Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2019-07-08 07:23:00

Brüsszeli vihar után: mi lesz a Magyarország elleni eljárással?

Orbán Viktorék többször hangoztatták, hogy sikerként könyvelik el Ursula von der Leyen jelölését Juncker utódjának. Ezzel párhuzamosan kormányközeli források azt mondták az atv.hu-nak a legutóbbi EU csúcs után: olyan informális jelzésekről is lehetett Brüsszelben hallani, hogy a soros finn EU-elnökség mégsem tekinti majd “prioritásnak” a leghangsúlyosabb uniós kérdések között, hogy felgyorsítsa a lengyelekkel és a magyar kormánnyal szemben a jogállamisági, 7-es cikkelyes eljárást és ezzel büntesse a két V4-es országot.

Brüsszeli vihar után: mi lesz a Magyarország elleni eljárással?
Fotó: Reuters

A Sargentini nevével fémjelzett “EP jelentés által festett teljes kép nagyon aggasztó”. „A Tanácsban fel kell gyorsítani a magyar kormány meghallgatását az alapértékek és a jogállamiság tiszteletben tartásáról. Támogatjuk azt az elképzelést, hogy júniusban, közvetlenül az európai választások után megrendezzük ezt a vitát” - ezt a németek és a franciák még egy áprilisi uniós csúcson javasolták Brüsszelben, egy közös nyilatkozatban.

Kormányközeli források a legutóbbi, múlt heti, maratoni EU-csúcs után - melyen az uniós intézmények legfőbb elnöki posztjainak a várományosaira tettek több körben jelölést az Európai Tanácsban - az atv.hu-nak azt mondták: nemcsak azt lehet sikerként elkönyvelni, hogy megakadályozták Timmermans jelölését Juncker utódjának, illetve elősegítették a – ezt Orbán Viktor hangsúlyozta – hétgyermekes kereszténydemokrata Ursula von der Leyen német védelmi miniszter jelölését. A többször megszakított, és informális, négyszemközti, nyolcszemközti és más kiscsoportos egyeztetésekkel tarkított EU-csúcs után Brüsszelben olyan informális jelzésekről is lehetett hallani, hogy a soros finn EU-elnökség mégsem tekinti majd “prioritásnak”, hogy felgyorsítsa a lengyelekkel és a magyar kormánnyal szemben a jogállamisági, 7-es cikkelyes eljárást, és büntesse a két V4-es országot. Azaz, elsősorban nem erre koncentrálnak - fogalmazott forrásunk.

Júniusban még hivatalos meghallgatásokat terveztek a magyar kérdésről

Júniusban az Euronews számolt be arról, hogy az EU soros elnöki posztját júliusban átvevő Finnország felpörgetné a Magyarország ellen folyó 7-es cikkelyes  eljárást, melyet a Sargentini-jelentés tavaly szeptemberi elfogadása után indítottak el. Az Euronews egy hónapja úgy értesült, hogy a július elsejével kezdődő finn EU-elnökség már hivatalos meghallgatást tartana az Általános Ügyek Tanácsában a magyarországi jogállamiság és demokrácia helyzetéről.  Ezt egy diplomáciai forrás is megerősítette az Euronews-nak. (Az uniós szakminiszterek üléseztek a román elnökség alatt még júniusban, de akkor sem a magyar, sem a lengyel eljárás nem kerül napirendre.)

Az előző félévben a soros román EU-elnökség alatt nem gyorsították fel Magyarországgal és Lengyelországgal szemben a jogállamiság rendszerszintű sérelmét és a közös alapértékeket vizsgáló uniós eljárást.

A német-francia duó áprilisban “konstruktív eszmecserét” sürgetett

“Szükséges, hogy itt, a Tanácsban meghallgassuk a magyar kormányt az alapértékek és a jogállamiság tiszteletben tartásáról. Támogatjuk azt az elképzelést, hogy júniusban, közvetlenül az európai választások után megrendezzük ezt a vitát. Egy ilyen meghallgatás lehetőséget nyújtana a parlament jelentésén alapuló konstruktív eszmecserére” - ezt német-francia nyilatkozatot idéztük a cikk elején.

Eszerint: az uniós intézmények és a közös értékek tiszteletben tartása nem képezheti vita tárgyát. Ezért itt volt az ideje, hogy a magyar kormány beszüntesse a Bizottság tagjaival szemben indított „lejárató kampányát”.

Akkor azt írták, hogy az európai parlamenti választások előtt a francia és a német állampolgárok - csakúgy mint minden tagállam polgárai - szoros figyelemmel kísérik a jogállamiság helyzetét az Európai Unióban.

 „Hét hónappal az Európai Parlament (7. cikkelyről szóló - a szerk.) állásfoglalása után készen állunk rá, hogy konstruktív és tartalmas párbeszédet folytassunk Magyarországgal. Az Európai Parlament jelentése számos aggasztó jelenségre hívja fel a figyelmet: ilyenek az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióval, a média szabadságával, a tanszabadsággal, a vallásszabadsággal, a szólásszabadsággal és a kisebbségek és a menekültek jogaival kapcsolatos aggodalmak. Nem pusztán egyes törvényeket tartunk aggasztónak: az alapvető értékek tiszteletben tartásáról szóló EP jelentés által festett teljes kép nagyon aggasztó. A tény, hogy nem kormányzati szervezetek és egyetemek kénytelenek elhagyni az országot a kormány által bevezetett korlátozó intézkedések miatt, mindannyiunk számára aggodalomra adnak okot.
Külön aggályokat vet fel a Közép-európai Egyetem (CEU) helyzete. Miközben a CEU még Budapesten működik, kénytelen volt néhány akadémiai programját elköltöztetni Magyarországról a felsőoktatási törvény 2017-ben elfogadott módosításai miatt. Úgy véljük, hogy ez jogos kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy tiszteletben tartják-e (Magyarországon) a tudományos és tanszabadságot az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglaltaknak megfelelően. Ezért a küszöbönálló meghallgatáson üdvözölnénk, ha Magyarország magyarázatot adna arra, hogy a hatóságok milyen konkrét intézkedéseket fognak tenni annak érdekében, hogy a CEU továbbra is folytathassa tevékenységét Budapesten. A magyar média élénk és változatos volt, most azonban egyre egysíkúbbnak tűnik. A független újságírók egyre nehezebben tudnak érvényesülni a magyarországi médiában. Ezt is aggasztónak találjuk” - tartalmazta a még az EP-választások előtt született nyilatkozat.

További belföldi híreink