Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2019-09-22 07:20:00

Olajválság: Jobb esetben 15-20, rosszabb esetben 300-400 forinttal nőhetnek az üzemanyagárak

A szaúdi olajlétesítmények elleni támadás nyomán a több mint tíz százalékkal megemelkedett olajár csökkenőben van ugyan, középtávon mégis drágulás várható. Ezért a termékek és a szolgáltatások áremelkedésére lehet számítani, ám olajkrízis csak egy esetleges háború esetén fenyeget. A Hetek cikke.

Olajválság: Jobb esetben 15-20, rosszabb esetben 300-400 forinttal nőhetnek az üzemanyagárak
A kép illusztráció!

Az olajexportáló arab országok 1973-ban, a jóm kippúri háború kapcsán felfüggesztették az exportot azokba az országokba, amelyek Izraelt támogatták Szíriával és Egyiptommal szemben. Ennek hatására a kőolaj világpiaci ára 250 százalékkal emelkedett. Ennek sokrétű globális hatása lett: többek között lassította az amerikai gazdaságot, növelve az inflációt és a munkanélküliséget, valamint fokozta a keleti blokk eladósodottságát, ami hozzájárult a kommunista rendszerek összeomlásához is. Azóta az olajválság minden olyan esetben témaként merül fel, amikor az olajár külső hatás nyomán megugrik. Ez annak ellenére így van, hogy mára a ‘70-es évekhez képest jelentősen csökkent a nagy olajfogyasztó gazdaságok nyersolaj-intenzitása, vagyis a nyersolajigény és a gazdasági reálkibocsátás közötti korreláció.

Nem véletlenül figyelték a világgazdaság főszereplői, hogy a szaúd-arábiai olajlétesítmények elleni, múlt szombati támadás után a hétfői piacnyitáskor hogyan alakul a kőolaj világpiaci ára. A több mint tízszázalékos emelkedés jelentős ugyan (a Brent hordónkénti ára 60 dollárról mintegy 68 dollárra nőtt), ám azóta mérséklődött a drágulás. Ennek ellenére középtávon az olajár emelkedésére lehet számítani, ami többek között – az üzemanyagárakon keresztül – a termékek és szolgáltatások árát is felhajtja.

15-20 forintos emelkedés?

Pletser Tamás olajipari elemző a Heteknek elmondta, úgy tűnik, azok, akik a szaúdi olajlétesítmények elleni támadást elkövették, pontosan ismerték az egyébként jól őrzött objektumot. Ugyanis éppen azt a részlegét támadták meg, ahol az összegyűlt kőolajat megtisztítják, illetve előkészítik az exportra. Ezzel naponta mintegy 5,7 millió hordó olajjal kevesebb kerül a világpiacra, miközben a napi olajfogyasztás globálisan 100 millió hordó. A szakértő szerint amennyiben ezt a kapacitáskiesést a szaúdiak az ígéretüknek megfelelően szeptember végére, október elejére orvosolni tudják, nem fog kilőni az olajár. Ugyanakkor arra is megvan az esély, hogy ez az ígéret inkább a partnerek megnyugtatását célozta, és a helyreállás hosszabb időt vesz igénybe.

Az elemző úgy véli, hogy a kockázatok miatt középtávon egy „geopolitikai prémium” fog beépülni az olaj világpiaci árába, ami hordónként 5-10 dollár lehet. Amennyiben ez valóban így lesz, az Magyarországon 15-20 forintos üzemanyagár-növekedést eredményezhet.

A rosszabbik forgatókönyv

Ha azonban a kedvezőtlenebb forgatókönyv valósul meg, és háború tör ki Irán, illetve Szaúd-Arábia között, valamint a perzsa állam például korlátozza a Hormuzi-szoros olajforgalmát, akkor napi 20 millió hordó olaj esik ki a világpiacról, ami amellett, hogy eszkalálja a konfliktust (hiszen Kínától az Egyesült Államokig számos érdeket sért), az egekbe lövi ki az olaj árát, akár meg is duplázva azt. A szakértő a lap kérdésére megjegyezte: Magyarországnak erre az esetre válságterve nincs, stratégiai tartalékai viszont vannak, illetve a Barátság kőolajvezeték mellett az Adria kőolajvezetéken keresztül is be tudja szerezni a szükséges kőolajat – ami adott esetben enyhítheti az ország kitettségét.

Csökkentek volna az árak

Ha háborúval nem, „csupán” geopolitikai prémiummal kell számolni a jövőben, akkor az elemző szerint nem következik be az olajkrízis. A piaci egyensúly megőrzésének az irányába hat többek között az is, hogy miután az olaj iránti kereslet megtorpant az idén, az elemzők 2020-ra már túlkínálattal számoltak – tehát az árak csökkentek volna, ha nem következik be a szaúdi olajfinomító elleni támadás. A keresletet többek között a Kína és az USA közötti kereskedelmi háború is fékezi, a kínálati oldalt pedig növeli az amerikai palaolaj-kitermelés, valamint a nem OPEC-országok termelése (Brazília például egyenesen a szaúdi termeléskiesés nyertese lett).

A teljes cikk a Hetek pénteken megjelent számában olvasható.

További belföldi híreink