Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2019-11-14 16:40:00

Schmidt Mária: átmentette magát a posztkommunista elit és "összebútorozott" a liberálisokkal

A közép-kelet-európai nemzetek emancipációs küzdelmei és az antikommunizmus voltak a döntő tényezők a szovjet rendszer megdöntésében; "a nemzeti eszme vetette a szemétdombra a szovjet birodalmat" - jelentette ki Schmidt Mária történész, a XXI. Század Intézet főigazgatója csütörtökön Budapesten, a Terror Háza Múzeumban rendezett nemzetközi konferencián.

Schmidt Mária: átmentette magát a posztkommunista elit és "összebútorozott" a liberálisokkal
Fotó: MTI

A XXI. Század Intézet által szervezett A történelem, ami nem ért véget - Európa 30 évvel a kommunizmus bukása után című tanácskozás nyitóelőadásában Schmidt Mária arról beszélt, hogy kommunisták kisajátították a történelmet, kötelezővé és egyeduralkodóvá tették a marxista, osztályharc-alapú történelemszemléletet. A leigázott nemzetektől elvették a jogot múltjuk értelmezésére, nemzeti szempontú értékelésére - hangoztatta.    

A nyolcvanas  években "a rab nemzetek elkezdték kiszabadítani történelmi emlékezeteiket", és ezzel a múlt értelmezése feletti monopólium feladására kényszerítették diktatúrát, ami "a kommunista ideológia kiüresítését és rendszereik legitimációjának szertefoszlását eredményezte".    

A "30 éve szabadon" emlékév koordinálásáért felelős kormánybiztos az 1989-90-es "földcsuszamlásszerű változás" okairól szólva a lengyel származású, amerikai politológus, politikus Zbigniew Brzezinski (1928-2017) álláspontjával szemben úgy vélekedett:

a pusztán gazdasági szempontoknál sokkal jelentősebb szerepet játszott a szovjet birodalom "szétporlasztásában" a nemzeti szuverenitás visszaszerzésének szándéka.    

Ezt úgy fogalmazta meg, hogy 1989-90-ben "a nemzet győzött az osztály felett, a nemzetállam a birodalom felett, a magántulajdon és a piacgazdaság a tervutasításos állami gazdasági modell felett, a szabadság iránti kiolthatatlan vágy a rabságba és szolgaságba kényszerítés felett (.)".     Schmidt Mária szólt arról is, hogy "marxizmussal fertőzött" értelmiségiek "máig sem tudták feldolgozni, hogy a nemzeti eszme (.) vetette a szemétdombra a szovjet birodalmat". Ehelyett Jürgen Habermas baloldali német filozófus véleményét osztják, aki szerint az 1989-90-es események célja a nyugat utolérése volt. Szerinte a nyugat-európaiak azért nem ünneplik a kommunizmus felett aratott győzelmet, "mert időközben magukévá tették a kommunista ideológia megannyi hittételét és átvették módszereit".    

Közép-Európára térve ismertette: térségünkben - a nyugati nyomásnak is köszönhetően - mindenhol átmentette magát a posztkommunista elit és "összebútorozott" a liberálisokkal, majd 20 éven keresztül megőrizte gazdasági, kulturális és hatalmi dominanciáját. Ennek folytatását a 2008-as gazdasági világválság azonban "egyszer és mindenkorra" lehetetlenné tette, azonban a balliberális elit nem tudott váltani, s ez okozta bukásukat.    

Schmidt Mária előadásában kitért arra is, hogy a 2015-ös migrációs válság előidézésében a nyugat-európai politikai elit "tevőlegesen részt vett" a Közel-Kelet destabilizálásával. "Ideológiai elfogultságukban nem vettek tudomást arról, hogy a nyugatbarát politikusok eltávolítása után vagy a radikális iszlám kerül helyzetbe, vagy radikális iszlám, más lehetőség nincs" - szögezte le.    

A migránsok kötelező elosztási kvótájának tervére utalva úgy vélekedett, hogy (a nyugat-európai elit) "a beözönlők láttán, akciójuk kellemetlen következményeinek egy részét azonnal át akarták hárítani azokra a kelet-európai országokra, amelyek a válság előidézésében semmilyen szerepet nem játszottak".    

Előadása szerint az illegális migrációban "inváziót" látó közép-európai országok egységbe tömörülése, saját érdekeik érvényre juttatása, határaik megvédése a nyugatiak számára "nem várt, felettébb kényelmetlen fejlemény" volt, ami annak is köszönhető, hogy nem értették meg 1989-90 üzenetét.    

Schmidt Mária értékelése szerint a migráció miatt 2015-ben Európa keleti és nyugati törésvonala is megjelent a 2008-as válság okozta, már meglévő észak-déli megosztottság után. Németországot példaként említve a történész arról is beszélt, hogy az ország újraegyesítése azért sikerült "féloldalasra", mert a "múlttagadó és identitását vesztett" nyugati elit a keletiek gondolkodásbeli eltérésiről nem vett tudomást.    

Mint vélekedett, a nemzeti kérdés 30 évvel ezelőtti diadala és az azóta is tartó közép-kelet-európai reneszánsza mára átgyűrűzött a Nyugatra is, amit azon törekvése idézett elő, hogy az Európai Uniót birodalommá változtassa. "Ez késztette ellenállásra a nemrég újra szabaddá váló egykori rab nemzeteket" - jelezte.    

Schmidt Mária azt mondta:

"1989-90 azt is megmutatta, hogy az utópikus célokból kiábrándult kelet-európai tömegek vissza akarnak térni a normalitáshoz".

"A nyugati élcsapat ezzel szemben (.) késlekedés nélkül új utópikus projekt után nézett, amit a nyitott társadalomban meg is talált" - mutatott rá, majd szavai zárásaként úgy összegzett, hogy ez a globalizmus gazdasági céljait kiszolgáló elmélet a nemzetállamok lebontását hirdeti, mert azok akadályokat gördítenek a javak, az emberanyag és a kereskedelem mozgásának útjába.    

A tanácskozáson mások mellett Ivan Krastev, a szófiai Liberális Stratégiák Központjának igazgatója, Francesco Giubilei, az olaszországi Fondazione Tatarella elnöke és Frank Füredi, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa tartott előadást, illetve kerekasztal-beszélgetést is rendeztek.

Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója a konferencián arról beszélt: "lezárulni tűnik az a kor, amelyet az értéksemlegesség jellemzett, újra kezdődött a történelem és most nyugaton a sor, hogy Közép- és Kelet-Európához csatlakozzon”.


atv.hu/MTI

További belföldi híreink