megvan az embereknél, sok esetben viszont hiányzik az első lépés. Horváth Gáspár szerint az sem kérdés, hogy van-e létjogosultsága a közösségi megosztáson alapuló szolgáltatásoknak.

A mai fogyasztói társadalomban gyakran olyan termékeket is megveszünk, amelyet a későbbiekben nem igazán használunk. Az ismeretségünk adta lehetőségeket kihasználva azonban jelentősen csökkenthetjük kiadásainkat, méghozzá az eszközök kölcsönkérésével és -adásával. Ez a fajta módszer nem áll távol az emberektől.

A Miutcánk közel 400 felhasználó bevonásával készített kutatásából kiderül, hogy a megkérdezettek több mint 80%-a minden további nélkül ad kölcsön rokonainak vagy barátainak. A válaszadók kétharmada pedig nem zárkózik el az elől sem, hogy szomszédjaira is rábízza értékeit.

Közleményében a szervezet kiemelte, hogy a leggyakrabban könyveket, újságokat adnak és kérnek kölcsön az emberek, a szerszámok, kerti szerszámok állnak a második helyen, amit az élelmiszerek követnek. És bár a válaszadók 9%-a nem ad kölcsön soha semmit, 40% viszonylag gyakorta, havi rendszerességgel ad kölcsön, míg harmada körülbelül évente adja erre a fejét.

Azt sem lehet mondani, hogy az emberek csak apróságokat hajlandóak átadni ismerőseiknek, bár azért ez a leginkább jellemző. Amíg a kutatásban résztvevők harmada pár ezer forintos érték alatti eszközt hajlandó kölcsön adni, addig a válaszadók 36%-a 10 ezer forintos, 22 százaléka pedig akár 100 ezer forintos eszközt is kész rábízni ismerősére.

Sőt, a megkérdezettek 3%-a milliós értékben szabott határt kölcsönadáskor, 4%-a pedig az ennél a drágább eszközeit is hajlandó mással megosztani.

Mindez azt mutatja, hogy megosztáson alapuló vállalkozások számára valóban van lehetőség a fejlődésre.

Az atv.hu-nak a Miutcánk táralapítója azt nyilatkozta, hogy bár az emberek zárkózottabbak lehetnek még a szomszédokkal is – kiváltképp, ha nem ismerik őket –, az esetek nagy részében mégis megvan a nyitottság arra, hogy eszközöket és tárgyakat kölcsönadjunk a mellettünk élőknek. Horváth Gáspár kiegészítette: sejtették, de kíváncsiak voltak, hogy ez szélesebb körben is igaz lehet-e. A nyitottság tehát megvan, sok esetben viszont az első lépés hiányzik.

A probléma alapja az, hogy nem ismerjük sokszor, hogy kik élnek mellettünk – tette hozzá – és nem tudjuk, hogy például kora reggel miért kopog a cipő talpa. Kiderülhet az is, hogy például nővérként dolgozik a szomszéd és a kórházba siet, és nem azért kopog, hogy minket idegesítsen.

A kutatásban azt is megjegyzik, hogy a megosztáson alapuló vállalkozások számára valóban van lehetőség a fejlődésre. Ezzel kapcsolatban a társalapító szerint nem kérdés, hogy ennek van-e létjogosultsága, mert a telekocsi rendszert például több, mint egy évtizede használják a vidékről ingázók, miközben Budapesten is nehéz úgy sétálni, hogy ne ütközzünk bele egy Bubi állomásba vagy egy Lime rollerbe. A Miutcánk is arról szól, hogy helyi közösségek jöjjenek létre és a helyi megosztást erősítsék. A sharing economy, vagyis a közösségi gazdaság nagyjából öt éve robbant be a köztudatba, de az Uber körüli botrányok után csaknem feledésbe merült, végül a praktikus mindennapi dolgokban visszatért. Horváth szerint a közösségi megosztás emellett a fenntarthatósággal is összekapcsolódik, megemlítve az atipikus foglalkoztatáshoz köthető közösségi irodákat, illetve azt is, hogy idén nyáron a mainstream kommunikáció része lett a fenntarthatóság is.

atv.hu/MTI

További belföldi híreink