Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2019-07-23 17:04:00

Orbán és a Néppárt: Már nagyobb esélyt adnak a visszatérésre, mint a kizárásra

Egyre többen adnak ötven százaléknál nagyon esélyt a Fideszben arra, hogy ősszel az Európai Néppártban nem kizárás lesz, hanem inkább “rehabilitálás”, így Orbánék maradhatnak a Merkel-Macron-von der Leyen nevével fémjelzett európai elit-klubban.

Orbán és a Néppárt: Már nagyobb esélyt adnak a visszatérésre, mint a kizárásra

Ötven százaléknál nagyobb esélyt látnak már kormányközeli és fideszes politikusok arra, hogy ősszel az Európai Néppárt, Merkelék rehabilitálják a Fideszt, mintsem hogy kizárják. A felszínen vannak véleménykülönbségek és karcos nyilatkozatok, de egyre többen gondolják, hogy „az a bizonyos három nap”, amikor is Macron és a V4-ek Orbán Viktorral az élen és Merkellel a háttérben -szövetségben az olaszokkal -, megakadályozták Timmermans jelölését, és elérték Ursula von der Leyen jelölését (és későbbi megválasztását Juncker utódjának)  valóban érvényessé tette, azt a mondást, hogy „no deals will be possible without inclouding Central Europe in decision making”. Egyik forrásunk megfogalmazása szerint megváltoztatta az erőegyensúlyt a V4-ek egységes fellépése, „ez az egység nemcsak retorika szintjén jelent már meg”.

Merkel és a V4-ek kapcsolatának a megváltozására “bizonyítékként” könyvelik el , hogy az elmúlt napokban, amikor a balliberális és a zöld képviselők az Európai Parlamentben elérték, hogy ismét leszavazzák Beata Sydlot (PiS), akit Kaczynskiék EP-frakciója, a Konzervatívok az Európai Parlament foglalkoztatási bizottsága elnökének jelöltek, utána Merkel elnézést kér Morawieczki lengyel miniszterelnöktől.

Szinfalak mögött “többcsatornás” dialógus

Deal tehát volt, és valószínűleg erősebb volt a V4-ek és Merkel, mint Orbán és Macron között akkor is, ha a nyilvánosságra került felvételeken Macron szorítja Orbán kezét győzelemittas mosollyal, a német kancellárt pedig Orbán Viktor minden addiginál erősebben bírálta, amiért egyedül tartózkodott von der Leyen jelölésekor az Európai Tanács ülésén, sőt a néppárti állásponttal is szembe ment.

A Néppárt és a Fidesz között a Die Welt cikke szerint a háttérben folyik „egyfajta dialógus” - ezt erősítették meg az atv.hunak kormányzati források is. A párbeszéd többcsatornás - árulták el. Az nyílt titok, hogy a CDU elnöke Annegret Kramp-Karrenbauer, aki Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökké választása után védelmi miniszter lett, “beszélgetésben van” magyar kormánytagokkal - akár Berlinben is -, de más szálon is próbálják kisimítani a kapcsolatokat.

A lengyel választástól is függ

A “három bölcs” októberre készíti el a jelentését, és ennek függvénye lesz, hogy visszatérhet-e a Fidesz teljes jogú tagként a Néppártba. Annyi már bizonyos, hogy a „három bölcs” nem vizsgálja azokat a Sargentini-jelentésben még megfogalmazott jogállamisági sérelmeket, aggályokat, melyekben az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást folytat vagy már le is zárta. Orbán Viktor, aki a Népszava brüsszeli tudósítójának egy korábbi információja szerint itthon, Budapesten nem szerette volna Rompuyt, Pötteringet és Schüsselt fogadni, Brüsszelben az egyik uniós csúcs szünetében találkozott velük.

A Közigazgatási Felsőbíróságról szóló törvény már nem ad újabb muníciót a jelentéshez, miután Orbánék visszavonták.

Azonban van olyan külső körülmény, ami befolyásolhatja a Fidesz sorsát is; forrásaink a lengyel őszi választásokat ilyennek ítélik, aránytalanul gyengítené a Fidesz pozícióját, ha nem a PiS nyerne, a közvéleménykutatások azonban Kaczynskiék győzelmét vetítik előre.

Bizakodóak Hidvéghi megválasztását illetően

Deutsch Tamás „pancserpuccsnak” nevezte, hogy az Európai Parlamentben a balliberális oldal és a Zöldek elérték, hogy ne most - hanem ahogy Trócsányi László esetében is -, hanem csak ősszel szavazzanak arról is, hogy megválasszák-e Hidvéghi Balázst az európai parlamenti LIBE bizottság alelnökének. Fideszes forrásaink épp a halasztás miatt bizakodóak: volt, aki biztosra veszi, hogy a Néppárttal szövetségben mégis el tudják érni a fideszes EP-képviselő megválasztását a jeles bizottsági posztra néppárti színekben. Az őszi szavazás ugyanis minden bizonnyal egybeesik majd az uniós biztos jelöltek bizottsági meghallgatásaival az Európai Parlamentben. Addigra várakozásaik szerint kiforrja magát a “három bölcs” jelentése is a Fideszről. Így mindezt egy nagy alkufolyamatban lehet majd kezelni - fogalmazott egy kormányzati forrásunk.

Merkel is enyhül?

Biztató jelként értékelik azt is, hogy az egyik főhadszintéren Merkel enyhülni látszik: Kurz volt osztrák kancellár a napokban üdvözölte, hogy szokásos nyári sajtóértekezletén Angela Merkel immár elutasította, hogy megbüntessék azokat az államokat, amelyek elutasítják a menedékkérők befogadását. Sebastian Kurz emlékeztetett, hogy ő már három éve ezt az álláspontot képviselte, mert így lehet véget kell vetni a megosztottságnak. Az ugyanis sehová sem vezet, ha bárki szankciókkal fenyeget, annál is inkább, mert kudarcot vallottak a kvóták. Ehelyett minden tagállamnak ott kell kivennie a részét a közös erőfeszítésekből, ahol arra képes, például a külső határvédelemben - nos, ezek azok a mondatok, amelyek Orbánék számára “jobbat”, valamilyen kompromisszumos új mechanizmust jelenthetnek. 

Mint emlékezetes, a német kancellár a múlt pénteken azt fejtegette, hogy a kilátásban helyezett megtorló intézkedések semmi eredményt sem hoztak. Nem vált be, hogy az egyik oldal bunkóval a kezében ült le tárgyalni. Sokkal inkább közösen kell megtalálni a megfelelő utat. Azt is elismerte, hogy keleti tagok ellenállása folytán a menekültek elosztása ügyében hiába született többségi döntést, semmivel nem jutottak előbbre.

Ezen az sem súlyosbít a magyar kormány szempontjából, hogy Macron francia elnök tegnap bejelentette: az uniós tagállamok fele kész elfogadni a Berlin és Párizs által javasolt elosztási rendszert a tengerből kimentett papír nélküli migránsok befogadására. Francia vélemények szerint szeptemberig 12-15 kormány bevonásával létrejöhet egy olyan mechanizmus, ami hatékonyabban és több emberséggel segít a tengerből kihalászott embereken. Olaszországnak ugyanakkor nem felel meg ez a szolidaritási tervezet, de lehet, hogy Orbánéknak már az olasz „vétóra” sem lesz szükségük Merkel megengedő nyilatkozata és von der Leyen múlt heti interjúja után, amiben toleránsabb, megértőbb viszonyulásról beszélt a Közép-Európai tagországokat, a lengyeleket és a magyarokat illetően. És egy általánosabb jogállamisági vizsgálati mechanizmust is szorgalmazott.

Orbánék pedig általában nem felejtik el megjegyezni, ha uniós kérdésekről van szó: von der Leyent a jobboldal szavazataival választották meg az Európai Bizottság elnökének.

További belföldi híreink