Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2019-11-28 10:40:00

Gulyás: van egy jó meg egy rossz hírünk Budapest számára

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormány tevékenységéről számol be a mai Kormányinfó keretein belül.

A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén kiderült, hogy az ottani többség jelenlegi formájában nem támogatja a dél-budai centrumkórház-beruházást, továbbá nem kíván hozzájárulni az egészségügyi fejlesztések finanszírozásához - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

Gulyás Gergely jó hírként értékelte, hogy szerdán eldőlt, Budapest rendezheti a 2023-as atlétikai világbajnokságot. Ehhez kétszer kellett győzni, mert nem volt elég elnyerni a rendezés jogát, hanem az újonnan választott budapesti vezetést is meg kellett győzni arról, hogy Budapestnek is érdekében áll az esemény megtartása, amelyhez kapcsolódóan Budapest legnagyobb zöld beruházása valósulhat meg - mondta.

A miniszter ezzel párhuzamosan rossz hírnek minősítette, hogy a fővárosi többség elutasította a Fidesz-KDNP azon két módosító javaslatát, amely a budai szuperkórház eredeti tervek szerinti felépítéséről, valamint arról szólt, hogy a főváros is fordítson 10 milliárd forintot az egészségügyi intézmények korszerűsítésére.

Alagutakban jönnek a migránsok

Gulyás Gergely a Kormányinfón arról is beszélt, a szerb-magyar határtérségből aggasztó hírek érkeztek, miszerint 2019-ben 11 808 tiltott határátlépési kísérlet történt, 1002 a múlt héten.

„A migránsok új technikával próbálnak bejutni az ország területére. Két ponton is alagutat ástak, amin keresztül be lehetett jutni az ország területére” – fogalmazott a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Az egyik alagút Ásotthalom, míg a másik Csikéria térségében található. 

Főváros és atlétikai világbajnokság

A ferencvárosi és a csepeli önkormányzat testületi döntésén feltételeket hoztak, amelyben kimondták, milyen feltételek mellett tudják támogatni az atlétikai stadion megépítését, akkor a kormány egyből lépett, a kormányhatározat meg is jelent a Magyar Közlönyben. Az ATV kérdésére, miszerint a Fővárosi Közgyűlés által elfogadott öt pontban, miért nem léptek még, miért nincs erről is határozat, trükköznek-e, úgy válaszolt a miniszter: „semmilyen trükközés nincs a részünkről, a két érintett városrész megfogalmazta, hogy mit szeretne, mit kér, milyen kritériumok megvalósulása esetén támogatja az atlétikai vb-t. Miután mindkét testületben ellenzéki többség van, valószínűleg ők ezt nem a főváros akarata ellen tették, ezek az elképzelések vagy már részei voltak a terveknek, vagy már megvoltak” – fogalmazott Gulyás Gergely.

Mint mondta, Karácsony Gergely a Fővárosi Közgyűlés előtt is elmondta, hogy azt kérte, hogy hívja össze a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsát, ezt meg is fogja tenni. Szerinte van, amire kell kormányhatározat, van, amire pedig nem kell, és a főpolgármester azt kérte, hogy a tanácsot hívja össze, és egyeztessenek. Hozzátette: a kérés nem az volt, hogy a kérésekről kormányhatározatot hozzanak, hanem, hogy egyeztessenek ezekről. 

Nem mennk szembe a kerületekkel

Azt senki ne várja tőlük – folytatta Gulyás -, hogy Csepel és Ferencváros testületével szembemenjenek.

Karácsony Gergely az ATV Egyenes Beszéd című műsorában egyértelművé tette, hogyha az a kormány kérése, hogy a Főváros is járuljon hozzá az egészségügyi ellátásokhoz, akkor nyitott a párbeszédre. A Fővárosi Közgyűlés első feltétele, hogy a kormány 5 év alatt 50 milliárd forintot biztosítson a budapesti kerületeknek egészségügyi alap és járulékbiztosításra.

„Nem szeretném a főpolgármester urat a távollétében bármivel megvádolni, de mintha a szavak és a tettek között ellentét húzódna. Tegnap volt egy fővárosi közgyűlési ülés, ahol volt egy előterjesztés, ami azt célozta, hogy a Főváros is járuljon hozzá, hasonló összeggel, mint a kormány. Erre mondhatták volna, hogy nem hasonló összeggel, vagy csak a felével, de nem ezt mondták, csak leszavazták a javaslatot. A Fidesz-frakciónak volt még egy javaslata, amely arról szólt, hogy szeretnének-e új kórházat a budapesti vezetők, az új kerületi vezetők, és erősítse meg azt a közgyűlés, ha már az egészségügyi fejlesztéseket összefüggésbe hozzuk az atlétikai világbajnoksággal, hogy támogatják az új kórház megépítését, ezt is leszavazták. Utána ki lehet jönni a teremből és ennek az ellenkezőjét kedvesen elmondani” – mondta a miniszter.

Több CT van Budapesten, mint kerület

Az ATV kérdésére, hogy Karácsony Gergely az ATV Egyenes Beszédben tegnap este kijelentette, hogy elvi álláspontja, "amíg nincs minden kerületben CT, addig nincs atlétikai stadion.

Gulyás Gergely azt mondta: ma is több CT van Budapesten, mint kerület. A Fővárosi költségvetés 300 milliárdos, egy CT beszerzési ára 300 millió forint. A jövő évi költségvetésben a jövő évi budapesti egészségügyi fejlesztésekre 42 milliárd áll rendelkezésre – hangsúlyozta.

23 kerületből csak 13 kerületben van CT, 10 kerületben nincs, ami azt jelenti, hogy 550 ezer budapesti lakos kerületében nincs ilyen berendezés. „Ha valakinek ez az igénye, hogy valamelyik járóbeteg-szakellátóban kell CT, akkor a feltételek megteremthetőek” – reagált a felvetésre Gulyás Gergely. 

Társadalombiztosítási törvénymódosítás

Szigorítanák a társadalombiztosítási szabályokat. A parlament előtt lévő, a társadalombiztosítási ellátásokról szóló törvénytervezet szerint háromhavi tartozás (ez jelenleg 22500 forint) után érvénytelenítenék az adós tajszámát.

„Szerintem a biztosítási rendszer alapja az, hogy mindenki befizeti a biztosítási díjat, ha ezt nem teszi meg, akkor a magyar polgároknak kell ezt megtenni” – reagált a miniszter.

Arra a kérdésre, hogy nem lehetne-e gyengébb az átmenet, Gulyás úgy válaszolt: „az egészségbiztosítási alap arról is nyilatkozott, hogy minden esetben értesíteni fogja azt, aki nem fizetett. Ráadásul három hónapig kell elmulasztani a járulékfizetést ahhoz, hogy ne legyen jogosult”.

Az Európai Uniós szabály az, hogy valaki egy helyen lehet biztosított, ez eddig is így volt, és ezután is így volt. „Európai Uniós szabály, még logika is lehet benne” – fogalmazott.

Milliós polgármesteri végkielégítések

A megyei jogú városokban és Budapesten is sok olyan távozó polgármester van, akiknek, miután milliós volt a fizetésük és 3 milliós végkielégítésre jogosultak, több mint 3 millió forinttal a zsebükben búcsúzhatnak a polgármesteri széktől, valamint lehetőséget kaptak arra is, hogy plusz háromhavi járandóságot megszavazzon nekik a képviselőtestület.

Az ATV kérdésére azt mondta: ez az önkormányzatok ügye, ezt a központi közigazgatásban megszüntették. Mostantól, aki nem veszi ki a szabadságát, az elvész. „Ha az önkormányzatok bármilyen szabályozásmódosítást szeretnének, nagyon szívesen támogatjuk, hogy változtassunk” – mondta. Szerinte azt az alapot kell tisztázni, hogy szabad-e nekik önkormányzati szabályokat módosítani, vagy sem, miután azt kérték tőlük, hogy az önkormányzati szabályokon azok nélkül ne változtassanak.

Úgy véli, a végkielégítésre vonatkozó általános szabályoknak kell irányadónak lennie mindenkire: polgármesterre, közalkalmazottra, köztisztviselőre.

Arra a felvetésre, hogy 2010-ben harcot hirdettek a nagy végkielégítések ellen, a miniszter azt válaszolta: „ha valaki visszaemlékszik a csődbevitt BKV-tól felvett akár 100 milliós végkielégítésekre, akkor jól érthető, miért fogalmaztunk meg ilyen politikai célokat. Itt azért ilyen összegekről nincs szó, még olyan polgármestereknél sem, akik 9-10 évig szolgálták a kerületüket”.

A miniszter azt is elmondta az ATV kérdésére, hogy arról még nincs döntés, hogy Várhelyi Olivér után ki lesz Brüsszelben az állandó képviselet vezetője.

Ajánlom

További belföldi híreink