Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2019-09-04 17:02:00

Csak a milliárdokat viszik a magyar labdarúgó akadémiák?

Muszbek Mihály szerint azonban a szempontok nem jók, azok ugyanis nem mérik, hogy mennyi külföldi vagy NB1-es színvonalú játékost nevelnek ki az intézmények. Közben iszonyatosan alacsony a pályára lépett fiatalok aránya.

 

 

A debreceni utánpótlás továbbra is élen jár Magyarországon – legalábbis egy friss átvilágítás szerint. Csányi Sándor MLSZ-elnök ugyanis úgy véli: az akadémiák önképe és a valóság között jelentős a különbség. A friss jelentés már nem állít fel sorrendet, helyette kategóriákba sorolja a futballakadémiákat.

A Debrecen mellett eszerint a DVTK, a Felcsút, az MTK, a Honvéd és a Győr is büszke lehet a fiatalok képzésére. Nem úgy azonban a Kaposvár, a Szeged, a Kisvárda és a ZTE (ZETE). Ők az összesítés végén állnak, a DVTK vezetője pedig úgy tudja, hogy a hátsó négyestől akár az akadémia elnevezést is elvehetik.

A cég ajánlásokat is megfogalmazott: egyebek mellett azt, hogy az eredménykényszer nem írhatja felül a fejlesztésorientáltságot.  A kérdésre, hogy miért egy belga cég végzi az átvilágítást, a sportközgazdász azt mondta az ATV Start című műsorban, hogy ezt a céget az MLSZ bízta meg 2013-ban, részben azért, mert más országokban is ők végezték a hasonló típusú átvilágításokat.

A sportközgazdász azt is elmondta, hogy minél több piacképes labdarúgó megjelenése lenne kívánatos, és ha megtérülne az egy labdarúgóra eső képzési költség. Majd kiemelte: „a magyar labdarúgás tekintetében ez messze, de messze nincs így”, mert nem tudunk piacképes játékost adni nem csak a külföldi, de az NB1 színvonalára sem.

Kérdésre válaszolva Muszbek elmondta, nyolcfajta szempont alapján rangsorol a cég, és mind a nyolc adminisztratív szempont, a legfontosabb pedig nem szerepel. Méghozzá az szerinte, hogy egy évben az adott 25 korosztályos labdarúgóból hányan érik el az NB1-ben való szereplés minőségét, vagy mennyien érték el a nemzetközi színvonalat.

A dolgok azonban nem jó irányba haladnak szerinte. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a tavalyi évben az NB1 pályára lépett 314 futballistája között csak négy százalék volt a 21 évesnél fiatalabbak aránya. Majd azt mondta: a mi utánpótlás-termékünk piacra értékesülésben nem alkalmas”.

Mint mondta, a szakcég vizsgálata jó lehet, csak a szempontokban lát kivetnivalót a sportközgazdász, és szerinte arra sem kapnak választ, hogy miért költenek a labdarúgó akadémiai képzések többet, mint amennyi a bevételük. Mint mondta, a nálunk végzett játékosoknak két útjuk van: 15-16 évesen elmennek külföldre, ahol jó csapatban általában nem meghatározó játékosok lesznek, majd 19-22 éves korban hazajönnek.

A másik lehetőség az ún.: fiatal szabály kihasználása. Az MLSZ ugyanis pénzügyileg ösztönzi a csapatokat arra, hogy 20 éven aluli játékost küldjenek pályára és ez bizonyos idő (percszám) pályán töltése esetén 50 millió forintot jelent. Ezzel az anyagilag nem éppen jól álló csapatoknál előfordulhat, hogy nem a legjobb csapataikat teszik a piacra.

Szerinte ez egy „álpénzügyi siker”, mert ahogyan az érintett játékosok kikerülnek a kedvezményezett korosztályból, akkor a jelentős részük megy a süllyesztőbe.
 
atv.hu

Ajánlom

További belföldi híreink