Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2019-08-18 13:03:00

Példátlanul szorosak a német-magyar kapcsolatok

Az 1989-es határnyitás első lépését jelentő páneurópai piknik 30. évfordulójára Sopronba érkezik Angela Merkel német kancellár. De hogyan alakultak a két ország kapcsolatai az elmúlt években?

Példátlanul szorosak a német-magyar kapcsolatok

A németek mindig hálásak lesznek Magyarországnak a német újraegyesítéshez nyújtott hozzájárulásért - mondta Angela Merkel német kancellár szombaton megjelent szokásos hétvégi videóüzenetében, amelyben ezúttal a Sopron mellett harminc éve tartott úgynevezett páneurópai pikniket idézte fel.

A magyar-osztrák határon 1989. augusztus 19-én tartott rendezvény alkalmából "megnyitottak egy határkaput, és 700 ember az egykori NDK-ból megragadta a lehetőséget arra, hogy elmeneküljön Nyugatra".

"Magyarország ezzel hozzájárult ahhoz, hogy megtörténhessen a német egyesülés csodája"

- húzta alá Angela Merkel. Magyarországban megvolt a bátorság ahhoz, hogy a határnyitással lehetővé tegye a menekülést az NDK-ból érkezett embereknek, ami a berlini fal lebontása és a német egység megvalósítása felé vezető út egy "nagyon fontos építőeleme" - fejtette ki a kancellár, hozzátéve, hogy a folyamathoz a térség más országaiból, például Lengyelországból és Cehszlovákiából is hozzájárultak.

A folyamat végül "Európa egyesítéséhez és a hidegháború meghaladásához" vezetett, és így kialakult egy "nagy, új partnerség Közép-, és Kelet-Európa országaival, amelyet ma közösen élhetünk meg az Európai Unióban és a NATO-ban" - mondta Angela Merkel.

Arról is szólt, hogy a harminc évvel ezelőtti események mélyreható átalakulással jártak sok ember életében, és ugyan voltak, akik keserű tapasztalatokat szereztek, mert például elveszítették a munkájukat, a nagy többség úgy véli, hogy a változások pozitívak voltak.

A sok megoldandó feladat mellett is mégiscsak "nagy öröm demokráciában és szabadságban élni" - mondta a német kancellár.

A határnyitás 30. évfordulójáról Angela Merkellel együtt emlékeznek meg hétfőn Sopronban. A német kormányfő és Orbán Viktor magyar miniszterelnök ökumenikus istentiszteleten vesz részt és beszédet mond a soproni evangélikus templomban, majd egy ebéd keretében kétoldalú megbeszélést folytatnak.

Szorosak a gazdasági kapcsolatok

Miközben a magyar–német politikai kapcsolatokban a migrációs válság óta komoly feszültségek voltak érzékelhetők, a két ország gazdasági kapcsolatai példátlanul szorosak. A Heti Válasz korabeli tudósítása szerint Orbán Viktor miniszterelnök 2012-es müncheni tárgyalásai után egyenesen úgy viccelődött: Magyarország ma már a „délnémet ipari zóna része”.

A Hetek a legutóbbi Orbán-Merkel csúcs idején, tavaly augusztusban írt arról, hogy

a KSH adatai szerint Németország hazánk legfontosabb külgazdasági partnere, igaz ez az exportra és az importra is.

Németország mind exportunk, mind importunk valamivel több mint egynegyedével részesedik, amivel magasan a legfontosabb kereskedelmi partnerünknek számít.

Orbán Viktor „délnémet ipari zónával” kapcsolatos megjegyzése is jelezte, hogy nemcsak külkereskedelmi partnerként, hanem befektetőként is kiemelkedő a német vállalatok magyarországi szerepe. Közvetlenül a válság után, 2010 végén a német gazdasági szereplők 15,8 milliárd eurónyi befektetéssel rendelkeztek Magyarországon, ám két évvel később ez a szám már 19,5 milliárd euró volt – derül ki a KSH idézett kiadványából. Míg 2010 végén 2613 olyan vállalkozás működött Magyarországon, amelyet Németországból irányítottak, 2014-ben már 3246 ilyen cég volt hazánkban.

Bár ez az összes hazai vállalkozás mindössze 0,5 százaléka, a német tulajdonú vállalatok súlyára jellemző, hogy a magyarországi vállalatok összteljesítményéből a német leányvállalatok 15 százalék felett részesedtek.

A Magyarországon működő német vállalatok vezetői pozitívnak és biztatónak tartják a magyar gazdaság helyzetét, és hasonlónak látják saját ágazatukat és cégüket is – erről Dale A. Martin, a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) elnöke beszélt tavaly áprilisban, nem sokkal a hazai országgyűlési választás után.

A DUIHK 1994 óta méri fel a Magyarországon működő német vállalatok vezetőinek véleményét a magyar gazdaság helyzetéről. A kutatás eredménye szerint

a 2017-es 81 százalékhoz képest tavalyra 84 százalékra nőtt azon válaszadók száma, akik, ha tehetnék, ismét Magyarországon fektetnének be.

Tény ugyanakkor, hogy a német vállalatvezetők két dologgal elégedetlenek: egyrészt az ő cégeiket is sújtja az egész magyar gazdaság által érzett munkaerőhiány, másrészt sokan közülük panaszkodtak a magyarországi korrupcióra.

atv.hu / MTI / Hetek / Heti Válasz

További belföldi híreink