Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2019-11-07 12:16:00

A kabinet eltörölte a kötelező nyelvvizsga bevezetését

A kötelező nyelvvizsga 2020-as bevezetésével az idei diákok harmada sem jutott volna be a felsőoktatásba. Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke az ATV Start című műsorban elmondta, hogy az alaptantervben lefejtetett követelmény és a jövő évre vonatkozó nincsen szinkronban. Közben kiderült az is, hogy a kormány visszavonta tervét, a diákok – egyelőre – megmenekülnek a kötelező nyelvvizsga okozta nyomás elől.

 

Pár napja a 24.hu számolt be róla, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium a HÖOK-kal és más szervezettekkel való egyeztetés után azt javasolja a kormánynak, hogy a kötelező nyelvvizsga követelmény kerüljön ki a felsőoktatási felvételi elvárások közül.

Ezzel kapcsolatban a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elnöke azt mondta az ATV Start című műsorban, hogy szerintük is szükség van versenyképes nyelvtudásra, ugyanakkor a 2019-es felvételi adatokból is jól látszott, hogy a 2014-ben állított követelményeket a felvételizők nagyjából 30%-a nem tudta volna teljesíteni.

Amellett, hogy alappillérnek gondolják a versenyképes nyelvtudást, a felsőoktatáshoz való hozzáférés azonban ennél is fontosabb, legalábbis ebben a pillanatban – jegyezte meg a szervezet elnöke. Mint mondta, a döntéshozóktól is azt kérték, hogy az új nemzeti alaptantervben rendezzék ezt a kérdést, szerintük ugyanis a közoktatás feladata az, hogy megfelelő nyelvi kompetenciákkal ruházzák fel a fiatalokat. Emlékeztetett: a 2012-es nemzeti alaptantervben a B1-es szintet határozták meg elérendőnek, míg jövőre a B2-es, vagyis a középfokú nyelvvizsgának megfelelő szint a követelmény. Ebből kiindulva úgy vélik, hogy ezek nincsenek szinkronban, amit jól jelez, hogy idén a diákok csaknem harmada nem jutott volna be a felsőoktatásba.

Az elnök szerint több oka lehet annak, hogy míg külföldön jobb a nyelvtudással rendelkezők aránya, addig Magyarországon elég hiányos a fiatalok nyelvtudása. Mint mondta, a kormányzat valószínűleg úgy gondolta a rendelet meghozásának idején (2014), hogy a a magyar közoktatás fejlődik annyit, hogy ez ne okozzon gondot a fiataloknak. A magyar oktatási rendszer azonban – tette hozzá – nem a legdinamikusabban fejlődő ágazat jelenleg Magyarországon.

A külföldön tölthető kéthetes utazással kapcsolatban azt mondta Mura László, hogy minden ilyen lehetőség jó és ki kell használni. Majd viccesen megjegyezte: nem tudja, hogy ettől milyen szinten fog megugorni a diákok nyelvtudása. Az ilyen és ehhez hasonló lehetőségek azonban segíthetik az új generációt, hogy ne okozzon olyan nagy problémát teljesíteni a követelményeket. Mint mondta, az oktatás körülményei és a módszertan sokat számít a nyelveknél, amit leginkább a kiscsoportos tanítás tud szerinte javítani.

Frissítés: Közben véglegesen eldőlt, hogy nem lesz kötelező a 2020-as felvételi eljárásban a középfokú nyelvvizsga megszerzése, az erre vonatkozó határidőt ugyanis visszavonja a kormány – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón.

atv.hu

További belföldi híreink