Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2019-09-22 05:10:00

Lerántjuk a leplet a használtruha-bizniszről

Magyarország a világon a 9. abban a tekintetben, hogy milyen értékben importálunk ruhákat külföldről. De hogy vezet rajtunk keresztül vissza a használt ruhák útja Ázsiába? Oda, ahol gyártották őket, hogy nyugatra többszörös áron eladhassák? A Heti napló riportja.

Vannak olyanok, aki ódzkodnak tőle és elvből be sem tennék ide a lábukat. Míg másokat a vadászösztön és a spórolás hajt. A képek alapján biztosan kitalálták már, hol járunk, a kincskeresők Paradicsomában, egy turkálóban.

Egyre többen látják így, nyugaton már régóta divat a használtruha. Az amerikai rapper, Macklemore turizásról szóló dala 1,3 milliárdos megtekintésnél tart és nem csak a dúdolható dallamnak köszönhető a siker, hanem a videóklipnek is, amiben egy turis szőrmebundában rollerezik végig Los Angeles utcáin.

Itthon is rengetegen fedezik fel maguknak a turikat, amik igazából már nem is turik. „Nem szeretjük már a turkáló kifejezést, mert igazából ezek a termékek válogatva vannak a központi raktárunkban és szín szerint és főcsoport szerint érkeznek az üzleteinkbe. Tehát igazából már egy ilyen butik hangulata van most már ennek a turkálónak”- magyarázza az egyik bolt vezetője.

Olyannyira, hogy jó pár évvel ezelőtt már a plázákba is betörtek. Az áraik viszont még mindig jóval alacsonyabbak, mint a többi ruhaüzleté. Hiszen akármennyire is sok pénze van az embernek, azért szeret jó üzletet kötni.

Érdekes adat például, hogy az angolok őrült mód vásárolnak, de a ruhák 30%-át sohasem hordják és csak porosodnak a szekrényben. Tavaly 394.000 kg-nyit szállítottak külföldre.

És hogy kerül végül Magyarországra, amit ott kidobnak? A karitatív szervezeteknek van közük a dologhoz. Az ő konténereikbe bárki bedobhatja felesleges ruhaneműjét, de külön erre létrehozott boltot is üzemeltetnek a Nyugat-Európában működő karitatív szervezetek.

Ők azonban akkora mennyiségű ruhával nem tudnak mit kezdeni, amivel mennek valamire, az a pénz. A használtruha feldolgozó cégektől pedig ezt kapnak a ruhákért cserébe.

Az adományokat eladják a segélyszervezetek, az ebből befolyó összeget pedig arra fordítják, amire szeretnék, magyarázza Kovács Zoltán, annak a cégnek a vezetője, aki egy angol közvetítőn keresztül tonnaszámra hozza Magyarországra a britek levetett ruháit, majd tovább értékesíti őket. Nem ő az egyetlen, aki ezzel foglalkozik, nagy üzlet ugyanis a használtruha piac itthon.

Habár 2015-ben volt némi visszaesés, azóta a piac ismét erőre kapott. Tavaly például 74 millió amerikai dollár értékben importáltunk, vagyis hoztunk be az országba ruhákat külföldről. Ezzel a világon a 9.-ek vagyunk.
A legnagyobb nyomás a ruhaválogatókon van, rajtuk múlik ugyanis, hogy milyen bálákat állítanak össze. Ha prémium minőségű ruhaneműt kér tőlük a megrendelő, de talál benne rosszabb darabokat is, akkor többet biztosan nem vásárol náluk. Ha viszont gyengébb minőséget rendel, de prémium is keveredik a csomagba, az Zoltánéknak ráfizetés.

Közel 300 kategóriába sorolják be a ruhákat, ami elképzelhetetlenül sok, de nem csak a pontosság számít, hanem az idő faktor is. A szortírozók ugyanis teljesítménybérben vannak. A Heti napló stábja által meglátogatott munkaállomáson 900kg-nyi textilt kell naponta szétválogatni. Sok új is van köztük, amiből néhányat megtarthatnak, de nem csak a ruhák jelentik itt a fizetésen felüli bónuszt. Sokszor találnak ugyanis pénzt is például a ruhák zsebében. Az egyik munkatárs elmondta, 50 eurós volt eddig a legnagyobb címlet, amit talált.

A ruhák nagy része egyébként nem itthon talál gazdát. Az áru 50-55 százaléka Nyugat-Afrikába kerül, 20 százaléka marad itthon, körülbelül 10 százaléka olyan, hogy géptörlő rongyként kerül feldolgozásra, a maradék 15-20 százalék pedig Ázsiába, Pakisztánba kerül értékesítésre. Magyarul oda kerül vissza, ahol eredetileg is gyártották őket.

A közgazdászok ezt körforgásos gazdaságnak nevezik, aminek a lényege, hogy ahelyett hogy kidobnánk egy terméket, újrahasználjuk azt. Egy héten ugyanis átlagosan 11 millió ruha kerül a hulladékok közé. Ez évente hihetetlen mennyiségű szemetet eredményez.

Erre hívja fel a figyelmet a használtruha szeptember elnevezésű kihívás, aminek a célja, hogy ebben a 30 napban egyáltalán ne, vagy csak turiban szerezzünk be ruhát.

atv.hu

További belföldi híreink