Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2019-10-06 16:53:00

Brexit-alku Boris Johnsonnal? Gulyás: Kizárt, hogy egyedül vétózzunk

Alkut kötöttek-e Szijjártóék Londonban, hogy a magyar kormány megvétózza október 17-én az EU-csúcson a Brexit újabb elhalasztását? Mit üzent Boris Johnson pénteki és a holland miniszterelnök mai tweetje? Gulyás Gergely ma a kérdésünkre megerősítette: kizárt, hogy Magyarország egyedül vétózzon.

Brexit-alku Boris Johnsonnal? Gulyás: Kizárt, hogy egyedül vétózzunk

Egy Szijjártó - Szalay-Bobrovniczky fotó miatt kaptak szárnyra találgatások a napokban a brit sajtóban, egy titkos alkuról. Egy felvételen az látszott ugyanis, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter és a londoni magyar nagykövet “ugyanabban az épületben” voltak péntek reggel, ahol Boris Johnson brit miniszterelnök rendkívüli kormányülést tartott.

Ezt látva, a Telegraph és az Express is arról írt, hogy az Orbán-kormány azt ígérte Boris Johnsonnak, elintézi, hogy október 31-én Nagy-Britannia kiléphessen az EU-ból - a brit parlament határozával szemben is vétózhat a magyar kormány Brüsszelben.

Ezt a spekulációt erősítette, hogy előző nap Szijjártó Péter azt nyilatkozta Londonban, hogy Johnson a Brexitről döntő népszavazáson kifejezett népakaratot igyekszik teljesíteni, és ezért nem támadni kellene, hanem inkább tiszteletet érdemel. „Magyarország igazságtalannak tartja azokat a támadásokat, amelyek a nemzetközi sajtó részéről érik a brit kormányfőt. Magyarország érdeke az, hogy minden olyan körülményt kiszűrjön, amely a későbbi együttműködést nehezítené".

Maga Boris Johnson pedig a péntek délutáni tweetjében sokadszorra is leszögezte: „Akár lesz új deal, akár nem lesz deal - nem lesz halasztás #GetBrexitDone # LeaveOct31 ”.

Megkérdeztük Gulyás Gergelyt

A BBC egy héttel ezelőtt - még Szijjártóék londoni látogatása előtt - megkérdezte a brit miniszterelnököt, próbálta-e rávenni egyes uniós tagországok vezetőit egy esetleges hosszabbítás elleni vétóra az Európai Tanácsban? A halasztást ugyanis mind a 27 uniós tagállamnak jóvá kell hagynia. Johnson azonban cáfolta ezt az értesülést.

Munkatársunk pedig ma Gulyás Gergelyt kérdezte meg, meg tudja-e erősíteni, amit a Reutersnek szeptember 16-án mondott, hogy a magyar kormány nem fogja egyedül megvétózni az Európai Tanácsban, ha a britek újabb halasztást kérnek. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a kérdésünkre igennel válaszolt, azaz, “kizárható, hogy Magyarország egyedül lépjen fel", vétózzon a Brexit-halasztás ügyében.

Rutte szombati telefonja után

Sokat kell dolgozni az október 17-18-ai csúcs előtt. Még fontos kérdések maradtak nyitva Boris Johnson Brexit-javaslata után - írta Mark Rutte holland miniszterelnök Twitter-üzenetében, miután szombaton telefonon beszélt a brit miniszterelnökkel. Ami azt jelenti, hogy Johnson jelenlegi javaslata nem elfogadható az EU számára. A javaslatért - ahogy a napokban kiderült, sem Donald Tusk, az Európai Tanács, sem Juncker, az Európai Bizottság elnöke nem lelkesedik, de az ír miniszterelnök sem. Dublinban sem fogadták a javaslatot nagy egyetértéssel, Leo Varadkar ír miniszterelnök is úgy látja, az nem teljesíti a korábban tárgyalt mechanizmus minden célját.

Holott már csak két hét van csak hátra a Brexit szempontjából döntő jelentőségű október 17-i EU-csúcsértekezletig. Johnson új javaslairól szóló levelét az utolsó pillanatban, négy héttel a brit kilépés tervezett határideje, október 31-i előtt, csak szerdán küldte el Junckernek.

Mi jöhet Theresa May “backstopja” után?

Eszerint London „abszolút mértékben” elkötelezett az írek véres konfliktusát lezáró 1998-as nagypénteki megállapodás mellett. Azaz, a brit kormány soha semmilyen körülmények között nem létesít fizikai határt Észak-Írország és Írország között. A Brexittel azonban az EU külső határa épp az ír szigeten, az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország és az EU-tag Írország 499 kilométeres szakaszán húzódna.

Theresa May exminiszterelnök “backstop” javaslata - ami lényegében egy záradéka lett volna a Brexit-megállapodásnak - a brit parlament háromszor is leszavazta.

Johnson most szerdai javaslata szerint Észak-Írország egy speciális szabályozási zónává válna - nem lenne része az EU-s vámuniónak, azonban “megfelelne az uniós szabályoknak”, így a vámellenőrzést Írország és Észak-Írország között kellene lefolytatni, de nem a fizikai határvonalon. Az ír szigeten a határ így továbbra is nyitva maradna, a sziget egy egységes árukereskedelmi szabályozási térség lenne.

Míg az EU-s szabályoknak való megfelelés Észak-Írország és Nagy-Britannia között lenne érvényes.

Johnson az Észak-Ír parlamentet is bekapcsolbá az egészbe. Most és aztán négyévente meg kellene újítani a beleegyezését a változáshoz - ami azt jelenti, hogy az EU-nak/Brüsszelnek emiatt külön fájhatna a feje.

“Inkább holtan az árokban”

A brit parlament alsóháza már korábban elfogadta azt az ellenzéki indítványt, amely megtiltaná, hogy Boris Johnson kormánya megállapodás nélkül léptesse ki az Egyesült Királyságot az EU-ból. Ezt ő rendre csak “kapitulációs törvénynek” nevezi. Ha október 19-ig nincs megállapodás a Brexitről, a miniszterelnöknek kezdeményeznie kell az EU-nál az október 31-én esedékes Brexit elhalasztását három hónappal.

Boris Johnson arra, hogy ha bizonyos körülmények között a Brexit jelenlegi október 31-ei határidejének az elhalasztását kell kérnie Brüsszeltől, két hete azzal reagált: “inkább feküdne holtan az árokban", mint hogy ezt tegye.

Búcsúról ír Johnson

Johnson a The Sun on Sunday és a Sunday Express című bulvárlapokban megjelent azonos tartalmú írásában leszögezi, hogy az Egyesült Királyság október 31-én, a Brexit jelenleg érvényes határnapján "összecsomagol és kivonul" az Európai Unióból. A kérdés csak az, hogy "Brüsszel derűsen, egy kölcsönösen elfogadható megegyezéssel int-e búcsút nekünk, vagy arra kényszerülünk, hogy magunkra hagyatva távozzunk" - fogalmazott írásában a brit kormányfő.

További belföldi híreink