Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2019-09-14 05:10:00

Hogyan hatna az uniós minimálbér a magyar gazdaságra?

Nyitott az egységes európai minimálbér bevezetésére az Európai Bizottság új elnöke. Az azonban kérdéses, hogy mikorra valósítható meg a terv, hiszen ma hétszeres a különbség a leggazdagabb és a legszegényebb tagállam minimálbére között. A Hetek cikke.

Hogyan hatna az uniós minimálbér a magyar gazdaságra?

Az európai egységes minimálbér nem friss ötlet, ám Ursula von der Leyen személyében most olyan elnök állt az Európai Bizottság élére, aki támogatja a felvetést. Magyarországon a DK kampányolt ezzel: a párt szerint az általuk is megvalósítani kívánt Európai Egyesült Államok egyik legfontosabb vívmánya éppen az azonos mértékű minimálbér lenne.

A minimálbér a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege. Ez ma Magyarországon teljes munkaidős állásban havi bruttó 149 ezer forint, hetibér alkalmazása esetén bruttó 34 260 forint, napibér alkalmazása esetén bruttó 6860 forint, míg órabérként bruttó 857 forint. Az adók és járulékok levonása után egy minimálbéren foglalkoztatott munkavállaló 99 085 forintot kap kézhez havonta, ha teljes munkaidőben dolgozik.

A garantált bérminimum azokat illeti meg kötelezően, akik legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve kö­zépfokú szakképzettséget igénylő mun­­kakörben dolgoznak. Ebben a körben érthető módon magasabbak a fizetések a minimálbérnél, ám nem sokkal: A teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében megállapított garantált bérminimum jelenleg havi bruttó 195 ezer forint, ami nettó 129 675 forint.

Tény, hogy mind a minimálbér, mind a bérminimum növekedett az elmúlt években: a minimálbér 2016-ban bruttó 111 ezer forint volt, onnan jutott el az idén megállapított 149 ezer forintig, miközben a bérminimum ugyanebben az intervallumban bruttó 129 ezerről emelkedett 195 ezer forintra.

Ezzel együtt azonban ezek a bérek rendkívül szerény életszínvonalhoz elégségesek: bár a Központi Statisztikai Hivatal az utóbbi öt évben nem közöl létminimum-adatokat, a Policy Agenda minden évben elkészíti a felmérést. És ez alapján az látszik, hogy hiába volt az utóbbi három évben 33 százalékos nettó minimálbér-emelkedés, a kötelezően adandó legkisebb bér tavaly még mindig 3050 forinttal kevesebb volt, mint a létminimum, vagyis a megélhetéshez szükséges legkisebb összeg: Ez utóbbi ugyanis 94 280 forint, míg a tavalyi minimálbér nettó 91 770 forint volt.

A minimálbér összege akkor válik igazán fajsúlyos kérdéssé, ha mellé tesszük, hány honfitársunk kénytelen ennyi pénzből megélni. A Portfolio.hu a közelmúltban megszerezte a Pénzügyminisztérium által készített dokumentumot, amiből kiderül, hogy a vállalati szektorban a munkavállalók több mint 42 százaléka keres minimálbért vagy bérminimumot. Az előbbi kategóriába 443 ezer, az utóbbiba 436 ezer munkavállaló tartozik, összesen tehát 879 ezer dolgozó kapja a törvényben előírt legkisebb bért. Ezt a tábort növeli az a 250-300 ezer munkavállaló, aki az állami szektorban keres minimál összeget. A teljes nemzetgazdaságban tehát nagyjából 1,1 millió munkavállaló él minimálbérből vagy garantált bérminimumból. Vagy akár ennél is több, mivel a minisztérium elemzése nem terjed ki az önálló vállalkozókra, akik között szintén vannak minimálbért keresők, sem a közfoglalkoztatottakra, akik a minimálbérnél is kevesebb pénzt kapnak.

Uniós összehasonlításban még siralmasabb a helyzet: az Eurostat adataiból jól látszik, hogy a többször is emelt magyar minimálbér a 28 uniós tagállam között hátulról a negyedik: euróban számolva a hazai 464 eurós adat csak a román (446 euró), a lett (430 euró) és a bolgár (286 euró) minimálbért előzi meg.

Mindebből világosan látszik, hogy egy nagyarányú minimálbér-emelés is indokolt lenne. A kérdés, hogy volna-e realitása. Közgazdászokkal beszélve két egymással ellentétes álláspont rajzolódott ki: az egyik abból indul ki, hogy a munkaadók (a cégek, vállalkozók, az állam) nem tudnák kitermelni a megnövekedett bérek fedezetét, ezért bár „járna” emelés, nem jut. A másik nézet szerint előbb kell a humántőkét fejleszteni, több fizetést, magasabb szintű képzést és egészségügyet biztosítani, és majd az ezek által felnövő jól fizetett, képzett és egészséges munkavállaló úgy felpörgeti a termelést, hogy bőven megtérül a befektetés. Ráadásul, érvelnek tovább „ezen az oldalon”, a magasabb bérek eleve pörgetik a gazdaságot, hiszen a jól fizetett dolgozó többet is költ.

A Hetek megkereste az ügyben Dávid Ferenc közgazdászt, aki 2006 és 2018 között a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkáraként dolgozott, így jól ismeri mind a munkaadók, mind a munkavállalók érveit és érdekeit. Dávid először is emlékeztetett rá, hogy a 28 Európai Uniós tagállamból jelenleg csak 22 tagállamban létezik általános minimálbér.

Arra a kérdésre, hogy ha be is vezetnék az egységes uniós minimálbért, az konkrét egyezőséget jelentene-e mondjuk a magyar és a német fizetés között, Dávid kifejtette: „az egységes európai minimális bér az elkövetkező évtizedben valószínűleg nem határozható meg abszolút értékben, mivel a tagállami szélsőértékek nagyon távol vannak egymástól: Luxemburgban 2071 euró, míg Bulgáriában 286 euró a havi minimálbér, a különbség több mint hétszeres”.

További megoldandó feladat, hogy a tagállamok statisztikai rendszere jól tükrözze az adott ország kereseti viszonyait. „Hazánkban a Központi Statisztikai Hivatal az öt fő alatti cégeket nem méri, így a kiadott kereseti adatok biztosan torzító elemeket tartalmaznak, a mikrovállalkozások bérhelyzetéről tehát nincsenek egzakt ismereteink.” Mindemellett a tagállamokban eltérő az árszínvonal, és különböznek a foglalkoztatási adatok – sorolta Dávid, mennyi mindent össze kellene hangolni a közös minimálbér bevezetése előtt. A közgazdász szerint mindezzel együtt előremutató a felvetés, és egyértelműen az integrált Európa iránti elkötelezettséget sugallja, ám bevezetése valószínűleg hosszú évek türelmes munkáját követeli meg.

Részletek a Hetek pénteken megjelent számában.

atv.hu

További belföldi híreink