Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2019-07-20 05:10:00

Mi történik a Balatonnal?

Belföldön máig a legkedveltebb nyaralási úti cél a Balaton, ahol erősödőben van a minőségi és a családi turizmus. A régióban számos fejlesztés és beruházás folyik, ezek összehangolása, egységes koncepcióba illesztése a „nemzeti Turizmusfejlesztési stratégia 2030” egyik fő célkitűzése. A Hetek cikke.

Mi történik a Balatonnal?

Minőségi turizmus

Nem csak honfitársaink szeretik a magyar tengert, amit jól mutat, hogy évente kétmillió fizetővendéget regisztrálnak a különböző balatoni szálláshelyeken, aránylag a legtöbbet a nyári főszezonban. Nemzetközi trend, hogy a két-három hetes üdüléseket felváltja a pár napos kiruccanás: ma az emberek beülnek a családdal az autóba, és elmennek jellemzően egy vagy néhány napra, például egy hosszú hétvégére valahova. Magyarországon is a többszöri, rövidebb időtartamú utazás a legjellemzőbb, így a többség 2-4 éjszakára jön a tóhoz. A KSH adataiból az látszik, hogy a legdinamikusabban a minőségi szolgáltatások, szálláshelyek – szállodák – iránti igény nő. S miután a turisztikai infrastruktúra fejlesztésére jelentős uniós források is rendelkezésre állnak, a „Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030” keretében két éve elindult a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program.

A Kisfaludy Program legnagyobb kedvezményezettje 360 milliárd forinttal a Balaton-régió, ahol közel 40 szállodát építenek, korszerűsítenek, bővítenek, illetve újítanak fel. A hírek szerint 2017 óta valóságos beruházási láz tört ki a Balatonnál, így kikötők, valamint luxuslakóparkok sora épülhet a vízparton, többek között a korábbi kempingek helyére, melyeket az elmúlt évek során sorban eladogattak az önkormányzatok.  A helyiek petíciót is megfogalmaztak amiatt, hogy a Balaton- part teljes beépítése, magánosítása miatt lassan elfogy a szabadon megközelíthető partszakasz, nem beszélve arról, hogy a vízpart ilyen fokú beépítése környezetvédelmi károkhoz, a vízminőség romlásához – iszaposodás, hínárosodás – vezethet.

Ex lex állapot

Jelenleg nemhogy egységes Balaton-koncepció nincs, hanem az önkormányzatok rossz anyagi helyzete, korlátozott döntési jogköre és egyfajta ex lex állapot is a meglehetősen önkényes módon zajló nagyberuházásoknak kedvez. „A Balaton-törvény 2016-os módosítása sokat lazított a vízpart beépítésének addigi szigorú szabályozásán, majd idén tavasszal maga a Balaton-törvény is beolvadt egy országos területrendezési törvénybe. Az olyan speciális szabályokat, mint a természetvédelmi szabályozás, csak a végrehajtási rendeletekbe építik majd bele, ám ezek máig nem készültek el, ami jogsérelmezési bizonytalanságot teremt. Nem beszélve arról, hogy a helyi lakosságot is be kellene vonni a koncepciók megalkotásába” – magyarázta kérdésünkre Hajósy Adrienne, a helyi környezetvédőket tömörítő Nők a Balatonért Egyesült (NABE) szakértője.
Az új törvény értelmében a belterületi partszakaszok minimum 30 százalékának szabadon hozzáférhetőnek kellene lenniük, ám ezt – akárcsak más előírásokat – az önkormányzatok nem egy esetben figyelmen kívül hagyják, s a probléma korántsem új keletű. Pontos szabályozás híján viszont felelősségre sem vonhatók az érintett ingatlanfejlesztők és helyi hatóságok. Ékes példa erre többek közt a jelenleg épülő szántódi BalaLand „gigaszálloda”, mivel a sok vitát kiváltó ötcsillagos családi wellnesshotel az önkormányzati partszakasz rendkívüli mértékű kisajátításával jár.

Kiemelte: a vízpart túlzott beépítése, az átgondolatlan beruházások és a parti zöldterületek csökkenése a vízminőség romlásával jár, aminek elsődleges jele az iszaposodás. Évtizedekkel ezelőtt megoldott volt a vízminőség állandó ellenőrzése, s a szakmailag megalapozott eljárásoknak köszönhetően a ’90-es évekre csodálatos tisztaságú lett a tó. Most megint szaporodnak a víz minőségromlására utaló jelek, de úgy tűnik, csak a civilek aggódnak miatta, a rendszerszintű hibák kapcsán a Balatonnal ma senki nem törődik érdemben.

Részletek a Hetek pénteken megjelent számában.

atv.hu

További belföldi híreink