Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2019-09-06 14:06:00

Százezrek munka nélkül, csődbe jutó vállalatok: mit okozhat Magyarországon az európai minimálbér?

Akár 5-6 éven belül bevezetésre kerülhet az egységes európai minimálbér – erről beszélt az Mfor újságírója az ATV Start című műsorban. Bár még kérdőjelek sora lengi körbe a témát, ha azonban ezt a tagállamok bruttó béreihez mérnék, akkor a mikrovállalkozások könnyen lehúzhatnák a rolót Székely Sarolta szerint, a külföldi multiknak azonban egy közel 50 ezer forintos emelés sem okozna gondot.

Komoly problémákkal, már-már katasztrófával érne fel az egységes európai minimálbér bevezetése – nagyjából így összegezhető az Mfor témában készített összeállítása. A portál emlékeztet: ha Magyarországon az átlagbér 60-70 százalékára kellene emelni a minimálbért, akkor azt a jelenlegi bruttó 149 ezer forintból 210-250 ezer forintra kellene feltornázni. Ez ugyanakkor komoly ütéseket vihetne be a magyar gazdaságnak: nemcsak százezrek maradhatnának munka nélkül, de a magyar vállalatok egy részét is csődbe taszítaná.

Az európai minimálbér felvetése nem újkeletű. Ursula von der Leyen személyében azonban most olyan vezető került az Európai Bizottság élére, aki támogatja a közös bérkategóriát. Sőt, a politikus – pár nappal ezelőtti, Dobrev Klárának címzett levelében – azt írta, hogy hivatali ideje első száz napja alatt olyan javaslatot tesz majd, amely az igazságos európai minimálbér biztosítását szolgálná.

Az Mfor újságírója szerint erős megfogalmazás egy európai bizottsági elnök részéről, már csak azért is – tette hozzá –, mert eddig nem volt példa arra, hogy vezető pozícióban lévő személy már az első száz napban javaslatot helyezett kilátásba. Hogy ez pontosan mit jelent, azt egyelőre nem lehet tudni, de ha mégis így alakulnak a dolgok, akkor három kimenetel lehetséges Székely Sarolta szerint. Mint mondta, az első – amit ők is boncolgattak cikkükben –, hogy konkrét összeget határozhatnak meg. A tagállamok fejlettségbeli különbségei miatt az nem elképzelhető, hogy fix összeg legyen, mert az feszültséget szíthatna, arra van nagyobb esély, hogy a tagállamok bruttó béreinek arányában kerülne ez kiszámításra.

Arról persze lehetne vitatkozni ebben az esetben, hogy a bruttó vagy a medián bérhez köthessék a minimálbért, mert emlékeztetett: az átlagfizetésnél joggal merülhetnek fel kritikák, míg ha adott esetben a mediánhoz kötnék a számítást, az kevésbé lenne megterhelő az országok számára.

A kérdésre, hogy az egységes európai minimálbér valóban komoly problémákat okozhatna-e, az Mfor újságírója azt mondta: a tíz főnél kisebb mikrovállalkozásokat a csőd szélére sodorhatná a bérköltség-növekedés.

Székely ismételten elmondta, ha az átlagbérhez mérten emelnék a minimálbért, akkor az bruttó 219 ezer forintra emelkedne, ami nettóban 145 ezret jelent, vagyis havonta durván 46 ezer forinttal többől tudna gazdálkodni egy minimálbéres. Ebben az esetben egy több éves bevezetés enyhíthetné esetleg a terheket, miközben kérdés maradna, hogy a kormányok milyen mértékben segíthetnének a vállalkozásoknak a terheik csökkentésében. Székely hozzátette: a kisebb vállalkozások körében valószínűleg lennének olyanok, akik ezt nem tudják kigazdálkodni, a külföldi cégeknek azonban nem jelenthetne problémát.

Székely szerint ennek bevezetése akár 5-6 éven belül is elképzelhető lehetne, mert az elmúlt évek bérmegállapodásai keretében egy olyan 30% feletti minimélbér-emelkedés történt, és most nagyjából 46%-ot kellene elérni.

 

 

atv.hu

További belföldi híreink