Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2019-10-08 13:24:00

EJEB: Nem lehet kizárni az újságírókat a magyar menekülttáborokból

Megsértette a magyar állam annak az újságírónak a jogait, akit egyetlen menekülttábor területére sem engedtek be – mondta ki az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB).

EJEB: Nem lehet kizárni az újságírókat a magyar menekülttáborokból

Az újságírót a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviselte a strasbourgi bíróság előtt. A szervezet közleményében azt írja, Szurovecz Illés 2015-ben, a menekültválság csúcsán az abcug.hu újságírójaként a hazai menekülttáborokban uralkodó körülményekről próbált tudósítani, elsősorban a debreceni menekülttáborról, amelyről korábban az ombudsman is kimondta, hogy az ott uralkodó körülmények sértik a menedékkérők jogiat, így az újságíró a tábort működtető Bevándorlási és Állampolgársági hivataltól belépési engedélyt kért a tábor területére.

Szurovecz Illés kérelmét visszautasították arra hivatkozva, hogy 

az újságírók belépése veszélyeztetné a táborban élő menedékkérők biztonságát, hiszen a tudósítások azokba az országokba is eljuthatnak, ahonnan menekülni kényszerültek.

Az újságíró hiába vállalta, hogy fényképet kizárólag az azon szereplő személyek írásos beleegyezésével készít, végül nem engedték be a tábor területére. Magyarországon hiába indított pert a döntés ellen, a bíróság azt állapította meg, hogy nincs hatásköre eljárni az ügyben. Szurovecz Illés végül a TASZ segítségével fordult a strasbourgi székhelyű EJEB-hez, ahol a szólásszabadságának és a jogorvoslathoz való jogának sérelmét kifogásolta. A szervezet közleménye szerint  

az újságírók fizikai elzárása a tudósítás lehetőségétől súlyos jogsértés, ami nem csak a sajtó munkatársainak, de a közönségnek is sérelmet okoz. Így ugyanis az állam ellenőrzésére hivatott újságírók nem tudják leleplezni a zárt ajtók mögött zajló esetleges visszaéléseket, jogsértéseket.

Azt írják, az EJEB kimondta, hogy a magyar hatóságok az újságírói munka lényegébe avatkoztak be, amikor ellehetetlenítették, hogy Szurovecz maga végezhesse el a cikkéhez a kutatómunkát. A magyar állam azzal védekezett, hogy az újságíró dolgozhatott volna a táborról civil szervezetek által készített jelentésekből, vagy interjúzhatott volna a tábor kapuján kívül. Az EJEB szerint azonban az első kézből szerzett, az újságíró által ellenőrzött információ sokkal értékesebb a más forrásoktól, áttételesen megszerzett adatokhoz képest.

Fontos része az ítéletnek, hogy a magyar hatóságok hiába indokolták a kizárást a menedékkérők magánszférájának védelmével, egyáltalán nem vették figyelembe, hogy az újságíró hogyan igyekezett volna megvédeni az anonimitásukat, és arra sem adtak magyarázatot, hogy a tudósítás hogyan veszélyeztette volna a tábor lakóinak biztonságát, amennyiben írásos hozzájárulásukkal kerülhetett volna csak sor rá.

atv.hu

Ajánlom

További belföldi híreink