Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2019-08-12 09:15:00

Magyar Nemzet: Gyurcsány Ferenc a baloldal múltja, jelene és jövője

Akár hosszú távon is az ellenzék vezető ereje lehet Gyurcsány Ferenc Demokratikus Koalíciója (DK) a Magyar Nemzetnek nyilatkozó elemzők szerint.

Magyar Nemzet: Gyurcsány Ferenc a baloldal múltja, jelene és jövője

A szakértők a lap hétfői számában arról fejtik ki álláspontjukat, hogy Gyurcsány, miután 2011-ben bukott miniszterelnökként létrehozta a DK-t, miként kerülhetett ki gyorsan a politikai karanténból, hogy aztán az ellenzéki alakulatok gyengeségeinek kihasználásával megszilárdítsa pozícióit a baloldalon. A DK azóta a második legerősebb párttá és az ellenzék vezető erejévé vált, az EP-választáson minden várakozást felülmúlva négy brüsszeli mandátumot szerzett, miközben a politikai porondon a baloldal megújításának a szándékával feltűnt újabb formációkat gyors kudarc jellemezte.

Horn Gábor, a Republikon Intézet igazgatója, aki államtitkárként belelátott a kabinet belső ügyeibe, azt emelte ki, hogy Gyurcsány Ferencnek az őszödi beszéd kiszivárgását követően is erős maradt a párton belüli támogatottsága, mert az MSZP jelentős része ezt nem érzékelte válságként.

A balliberális oldal nem érzékelte a beszéd össztársadalmi következményeit. Szerinte ahhoz, hogy a 2006. október 23-i tömegtüntetés után sem borultak fel az MSZP-SZDSZ-kormánykoalíció belső erőviszonyai, az is hozzájárult, hogy korábban nem szembesültek hasonló helyzettel.  

Szavai szerint már a 2006-os őszi önkormányzati választásokon elért elsöprő Fidesz-KDNP-győzelem is jelzésértékű volt, a 2008-as szociális népszavazás eredménye pedig teljesen egyértelművé tette, hogy előrehozott választást kellett volna kiírni vagy lecserélni a miniszterelnököt. Súlyos politikai hibának nevezte, hogy ezek egyike sem történt meg.

Ezek után a szocialisták 2010-ben mégis bevitték a bukott kormányfőjüket a parlamentbe, az elemző szerint ez azt mutatta, hogy még akkor is jelentős tábora volt Gyurcsánynak az MSZP-n belül. A különböző erőcsoportok - mint amilyen Kiss Péter vagy Szekeres Imre körül szerveződött - kioltották egymást, és Gyurcsány külsősként viszonylag akadálytalanul tudott a tömbök között lavírozni. Azonban a 2010-es választást követően pártjában már őt hibáztatták az MSZP vereségéért, így nem sokkal a voksolás után létrehozta az akkor még platformként működő DK-t - emlékezett vissza az elemző.

Véleménye szerint 2014-ben Gyurcsány szerencséje az volt, hogy Mesterházy Attila és Bajnai Gordon versengtek az ellenzék vezetéséért, így rákényszerültek, hogy bevegyék a balliberális összefogásba Gyurcsányt is, mert szükségük volt a 100-200 ezres stabil szavazótáborára.

Tóth Erik, a Nézőpont Intézet elemzője szerint a DK előnye és hátránya egy tőről fakad: Gyurcsány széles körű ismertsége hasonló mértékű elutasítottsággal párosul. Ezzel hozta összefüggésbe, hogy míg 2014-ben Gyurcsány Ferenc személye köré épült a pártja kampánya, és Gyurcsány maga aktív résztvevője volt az ellenzéki összefogásnak, addig 2019-ben már egy lépést hátrébb lépve a feleségét állította az első helyre az EP-választás kampányában. A csel lényege az volt, hogy olyan, baloldali attitűddel leírható aktív szavazókat szólítson meg a párt, akik az MSZP-Párbeszéd-szövetségből kiábrándultak - idézte a politológust az MTI.

Megjegyezte:

most láthatóan az MSZP politikai túlélését próbálja megakadályozni a DK, hosszú távú célként pedig a domináns ellenzéki párt pozíciójára tör.

Tóth Erik szerint Gyurcsányék a folyamatos összefogásvitának köszönhetően is tudtak szavazókat magukhoz csábítani. Úgy fogalmazott: a DK parazitapolitikát folytatva, csak a saját befolyásának erősödése biztosításával támogatja az ellenzéki összefogásokat Orbán Viktor ellen, így sok esetben éppen Gyurcsány Ferenc az, aki indirekt vagy direkt módon szétveri ezeket a kezdeményezéseket, és felrúgja az előzetes megállapodásokat.

Kiszelly Zoltán politológus, a XXI. Század Intézet regionális igazgatója a DK-val párhuzamosan színre lépő baloldali alakulatok együttműködési próbálkozását egy tervezőasztalon összerakott projektnek minősítette, ami csak papíron működött, a valóságban nem. Olyan balliberális buborékszervezetek szövetkeztek egymással, amelyeknek a fővároson kívül nem volt bázisuk - mutatott rá. Ide sorolta a Bajnai Gordon vezette Együtt, majd a vele szövetséget kötő Párbeszéd pályafutását.

Eközben Gyurcsány, aki lényegében már KISZ-titkársága óta politikus volt, aki értette és alkalmazta Macchiavelli módszereit, ráadásul erős karizmával bír, a személyes képességében, rutinjában bízva életben tartotta az utódpárt utódpártjának nevezhető DK-t. Haladt célja felé, hogy egy 20-30 százalékos támogatottságú párttal a háta mögött ő vagy a felesége a kormányrúd közelébe kerülhessen - összegzett Kiszelly Zoltán.

atv.hu

További belföldi híreink