Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2019-08-22 20:02:00

Palkovics szerint a német kancellár nem láthatott problémát a tudományosság terén

Palkovics László szerint Angela Merkel valószínűleg nem lát problémát a magyar tudományos szabadság és a kutatói szabadság terén, különben nem szorgalmazta volna most a soproni sajtótájékoztatóján is a német-magyar innovációs és kutatási, tudományos együttműködés erősítését – a miniszter erről az atv.hu-nak nyilatkozott. Legközelebb szeptember 27-én egyeztet Palkovics László német kollégájával.

Hétfőn az Orbán-Merkel sajtótájékoztatón, melyet azt követően tartottak Sopronban, hogy mindketten beszédet mondtak a Páneurópai Piknik 30. évfordulója alkalmából, Orbán Viktor egyetlen miniszterének a nevét említette meg, Palkovics Lászlóét, aki Szijjártó Péter, Gulyás Gergely és Novák Katalin mellett ott állt Merkel fogadásakor is, és kezet is fogtak.

palkovics lászló (fotó: mti/kovács attila)Palkovics László (fotó: MTI/Kovács Attila)

A sajtótájékoztatón a miniszterelnök  a német-magyar gazdasági kapcsolatokról szólva arra emlékeztetett, hogy tavaly júliusban, amikor Berlinben tárgyalt Angela Merkellel, abban állapodtak meg, hogy a gazdasággal foglalkozó szakminisztereik egy közös forgatókönyv szerint fejlesztik a két ország közötti együttműködést. Most pedig örömmel állapították meg, hogy ezt a szakminiszterek sikeresen meg is tették. “Köszönetet is mondok Palkovics miniszter úrnak” - mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy most pedig abban állapodtak meg a német kancellárral folytatott megbeszélésen, hogy a következő évre hasonlóképpen a szakminiszterek egy újabb menetrendet állítanak össze a gazdaság együttműködés fejlesztése érdekében, elsősorban az innováció, a high-tech, a digitalizáció területén.

megbeszélés angela merkel és orbán viktor között (fotó: facebook)Megbeszélés Angela Merkel és Orbán Viktor között (fotó: Facebook)

Angela Merkel, aki szintén sikeresnek ítélte a német-magyar gazdasági, befektetői együttműködést, a sajtótájékoztatón - utalva a tavalyi berlini megbeszélésükre -, szintén hangsúlyosan szólt arról, hogy szeretné a kutatási és innovációs együttműködést „még láthatóbbá tenni”. Azt is jelezte, hogy ennek érdekében a két ország gazdasági és innovációs miniszterei ősszel újabb találkozón egyeztetnek. A német kancellár utána külön nelmondta azt is, hogy szeretné még inkább erősíteni a német-magyar tudományos és kutatási együttműködést is.

Palkovics László érdeklődésünkre, hogy mikor és miről egyeztetnek majd, azt mondta, hogy szeptember 27-én lesz a következő találkozó a német szakminiszterrel. Erre utalt Angela Merkel is.


Annak kapcsán, hogy a sajtótájékoztatón Merkel méltatta a két ország gazdasági együttműködését a német befektetők, az ipar és az innováció terén is és az együttműködés erősítését szorgalmazta, Palkovics László megjegyezte, “ezekszerint a kancellár asszony nem lát problémát a tudományos szabadság terén és a kutatási szabadságot illetően sem”. Kérdésünkre, hogy pontosan mire gondol, a miniszter úgy reagált, hogy ha Németország kancellárjának bármi problémája lenne ezen a téren, vagy az MTA átalakításával kapcsolatosan, akkor valószínűleg nem szorgalmazta volna a sajtótájékoztatón az együttműködés erősítését. „Lehet, hogy mégis jó irányba haladnak a dolgok és ő sem gondolja azt, hogy itt a kormány minisztere határozná meg, hogy mit kutasson egy kutató” - jegyezte meg.

Merkelhez is eljuthatott a válaszlevél?

Július elején - még az MTA-törvénymódosítás parlamenti megszavazása előtt - a tiltakozások egyik megnyilvánulása volt, hogy nyílt levelet írt a Német Tudományos Szervezetek Szövetsége Orbán Viktor miniszterelnöknek az MTA megcsonkításának ügyében. A több tudományos társaságot, köztük a kormány által modellként hivatkozott Max Planck Társaságot is tömörítő szövetség élesen elítélte a kormány lépését. "Miniszterelnök úr, a kormánya nyílt befolyást igyekszik gyakorolni az új kutatási hálózat tudományos iránya felett."

A tudományos szabadságot mindig is a törvényeken, a finanszírozási háttéren keresztül lehet biztosítani. Ez azt is jelenti, hogy a kormány biztosítja a hozzáférést az emberi, gazdasági és szervezeti forrásokhoz. Ezeket az elveket megőrizni egy plurális kutatási rendszerben, és egy jól meghatározott, a politika és a kutatás világát szétválasztó rendszert működtetni garancia a közjó és a kutatás integritására - zárult a tíz intézmény vezetője által aláírt nyílt levél.

A levélre Palkovics László válaszolt. A miniszter elismerte, hogy a német Max Planck modell nem azonos azzal, amit itt Magyarországon létrehozni terveznek. De - mint írta -, azt a modellt nem is lehet itt teljes mértékben alkalmazni. A struktúra lényeges elemei azonban azonosak - állította a válaszlevelében. Részletesen írt az MTA átalakításáról, a kutatóintézetek leválasztását lényegében azzal indokolta, hogy túl nagy a különbség a régi és az új uniós tagállamok kutatási rendszereinek teljesítménye között, és szerinte a mostani módosítás nagy lehetőség a magyar kutatóknak. Levele szerint az átalakítás célja, hogy több legyen a kutatás, és hogy a kutatásokra adott állami támogatások a magyar gazdaság és társadalom szemszögéből kerüljenek kiosztásra.

Forrásaink elképzelhetőnek tartják, hogy Angela Merkelhez is eljutott Palkovics László válaszlevele, vagy legalábbis tájékozódott  róla, és kritika helyett ezért szorgalmazta az innovációs és kutatási téren a “még láthatóbb” együttműködést most hétfőn.

Márciusban alakult meg az innovációs munkacsoport

Palkovics László márciusban jelentette be Berlinben, hogy magyar-német munkacsoport alakul a két ország kutatási és innovációs együttműködésének erősítésére. Akkor az innovációs miniszter a német szövetségi kormány oktatási és kutatási miniszterével, Anja Karliczekkel folytatott megbeszélést. A miniszter Münchenben díszvendégként vett részt az alkalmazott kutatásokkal foglalkozó Németországi kutatóintézeti hálózat, a Fraunhofer Társaság alapításának a 70. évfordulóján rendezett ünnepségen, ahol közölte, hogy további bővítést tervez Magyarországon a Fraunhofer kutatóhálózat. Arról tárgyaltak, hogy miként lehet intézményi együttműködési formákat kialakítani az autóipar támogatására az ágazatot tekintve fontos városokban, Győrben, Debrecenben, Kecskeméten. Palkovics László akkor méltatta a magyar fejlesztőmérnökök teljesítményét. Mint mondta, a magyar kutatásfejlesztési “ökoszisztéma” világszínvonalú, és ennek tulajdonítható, hogy már nemcsak gyártóbázist kiépítő autóipari cégek jelennek meg Magyarországon, hanem olyan társaságok is, amelyek kutatásfejlesztési tevékenységet kívánnak végezni, példaként a Continentalt és a Jaguárt említette.

angela merkel és orbán viktor augusztus 19-én (fotó: mti/szecsődi balázs)Angela Merkel és Orbán Viktor augusztus 19-én (fotó: MTI/Szecsődi Balázs)

Novemberben pedig Palkovics László dél-németországi útján a Baden-Würtenberg-i közlekedési miniszterrel és a tartomány meghatározó felsőoktatási intézményeinek a vezetőivel egyeztetett együttműködési lehetőségekről. A Winfried Hermann közlekedési miniszterrel folytatott megbeszélésén akkor felmerült, hogy a ZalaZone járműipari tesztpálya a tartományban gyártott, fejlesztett autópálya forgalomirányítási rendszerek, valamint a külső, elektromos hálózatról hajtott haszongépjárművek és a szükséges hálózati infrastruktúra tesztelésére is alkalmas lehet. Palkovics László és a német közlekedési miniszter is egyetértettek akkor abban, hogy a Budapesten tervezett közel ezermilliárd forintos fejlesztési, közlekedési elemek előkészítése, megvalósítása során érdemes átvenni a Stuttgart 21 közlekedési gigaprojekt tapasztalatait. A karlsruhei egyetem vezetőivel pedig Palkovics László a kutatási együttműködési bővítésről és a kettős diplomát nyújtó programok magyar intézményekkel való közös indításáról tárgyalt. A tübingeni egyetem képviselőivel pedig a mesterséges intelligencia neurobiológiai, rákkutatási és kvantumrendszere, autonóm algoritmusok új generációs hulladékkezelési és alternatív elektromos energiatárolási technológiák fejlesztésének a lehetőségeiről egyeztetett.

Palkovics László elmondta, hogy három munkacsoportban hat területen folyik az együttműködés. Az uniós 2021-27-es időszakra is készülnek. Ekkor európai közlekedési, energetikai és digitális infrastrukturális hálózatok fejlesztésére lehet majd pályázni, de az Európai Bizottság már egy éve javaslatot tett egy Digitális Európa programra is.

További belföldi híreink