Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2019-07-11 06:07:00

Kiderült: van kapcsolat a Fidesz támogatottsága és a közfoglalkoztatás átalakítása között

Az elmúlt 10 évben a kormányzat több mint 1700 milliárd forintot költött el a közfoglalkoztatási program működtetésére. A közmunkaprogram munkaerőpiaci, szociális, gazdasági és politikai aspektusú megközelítése nagyon eltérő megítélést hoz felszínre. Időközben elkezdődött a közfoglalkoztatási rendszer leépítése. Ennek következményeit vizsgálta meg a Policy Agenda elemzésében.

Kiderült: van kapcsolat a Fidesz támogatottsága és a közfoglalkoztatás átalakítása között

A közfoglalkoztatotti mutató, azaz a munkavállalási korú lakossághoz képest a közfoglalkoztatottak aránya 2017-ben még 2,74% volt országosan.  2019 első négy hónapját nézve már csak 1,71%, ami a korábbi szintnek a 62,4%-a. Azaz, a mintegy két évvel ezelőtti éves 179 ezer közmunkásból az idei évben már csak 111 ezer maradt.

Annak érdekében, hogy megvizsgáljuk ezt a csökkenő számot, kiválasztottuk a közfoglalkoztatással leginkább érintett településeket. Ebbe a körbe azok kerültek, amelyeknek a közfoglalkoztatási rendszer „csúcsidőszakában” a közfoglalkozatási mutatója elérte az 5%-ot.

A vizsgált körbe 993 település került. Ezek elhelyezkedése a TOP5 megyében a következő volt:

-    Borsod-Abaúj-Zemplén megye: 24,2%-a a településeknek, míg lakosságszámban 22,2%;

-    Baranya megye: 17,9%-a a településeknek, míg lakosságszámban: 6,2%;

-    Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: 17,7%-a a településeknek, míg lakosságszámban 28,6%;

-    Somogy megye: 10,4%-a a településeknek, míg lakosságszámban 5,2%;

-    Zala megye: 5,5%-a a településeknek, míg lakosságszámban 1,1%.

A vizsgált településeken a közfoglalkoztatási mutató értéke 15,4%-ról (2017. évi adat) 2019. I-IV. hónapját nézve 10,8%-ra csökkent. Ez a korábbi adatnak a 68,2%-a, azaz arányait tekintve kisebb csökkentést hajtott végre a kormány ezeken a településeken, mint az országos átlag.

A korábbi évek választási adatainak elemzéséből látható, hogy a kormánypártok támogatottsága kiemelkedő a községekben. Ezek közül is különösképpen ott, ahol a közmunka gazdasági-társadalmi szempontból jelentős hatással bír.

Ennek kapcsán elterjedt ellenzéki narratíva, hogy a kormánypártok támogatottsága éppen azért nagyobb a közmunkával érintett településeken, mint máshol, mert ezen eszközön keresztül befolyásolják a választókat. Azaz, ezen érvelés szerint a közmunka valójában politikai fegyvernek számít, amely alkalmas a választói akarat irányítására.

Ezt vizsgálva nézték meg a Policy Agenda kutatói a korábban említett 993 települést a 2018-as, és a 2019-es választások szempontjából. Míg ezeken a településeken a tavalyi országgyűlési választáson 60,5%-ot szerzett a Fidesz-KDNP lista, addig az idei európai parlamenti választáson már 65,5%-ot. Ezeket az arányokat tekintve 8,3%-os a növekedés.

A korábban bemutatott adatok alapján látszik, hogy ezeken a közmunkával érintett településeken 2017-hez képest 68,2%-ra csökkent a közfoglalkoztatási mutató értéke 2019 első négy hónapjában. Amennyiben csak azokat a községeket nézzük, ahol átlag feletti mértékben csökkentették a közfoglalkoztatottak számát, akkor ott szintén 8,3%-kal növekedett a kormánypártok támogatottsága.

Amennyiben a nagyon jelentős forráskivonást szenvedett településeket nézzük, amelyeknél 2019-ben a megelőző két évhez viszonyítva már csak fele annyi a közfoglalkoztatottak aránya, akkor is növekvő kormánypárti támogatottságot kapunk. 2018-ban 61,3%-ot kapott ezeken a településeken a Fidesz-KDNP lista, míg 2019-ben 63,9%-ot. Azért jól látszik, hogy itt a növekedés mértéke fele akkora, mint a többi településen- teszik hozzá az elemzők.

A kutatók megnézték, hogy a közmunkával így érintett településeken hol veszített szavazati arányt a Fidesz-KDNP a 2019-es európai parlamenti választáson a 2018-as országgyűlési választáshoz képest. Meglepő módon ez a 993 településnek 26%-ára igaz (a lakosságot nézve ez 15%).

A Policy Agenda szerint valamelyest látható tehát összefüggés a közfoglalkoztatás támogatásának csökkenése, és a kormánypártok támogatottságának csökkenése között. Azokon a közfoglalkoztatással érintett településeken, ahol a kormánypártok megőrizték, vagy növelni tudták egy év alatt a támogatottságukat, ott 2017-hez képes átlagban 69%-os szintre csökkent a közfoglalkoztatási mutató értéke. Ezzel szemben, ahol csökkent a Fidesz-KDNP támogatottsága, ott 65,8%-os ez az érték.

Ezek az adatok - kellő óvatossággal - azt mutatják, hogy ha nem is lineárisan, de van összefüggés a közfoglalkoztatás alakítása és a kormánypártok támogatottsága között. Ahol a Fidesz-KDNP veszített szavazati arányban, ott nagyobb volt a közfoglalkoztatás csökkenése, mint a többi településen. Az is igaz, ha valahol nagyon erősen, legalább felére csökkent a közfoglalkoztatás aránya, ott kisebb volt a kormánypártok támogatottságának növekedése.

Azt a meghatározást persze kellő óvatossággal kell kezelni, hogy a közfoglalkoztatást egyszerűen egy szavazatvásárlási intézménynek tekintsük. Amennyiben ez igaz lenne, akkor jelentősen zuhannia kellene a kormánypárti támogatottságnak ott, ahol radikálisan kivonják a közfoglalkoztatási pénzeket a rendszerből. Ez azonban nem történt meg- figyelmeztetnek az elemzők, akik szerint inkább arról van szó, hogy ha a közfoglalkoztatást kivonják a község életéből, vagy jelentősen csökkentik annak mértékét, akkor az ott élőkben megnőhet a magukra hagyatottság érzése. Ez pedig apró lépésekben jelenthet politikai változást. Ezek felgyorsítása az ellenzék kezében van, ha képes olyan alternatívát kínálni az ott élőknek, amely hihető számukra, és az mindennapi problémáikra ad választ- olvasható a Policy Agenda elemzésében.

atv.hu

További belföldi híreink