Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2019-07-12 08:22:00

Áder munkatársából Orbán Viktor “csatára” - Varga Judit pályaképe

“Nem tudok róla, hogy hibázott volna akár egyszer is. Nincs ilyen az emlékezetemben” - ezt nyilatkozta Varga Juditról Áder János köztársasági elnök munkatársunknak arról a három évről, amikor a ma esküt tevő igazságügyi miniszter az Európai Parlamentben az asszisztense, szakmai munkatársa volt. Miniszterjelöltként ugyanakkor Varga Judit kiakasztotta az ellenzéki képviselőket a bizottsági meghallgatásán adott válaszaival. A miniszter ma teszi le az igazságügy miniszteri esküt a parlamentben.

Áder munkatársából Orbán Viktor “csatára” - Varga Judit pályaképe

Az elmúlt 30 évben az egyik legjobb munkatárs volt, akivel dolgoztam - közölte Áder János kérdésünkre válaszolva Varga Juditról, aki három éven át volt Brüsszelben az asszisztense, szakmai munkatársa, amikor a Fidesz európai parlamenti képviselőjeként dolgozott.

A köztársasági elnök úgy fogalmazott az új igazságügyminiszterről - aki ma 11 óra után teszi le a miniszteri esküjét a Parlamentben -, “nem tud róla, hogy hibázott volna akár egyszer is. Nincs ilyen az emlékezetemben” - tette hozzá.

Áder János 2009-től 2012 tavaszáig - államfővé jelöléséig - volt európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági bizottságnak a tagja, az utolsó időszakban az alelnöke is. Varga Judit már EU kapcsolatokért felelős államtitkárként adott interjújában külön köszönetet mondott neki a brüsszeli startért, az első éveiért: “Sokat tanultam, tapasztaltam. Nagyon sokat köszönhetek az Elnök úrnak”. Mint környezetvédelemért felelős tanácsadó a döntések előkészítőjeként már nem csak jogászként dolgozott, egyre több köze lett a politikához is - mondta.

A köztársasági elnök kérdéseinkre elmondta: nem ajánlották a figyelmébe Varga Juditot, és nem is ismerte előzőleg. Amikor kiderült, hogy Brüsszelbe megy és európai parlamenti képviselő lesz, stábot kellett szerveznie, két asszisztensre és még egy munkatársra volt szüksége. Az asszisztensi feladatkörre nyílt pályázatot írtak ki, a 18 jelentkező közül választották ki Varga Juditot, akinek első körben át kellett esnie egy angol nyelvű írásos és szóbeli fordulón, és aztán a legjobb minősítést kapott hat jelentkező közül ő maga egy személyes beszélgetés során választotta ki.

A hároméves közös munka alatt szerzett benyomása alapján Áder János Varga Juditot fegyelmezettnek, pontosnak, szorgalmasnak és gyors észjárásúnak jellemezte, hozzátéve azt is, hogy megvolt benne “a feladat iránti alázat”.  A brüsszeli évek alatt megismerte az európai uniós jogalkotási folyamatot, és a szakmai összefüggéseken túl a politikai összefüggésrendszer átlátására is képes volt.

Erre volt példa a vegyi anyagok megjelölésének szabályozására vonatkozó úgynevezett “trialógus”, ami egy másfél éves folyamat volt, s melynek során azon túl, hogy a Néppárt frakciójában és például a zöldekkel vagy a liberálisokkal és más európai parlamenti frakciókkal is előzetesen egyeztetni kellett - konszenzusos megoldást kellett keresni az Európai Bizottsággal és az Európai Tanáccsal is az ügyben. E folyamatban a tervezett konszenzuális szöveg megfogalmazása rendkívül időigényes volt és komoly szakmai felkészültséget igényelt.

Varga Judit részt vett az egyeztetéseken, a szükséges bizottsági ülésen, a háttértárgyalásokon, az előkészítő szakaszban Áder János nevében, helyette is tárgyalt. Tárgyalóképes angol, német és francia nyelvtudással rendelkezett, ismerte a jogi szaknyelvet, a jogi terminológiát is e nyelveken. Ennek birtokában a jogalkotói szándékot is világosan követni tudta, észrevette azt is például, és le is reagálta, ha a másik fél valamilyen jogi kiskaput szeretett volna alkalmazni.

Az Áder János által elmondottakból az derült ki, hogy Varga Judit brüsszeli első három éve alatt, ha kapott egy feladatot - azaz megszületett a döntés arról, hogy mi a cél és milyen eredményt várnak tőle - hacsak nem adódott egy előre nem látott probléma, vagy nem volt valamilyen “vis maior”, soha nem kérdezett vissza, a saját tudása alapján haladt előre, és megoldotta a feladatot. Áder János asszisztenseként helyismeretet, jártasságot szerzett az Európai Parlamentben és az uniós intézményrendszerben, ezen kívül magabiztos tárgyalási stílust és fellépést is Brüsszelben.

Kritikák: „arrogáns”, „neofita”

Az igazságügyminiszteri posztra nem Áder János ajánlotta Varga Juditot Orbán Viktornak, nem volt “telefon”, erre nem is volt szükség, a miniszterelnök a saját személyes tapasztalata, brüsszeli benyomásai alapján döntött - állítják kormányközeli forrásaink.

A Varga Juditról eddig megjelent portrék, cikkek elsősorban feltétlen lojalitását hangsúlyozzák Orbán Viktor iránt, a “legorbánibb” miniszternek, valóságos „Orbán-fannak” láttatják. Olyannak, aki ellenzéki vélemények szerint a “neofitának buzgalmával” - feledve a brüsszeli években visszafogott megnyilvánulásait - most realizálta, hogyan kell újradefiniálni itthon Brüsszellel szemben a hazafiságot, a patriotizmust, a keresztény kultúra képviseletét, tanításait.

Ellenzéki politikusok parlamenti miniszter-jelölti bizottsági meghallgatása kapcsán pedig “megingathatatlan” tárgyalási stílusát, arroganciáját, és “nulla önkritikáját” emelték ki annak kapcsán, hogy - megismételve, amit Orbán Viktor is nyilatkozott - sikert értek el a közép-európai országok, a V4-ek, amikor az EU csúcson egy hétgyermekes családanyát, Ursula von der Leyent jelölték arra, hogy a jövőben vezesse az Európai Bizottságot. De azért is, mert a Magyarország elleni 7-es cikkelyes eljárás és a Sargentini-jelentés megállapításait egy régi lemez lejárt slágeréhez hasonlította, mondván, hogy a vitatott jogi kérdések miatt jelenleg is vannak bírósági ügyek vagy kötelezettségszegési eljárások, milyen alapon akar a ( brüsszeli ) politika beavatkozni ezekbe az ügyekbe.

Az asztal ellenzéki oldalán azon is kiborultak, hogy a klímastratégia kapcsán - amit a brüsszeli évei okán is jól ismer - nyugati országok (Ausztria) kommunikációs trükkjéről beszélt, az isztambuli egyezmény kapcsán politikai hisztiről, a tervezett Európai Ügyészség kapcsán pedig arról, hogy az nem kötelező és alkotmányellenes lenne, “ez ilyen egyszerű” - közölte. Azon a kijelentésén pedig egyenesen elképedtek, miszerint a déli határunkon a tranzitzónáinkban jobb a helyzet mint máshol, “az ott dolgozókból árad a szeretet”, a CEU pedig oda megy, ahová szeretne, az egyetem csinált politikát.

“Új csatárt igazoltunk”

Varga Judit tegnap reggel vette át a Sándor-palotában a miniszteri kinevezését Áder János köztársasági elnöktől. A miniszterelnök az általa megosztott Facebook bejegyzésben azt írta: “Új csatárt igazoltunk. Jó munkát, Miniszter asszony // A new striker joins the team. Good luck, Madam Minister!"

A Fidesz-frakcióban az terjedt el, hogy Szájer József “intézte el” Varga Juditnak a miniszteri kinevezést Orbán Viktornál (Szájernek magának a kiszivárgott hírek szerint a miniszterelnök szinte már minden fontos posztot felajánlott korábban, beleértve az igazságügyminiszterséget is). A miniszterelnöknek Varga Juditot Gulyás Gergely mutatta be.

A miniszter férje jogászdinasztiából származik: édesapja Magyar István ügyvéd, édesanyja Erőss Mónika, a Kúria befolyásos bírája és főtitkára. Az ő édesapja volt a nyolcvanas évekből ismert Jogi Esetek című népszerű műsort vezető Erőss Pál. Annak is lehet jelentősége, hogy Erőss Mónika nexusát Handó Tünde OBH-elnökhöz a belső bírói körök ismerői barátságként írják le.

Egyik kormányközeli szakértő szerint Varga Judit azért is lesz alkalmas igazságügyminiszternek, mert jól ismeri a “haderőnemeket”: a diplomáját a Miskolci Egyetemen szerezte meg, utána előbb a londoni központú nagy presztízsű Freshfields Bruckhaus Deringer budapesti irodájában dolgozott ügyvédjelöltként, aztán egy évig a szintén nemzetközi hírű Hogan & Hartson budapesti irodában. Fia születéséig 2006 és 2009 között a Fővárosi-, és a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) volt fogalmazó.

Varga Judit férje június eleje óta vezeti a Diákhitel Központ Zrt.-t, szakmai pályafutását ő is a Fővárosi Bíróságon kezdte, majd ügyvéd lett. A 2006-os őszi zavargások miatt megvádolt tüntetők számára kutatott fel tanúkat és az akkor még szintén ügyvéd Gulyás Gergellyel minden péntekre demonstrációt jelentettek be a Kossuth térre. Közösen támadták meg a bíróságon is a rendőrség elutasító határozatát. A Fidesz 2010-es kétharmados választási győzelme után Magyar Péter, a Külügyminisztérium szakdiplomatájaként a brüsszeli állandó képviselet munkatársa lett, 2015-től pedig a Miniszterelnökség csoportvezető diplomatájaként az Európai Parlament és a kormány közötti kapcsolattartásért felelt. 2018 szeptemberétől a Magyar Fejlesztési Bank Uniós Jogi Igazgatóságának vezetője lett.

Martonyi és a Mádl Ferenc Intézet

Június elsejétől állt fel az igazságügyi tárca mellett a Mádl Ferencről elnevezett Összehasonlító Jogi Intézet. A minisztérium háttérintézményének az élére pedig a rendkívül tapasztalt diplomatát, Martonyi János volt külügyminisztert kérték fel. E központi hivatal stabil hátteret biztosít majd Varga Juditnak, hogy felvegye a harcot a kormány által sűrűn kárhoztatott „brüsszeli kettős mérce” ellen - neki ugyanis igazságügy-, és EU-kapcsolatokért felelős miniszterként a brüsszeli csatákat kell megnyernie.

Elsősorban természetesen azért, hogy Magyarország ne váljon “bevándorlóországgá”, de ami legalább ilyen fontos, hogy a magyar jogállamiság rendszerszintű sérelmére hivatkozva - és Brüsszel kiemelten figyel az igazságszolgáltatás függetlenségére, ezt Juncker, Oettinger és mások is elmondták már - ne vonhassanak el uniós pénzeket Magyarországtól. Varga Judit az elmúlt napokban Facebook-bejegyzése szerint az osztrák fővárosban izgalmas pódiumvitán vett részt és azt hangsúlyozta: Magyarország elutasít minden olyan mechanizmust, amely alapján az országoknak járó támogatásokat politikai nyomásgyakorlás eszközévé tennék. A fejlesztési pénzek “nem könyöradományok” - hangoztatta Bécsben. Előtte, a finn soros EU-elnökség átvétele kapcsán folytatott tárgyalásán Helsinkiben azt már elérte: a finn EU-elnökség nem azzal startolt, hogy felgyorsította a Magyarországgal szembeni 7-es cikkelyes eljárást. Ellenkezőleg, a júliusra tervezett meghallgatásokat szeptemberre halasztották a magyar ügyben. Tárgyalási alapelve a „lassú víz partot mos”, a jó értelemben, azaz a sulykolásos technika híve, és abban bízik: “mihelyt objektív szinten mozgunk, és a magyar szabályozásokat összevetjük a többi európai uniós ország joggyakorlatával, hirtelen alig marad valami a korábbi nagy vádakból.

A vízválasztó Sargentini-jelentés

Varga miniszteri felkérése nem valamiféle „női kvótának” köszönhető - fogalmazott egyik közeli ismerője. Kormányközeli forrásaink úgy látják: EU-kapcsolatokért felelős államtitkárként az egy év alatt bizonyított: Orbán Viktor nemcsak az EU-csúcsokon a kíséretében/stábjában láthatta közvetlen közelről, hogy mozog az uniós küzdőtéren “éles” szituációban. Egyik forrásunk megfogalmazása szerint az “imponált” a miniszterelnöknek, hogy tavaly szeptemberben Varga Judit koordinálta annak a több mint százoldalas kormányzati jogi érvrendszernek az elkészítését, mely az „ellen-Sargentini-jelentés” lett és amelyet tavaly szeptemberben a Sargentini-jelentés elfogadása után Brüsszelben és az érintett uniós intézményekben is „terítettek”.

Brüsszelben Varga Judit biztonsági játékos volt, de ideológiai elkötelezettsége is megalapozza azt az új típusú politikai karriert, amit most befutni látszik – magyarul: brüsszeli múltja ellenére Varga harcos szuverenistaként nyilvánul meg az Orbán-kormányban.

A “Vörös-tenger kettévált” - érzékeltette az értékválasztás fontosságát a kormány egyik államtitkára, aki szerint Varga Judit harcosan képviseli a nemzeti-szuverenista értékvilágot. De diplomata és “lobbista” is: az egyik Facebook posztja szerint csak idén 17 külföldi városban összesen 46 találkozót folytatott Európa-szerte. “Az elmúlt négy hónap mérlege: sok hasznos eszmecsere és a magyar álláspontot ismerő és egyre inkább értő Európa. Köszönöm a konstruktív beszélgetéseket!” - posztolta.

Béke a bírói karral?

Varga Judit elődje az igazságügyi tárca élén Trócsányi László volt – ő volt uniós nagykövet Brüsszelben, alkotmánybíró, párizsi nagykövet, de a neves alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottság tagja is. Orbán Viktor az akkor kiszivárgott információk szerint már 2011-ben, a nemzetközi össztűzben telt magyar soros EU-elnökség idején egy „aktivista típusú” igazságügyminisztert akart és 2014-ben fel is kérte Trócsányi Lászlót, akiről forrásaink szerint elmondható, hogy az itthoni harcmezőn a miniszterelnök által megszabott elvárásoknak megfelelően küzdött, de a vágyott béke bírói karral – valamint az igazságszolgáltatás függetlenségének a bizonyítása Brüsszelben – Varga Juditra vár. Ez nem csak a bírói bérek rendezését feltételezi, hanem az “átmeneti” időben valamiféle “közösségvállalást” is feltételez az Országos Bírói Hivatal elnökével, Handó Tündével, mégpedig anélkül, hogy közben a forrongó OBT-vel konfrontálódna.

A Közigazgatási Felsőbíróságok ügye - kommunikációs szinten legalábbis - még nem csengett le, akkor sem, ha a törvényt „ad acta” tették. Kormányközeli forrásunk szerint a miniszterelnöknek egyik minisztere azzal érvelt, hogy sokba kerülne az új bírói szervezet, komoly és folyamatos nemzetközi támadásokat kellene kivédeni, és lehet, hogy többet veszítenének a réven, mint amit nyertek a vámon. S noha Kövér László nyilatkozata alapján többen is arra következtetnek, hogy egy kis idő múlva – Trócsányi László uniós biztossá választása után például – újra élesítik a törvényt, az valószínűleg hosszú időre lekerült a napirendről.

Az átfogó alkotmányrevízió, az Alaptörvény tervezett módosítása a miniszterelnök személyes ügye, arról Varga Judit a miniszterjelölti meghallgatásán nem beszélt, és utána sem nyilatkozott. Információja bizonyára van róla, hiszen mint a bizottsági meghallgatásán is mondta, folyamatosan beszélnek a miniszterelnökkel.

Juncker dohányzós videója és a dossziék

Kapcsolatukat pontosan illusztrálja az a tavalyi “Juncker-videó”, mely széles nyilvánosságot kapott és nagy derültséget keltett: ezen az látható, hogy a láncdohányos Juncker egy jelentős tanácskozáson épp egy kijáratot keres, hogy a hatalmas épület belső udvarára kijusson, de az előtte lévő üvegajtón egy stop tábla van, amire a félreeső, viszonylag üres teremben Orbán Viktor éppen rámutat. Juncker derült ezen egyet. Viszont a videón az is jól látható, hogy a miniszterelnök Gulyás Gergely államtitkárával, Varga Judittal vonult félre asztalhoz, felkészítő szakmai beszélgetésre. Az asztalon előttük - ez a videón szintén jól látható - dossziék kötegei magasodtak.

Ezen emlékezetes Juncker videó apropóján is egy kormányközeli forrásunk azt jegyezte meg, hogy túl azon, amit Áder János megfogalmazott Varga Juditról - vagy Hölvényi György KDNP-s EP-képviselő, akinek később szintén az asszisztense volt Brüsszelben, hogy “a legkomolyabb, legösszetettebb feladatokat is könnyedén megoldotta és látszott, hogy “több van benne” -, azt is el lehet róla mondani: a brüsszeli kilenc éve alatt elég sok és vastag dosszié tartalmát ismerte meg, ezeket tudja a helyükön kezelni. És ez sokat jelent a miniszteri pályafutása során is.

További belföldi híreink