Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2019-07-23 13:39:00

Mit lép Ursula von der Leyen Trócsányi ügyében? És mit lép erre Orbán?

Minél erősebb a támadás az Európai Parlamentben, annál keményebben kell kitartani azon álláspont mellett, amire a választáson a felhatalmazást kapták - ez a kormány álláspontja mind Trócsányi László uniós biztosi jelölése, mind a brüsszeli fideszesek ügyében. Trócsányi uniós biztosi jelölésének a benyújtása “folyamatban van”.

Mit lép Ursula von der Leyen Trócsányi ügyében? És mit lép erre Orbán?

Augusztus 26-ig kell leadniuk az európai uniós tagországoknak azon személyek nevét, akiket az Európai Bizottságba jelölnek.    A 28 uniós tagország közül tizenöt már elküldte hivatalosan a jelöltjét Brüsszelbe. Ahogyan az Európai Bizottság új elnökét, Ursula von der Leyent az Európai Parlamentnek ( EP ) kellett megválasztania, úgy a tagországok biztosjelöltjeit is az EP szakbizottságai hallgatják majd meg, aztán pedig egy csomagban az EP szavaz róluk ősszel.

Tegnap este kiderült, hogy Trócsányi László nevét, mint Magyarország uniós biztos-jelöltjét hivatalosan még nem küldték el, de “az ügy folyamatban van” - mondta Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára a Hír Tv-ben, de biztosnak nevezte, hogy a volt igazságügy miniszter lesz a jelölt. Magyarország nem tud kiállítani nála jobbat, nála nincs alkalmasabb arra, hogy segítse az Európai Bizottságot visszatalálni az alapszerződés által biztosított keretek közé - mondta Orbán Balázs.

Ő is megerősítette, amit Orbán Viktor miniszterelnök már nyilatkozott az atv.hu-nak, hogy noha Ursula von der Leyen arra kérte a tagországokat, hogy egy nőt és egy férfit is jelöljenek meg biztosnak az EB-be, ezt nem teljesítjük, Magyarországnak egy biztosjelöltje lesz, Trócsányi László.

Korábban már megírtuk, hogy Deutsch Tamás lehet a “tartalékos”, ha Trócsányi Lászlót “megvétóznák”, de korábban Járóka Lívia nevét is lehetett hallani, időközben viszont őt megválasztották az EP alelnökének néppárti színekben. Győri Enikő volt madridi nagykövet, fideszes EP-képviselő pedig korábban sajtótalálgatásnak nevezte, hogy mint esélyes szóba jöhet biztosnak, és nem is akarta ezeket a híreket kommentálni.

Azonban - és a kormányban ez a meghatározó vélemény nemcsak Trócsányi László uniós biztosi jelölése, de az EP-bizottsági tisztségviselőknek jelölt fideszesek leszavazása ügyében is - minél erősebb a támadás az Európai Parlamentben, annál keményebben kell kitartani azon álláspont mellett, amire “a választáson a felhatalmazást kapták”.

Vétó? “Csak keményebbet kaphatnak”

Egy kormányzati forrás Trócsányi Lászlót a “lehető legeurópaibb” jelöltnek nevezte, méltatva  jogi szaktudását és szakmai alkalmasságát, kiemelve, hogy a tekintélyes alkotmányjogászokból álló testület, a Velencei Bizottság tagja is volt. Azt a politikai vonatkozást forrásunk nevetségesnek nevezte, hogy azért nem szavaznák meg esetleg, mert az Orbán-kormány igazságügyminisztere volt abban az időszakban, ami alatt a Sargentini jelentés szerint rendszerszinten sérült Magyarországon a jogállamiság.

Forrásunk szavaiból az is kiderült: ha az EP leszavazná Orbán Viktor uniós biztos-jelöltjét, “nála csak keményebbet kaphatnak”. És ha az EP esetleg sorozatban nem szavazná meg a bizalmat a magyar biztos-jelölteknek, akkor a von der Leyen vezette új Európai Bizottság ( EB ) nem tudna felállni, így végső soron az EB működését bénítaná meg az EP.

A magyar kormány fajsúlyos biztosi portfólióra számít Trócsányi Lászlónak. Korábban a regionális portfólióról lehetett hallani, mint magyar igényről, ehhez azonban nem fűztek túl nagy reményt fideszesek sem.

A napokban Trócsányi László a Magyar Hírlapnak azt mondta, ha megkapja jelölést a biztosi pozícióra, akkor olyan portfóliók érdekelnék, amelyeket felelősséggel és szakmai alázattal tudna ellátni, és korábbi tapasztalataimat hasznosítani tudnám. Ezek között a bővítést, a szomszédságpolitikát, a nemzetközi együttműködést és fejlesztést említette.

Mindenesetre mint az uniós biztosi poszt várományosa Trócsányi László már üdvözölte, hogy Ursula von der Leyen meghirdette az erős határok politikáját. 

“A biztonságot az Európai Unió külső határainak védelme, a Frontex szerepének növelése, az embercsempészekkel szembeni határozott fellépés tudja garantálni”

- mondta, holott korábban, amikor Merkel és Juncker erről beszélt a kormány részéről arról beszéltek, hogy Brüsszellel akarja venni a határvédelem a nemzeti hatáskörből, hogy migránsokat engedjenek be.

De hitet tett a Velencei Bizottság által kidolgozott jogállami koncepciót mellett is, miszerint a “hatalommegosztásra épülő demokratikus berendezkedés közös európai érték”. Persze hozzátette azt is, hogy a jogállamról vitatkozunk, biztosítani kell, hogy a tagállamok egyenlő mérce alá essenek, én nem szeretem a régi és a fiatal demokráciák közötti megkülönböztetéseket.

További belföldi híreink