Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2019-07-11 07:20:00

Túl a mélyponton a vendéglátás, de még így is több tízezren hiányoznak?

Húszezren hiányozhatnak a hazai vendéglátásból egy hazai szakember szerint. A szakmát jól ismerők azonban egyetértettek abban, hogy még így is javult az ágazati helyzet az utóbbi években. Bár a hazai bérek is nőttek, a bérnyomás továbbra is érzékelhető. A következő évtizedben a szakma úgy számol: új munkahelyek tízezrei nyílnak majd az ágazatban, kérdés viszont, hogy lesz-e, aki kinyissa a kasszát, megfőzze az ételt, majd fel is szolgálja azt.

Túl a mélyponton a vendéglátás, de még így is több tízezren hiányoznak?
A kép illusztráció - Reuters

A hazai vendéglátás túl van a mélyponton, bár igaz, bőven van még hová fejlődni – nagyjából így összegezhető azoknak a szakembereknek a véleménye, akiket az ágazat jelenlegi helyzetéről kérdeztünk. Az utóbbi években ugyanis – főleg a Balaton környékéről – egyre-másra jöttek az aggasztó hírek. Sokan már tavaly összeomlástól tartottak, és különböző eszközökkel próbáltak meg túllendülni az emberhiányon van, aki Thaiföldről hozott munkaerőt, de olyan is, aki kvázi prémiumot is felajánlott azoknak, akik dolgos kezeket visznek az egységükhöz. Bár a probléma nem oldódott meg teljes mértékben, mégis úgy tűnik, hogy idénre már csökkent a nyári munkaerőhiány – legalábbis erről beszélt egy hete Hoffmann Henrik, a Balatoni Turizmus Szövetség elnöke.

A szakmában dolgozók szerint nincsen pontos statisztika arról, hogy mennyien dolgozhatnak ma a vendéglátásban, abban viszont egyetértenek: több ezer embert bírna még el az ágazat, sőt, Csapody Balázs, a Pannon Gasztronómiai Akadémia elnöke ezt a számot 20 ezerre teszi. Közben a turizmus, mint kiemelt kormányzati terület, fejlődik, ezáltal további tízezrek megélhetését is biztosíthatná. Ez utóbbiról már Gál Pál Zoltán beszélt az atv.hu-nak. A Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének elnöke itt a 2030-as turisztikai stratégiai programot hozta fel támpontként, ami 40-50 ezer munkahely megteremtésével számol az ágazatban.

Elengedhetetlen volt a béremelés

Az utóbbi években egyébként a turizmus vált az egyik legdinamikusabban növekvő iparággá hazánkban. 2018-ban a GDP 10,7%-át termelte, a tervek szerint pedig ez az arány a 16 %-ot is elérheti 2030-ra – erről még Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár beszélt korábban. A megkérdezettek egyébként egyetértettek abban, hogy az ágazat fejlődik, ugyanakkor Gál Pál Zoltán kiemelte: ágazatukat sújtotta az egyik legnagyobb mértékben az elvándorlás. Arról pedig már korábban is többen beszéltek, hogy jellemzően a szakképzett munkaerő hagyta hátra az országot. Részben ez, részben a turizmus fejlődése is hozzájárulhatott a munkaerőhiányos állapothoz, amelynek megoldására sokan, sokféleképpen reagáltak.

A béremelkedés elengedhetetlen volt. A VIMOSZ elnöke szerint az ágazati béremelkedés dinamikusabban alakult, mint a nemzetgazdasági, Hoffmann Tamás, a Balatoni Turizmus Szövetség elnöke pedig azt mondta: a bérek 10-25%-kal nőttek, amivel szerinte egyes helyeken már a nyugati bérek minimumát is megközelítették.


A többiek is egyetértettek abban, hogy az ausztriai bérek megközelítésén kell dolgozni. Korábban egyébként többször cikkeztek egymilliós szakács-fizetésről, az elmondások alapján ugyanakkor az átlagos szakács bérezés nettó 200 és 700 ezer forint körül mozoghat, ez persze rengeteg dologtól függ. Kiss Róbert Richard turisztikai szakújságíró hozzátette: a Balatonnál gyakoriak a hatszázezres fizetések is, de olyan szakácsról is hallott már, aki havonta másfél millió forintot kap. A hely megnevezése nélkül annyit mondott: a Balaton egyik színvonalas helyéről van szó.

Bár a béremelkedés elindult, a versenyképesség érdekében további emelések szükségesek, mert a nyugat-európaihoz képest még mindig kevés a fizetés – folytatta Kiss Róbert Richard. Eközben a megemelt bért is ki kell termelni, ami már nagyobb kihívás, hiszen többen említették, hogy a magyar árakon ez nem könnyű feladat, az ugyanis szintén elmarad a külföldi szinttől. A magasabb bérek kitermelése tehát két úton lehetséges: áremelkedésekkel, illetve az olyan szektort érintő intézkedésekkel, mint a szervizdíj bevezetése, illetve 2020-tól a szálláshely ÁFA-jának csökkentése. Hoffmann Henrik ennél a pontnál kiemelte: a nyugat felé konvergáló bérek és az ahhoz hasonlatos munkakörülmények elvárhatóvá teszik a munkavállalókkal szemben is ugyanazt a hozzáállást, melyet a Magyarországnál szerencsésebb országokban elvárnak, és amit ott a munkavállalók teljesítenek.

Túl a mélyponton

Bár a mélyponton az ágazat túl van a szereplők szerint, a turizmus további bővülésével azonban újabb és újabb munkavállalókra lesz szükség. Hogy ez milyen hatással lesz a hazai vendéglátásra, az még kérdéses, az viszont biztos, hogy a külföldi munkások itt is egyre nagyobb teret hódíthatnak. Csapody Balázs szerint, aki éttermet is üzemeltet, elengedhetetlen, hogy bizonyos munkakörökben külföldieket alkalmazzanak, Gál Pál Zoltán pedig arról is beszélt: az ukránok mellett ő is hallott már thaiföldi és nepáli vendégmunkásokról is. Ettől függetlenül ugyanakkor mindenkinek vannak arra ötletei, hogy miképpen lehetne enyhíteni az ágazatot érintő emberhiányt. Hoffmann a további fejlesztésekben, mint például a családok részére épülő munkásszállóban, és a szakképzés támogatásában, Kiss a diplomát adó szakképzésekben, Csapody a magyarok hazacsábításában és a vendéglátó iskolákban, míg Gál a különböző technológiai innovációkban látja az előrelépést, ezeket leszámítva, további béremeléseket is szükségesnek vélnek a turizmusban.

További belföldi híreink