Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2019-06-25 06:28:00

Palkovics a piros ágyas szobáról, és arról: kinek állt érdekében kiszivárogtatni a videót

Palkovics László nem tudott a piros ágyas szobáról az MTA SZTAKI-ban. A miniszter szerint ez az egész “említésre sem méltó dolog”, de arra mindenképpen alkalmas, hogy az MTA SZTAKI-t - az Akadémia kutatóintézet-hálózatának az egyik legkomolyabb, nemzetközileg is elismert kutatóintézetét -, lejárassa. Palkovics feltette a kérdést: kinek az érdeke a SZTAKI lejáratása?

Palkovics a piros ágyas szobáról, és arról: kinek állt érdekében kiszivárogtatni a videót

Nem tudom, mit vizsgálnak. Persze, biztos lehet vizsgálódni - így reagált Palkovics László arra, hogy az MTA vezetése soron kívüli vizsgálatot rendelt el a Ripot által a múlt héten megszellőztetett MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete (SZTAKI) “kéjbarlangjának” az ügyében.

Az innovációs minisztert a parlamentben, az MTA átalakításáról folytatott részletes vita lezárása után megkérdeztük: ő ismerte-e a titkos kódot (Palkovics László fiatalon lett a SZTAKI tudományos  munkatársa). “Most gondolkodom rajta, hogy adtak-e nekem bármilyen titkos kódot, amikor a 2000-es évek elején beléptem oda. Úgy emlékszem, hogy nem adtak. Azt tudtam, hogy a SZTAKI-nak van egy uszodája, van egy orvosi szobája, de arról a szobáról, ilyen létesítményről nem volt tudomásom. De már ma sincs “ez a valami”, és nem is volt hozzá titkos kód, legalábbis így hallotta az egyik SZTAKI-s kollégától - mondta.

Arra, hogy egyáltalán nem is hallott a szoba létezéséről, amiben a piros, szív alakú ágy van és jacuzzi, Palkovics László azt mondta, hogy erről szerinte senki más sem hallott. De valaki megrendelte, és a számlát is kifizették - vetettük közbe.

Erre úgy válaszolt, hogy “az intézet vezetői, amikor hallottak róla, meg is szüntették rögtön, miután megnézték, hogy mi is van ott”. De állítólag nem abban az épületben volt, ahol a sajtóban megjelent. “Volt egy felvétel, amit valaki fölvett tíz évvel ezelőtt, és ezt most elővette. Ez egy érdekes egybeesés” - jegyezte meg.

Arra, hogy vannak olyan vélekedések a SZTAKI „kéjbarlanggal” kapcsolatban, hogy az Akadémia kutatóintézetének a lejáratása volt a cél a kiszivárogtatással, hiszen ők vannak a frontvonalban a leválasztásuk miatt, és ezért a kormányzatból vagy az ITM környékéről szivároghatott ki a videó, Palkovics László pont az ellenkezőjéről kezdett beszélni.

 “Én biztos, hogy nem vennék piros színű ágyat, sőt, ilyen alakú ágyat sem, nincs ilyesmire semmi szükség. De ez a szerintem egyébként említésre sem méltó dolog, hogy van egy szobában egy piros ágy, arra mindenképpen alkalmas, hogy az MTA SZTAKI-t - az Akadémia kutatóintézet-hálózatának az egyik legkomolyabb, nemzetközileg is elismert kutatóintézetét -, lejárassa. A kérdés az, hogy kinek áll érdekében, hogy a SZTAKI-t lejárassa? Az első triviális válasz, hogy a kormánynak. De ha megnézzük ennek egy kicsit a részleteit, ha kontextusba helyezzük, átgondoljuk ezt a dolgot, arra a következtetésre jutunk, hogy nem a kormánynak az érdeke - állította.

Cikk a Zeitben

Kérdésünkre, hogy akkor kinek lehet az érdeke, mert az Akadémiának biztosan nem, Palkovics László a következőket vezette le:

“Ugye, mi is történt itt? Múlt héten megjelent Németországban egy cikk, amiben arról írtak, hogy a Fraunhofer német kutatóintézet-hálózat elnöke nem írta alá azt a levelet, amit a német kutatóintézetek nekem küldtek. “Amiben tiltakoztak az MTA kutatóintézeteinek az elvétele miatt?” - kérdeztük.

 “Igen. Engem a múlt héten fölhívott a Die Zeit újságírója, aki egy objektív cikket írt az MTA átalakításáról, és szóba került a barátság is a Fraunhofer vezetője vonatkozásában, de mondtam az újságírónak, hogy ebben a pillanatban csak partneri viszonya van a Fraunhofernek a SZTAKI-val.

Bokor professzor...

“Ez az egyik ilyen hírmorzsa” - mondta Palkovics László, aki mindehhez azt is hozzátette, hogy a SZTAKI és a vezetői az elmúlt egyéves “folyamatban”, “az egész MTA kutatóintézet-hálózat kontra kormányzat ügyét úgy kezelték, mint ahogy azt kezelni kellett. “Mi egy pragmatikus dologról beszéltünk, arról, hogy hogyan legyen jobb a kutatás. És a SZTAKI nem állt be azok mellé, akik aláírásokat gyűjtöttek meg tiltakoztak. Sőt, Bokor József professzor úr, aki a tudományos igazgatója az MTA-SZTAKI-nak és az Akadémia alelnöke is, egyértelműen azt mondta, hogy hallgassuk meg a kormányt, hogy mit akar, mert hátha nem is butaságot beszélnek ezek az emberek” - emlékeztetett Palkovics László, hozzátéve: “ezért őt gyakorlatilag minden lehetséges fórumon elkezdték ellehetetleníteni. Olyan megjegyzések, vélemények hallatszottak vele kapcsolatban, amiket nem gondolom, hogy nekem vagy kormánynak érdekében állt volna”.

A hangfelvétel

Ezen túlmenően Palkovics László azt is elmondta, hogy a múlt héten az MTA elnökségi ülésén “Bokor professzor talán mintha szóvá tette volna azt is, hogy is van az, hogy egy akadémiai belső megbeszélésről egy hangfelvétel kikerül a sajtóba”.

Kérdésünkre, hogy arról a felvételről van-e szó, amiben ő teljesen mást mondott - hogy a kormány egyáltalán nem akarja elvenni az MTA-tól a kutatóintézeteit - mint amit most tesznek, úgy reagált, igen, arról. “De akkor, egy évvel ezelőtt a kormánynak nem volt semmi ilyen szándéka, mert akkor másról beszéltünk”- mondta.

De pont az ellenkezőjét mondta, mint ami most a törvényjavaslatban megvalósul - jegyeztük meg, mire Palkovics László azzal reagált: “akkor egy egészen más környezetben, másról beszéltünk. Arról beszéltünk, hogy egy teljesítményalapú finanszírozó rendszerre van szükség. Az Akadémia ezt nem fogadta el, ezért kezdődött el a mostani folyamat. Egy idő után nyilvánvalóvá vált, hogy ezen a struktúrán belül így nem fog menni, tehát ezért tartunk most ott, ahol, amit ma a parlament, a záró vitában elmondtunk. Tehát amit akkor mondtam, én azt vállalom - jelentette ki.

Visszatérve az MTA elnökségi ülésére, Palkovics László tudomása szerint Bokor professzor megkérdezte, hogy is van az, hogy a Magyar Tudományos Akadémia elnökségi ülésének a hangfelvétele kikerül a sajtóba. Szerinte Gulyás Gergely is arra próbált a kormányinfón utalni, hogy egy ilyen intézményben, az Akadémián, ahol ez a stílus, ez a szint, kérdés, hogy “bármi ilyet lehet mondani”.

Nem vádolom az Akadémia elnökét, de ...

Palkovics Lászlónak a hangfelvétel kapcsán az a véleménye, hogy más, mint az Akadémia, “nem nagyon adhatta ki”. - Egyszerűen azért nem, mert ez az a hangfelvétel, amit az asztalra szerelt készülékeken keresztül nagyon jó minőségben fölvettünk” - konstatálta. “Hogy konkrétan ki adta ki, az más kérdés. Én nem vádolom sem az Akadémia elnökét, sem az elnökségét azzal, hogy az ő utasításukra vagy tudtukkal került volna ki ez a hangfelvétel. De kikerült” - nyomatékosította. Palkovics László szerint ez azt jelenti, hogy vannak rendszerek az Akadémián belül, amik nem jól működnek, mert ilyen nem történhetne meg.

Ripost? Kinek állt érdekében?

De mindezt “félretéve” arra, hogy egy kormányközeli lap, a Ripost jelentette meg a SZTAKI “kéjbarlang” történetet, a miniszter azt mondta, “az azért nem annyira nagyon nagy csoda”, hogy valaki pont egy, a másik oldalon lévő lapban jelentet meg egy ilyen információt.

Szerinte az a fő kérdés, hogy kinek állt érdekében az MTA SZTAKI-nak az erodálása. Ahogy biztosan nem nekem, vagy a kormánynak nem, az is biztos, hogy a SZTAKI-nak sem állhatott az érdekében, hogy megjelentesse azt, hogy náluk hat évvel ezelőtt volt egy ilyen szoba. És akkor innentől kezdődően maradt egyfajta “büntetésszerű” magyarázat - tette hozzá.

Palkovics László ezen a ponton felidézte, hogy amikor Szabó Gábor, a Szegedi Egyetem volt rektora részt vett az akadémiai folyamatok meghatározásában, az ő felkérésére, rá egy hétre a készenléti rendőrségen feljelentették “szintén tudományos körökből. Az ok az volt, hogy annak idején, amikor rektor volt, ahelyett, hogy megvett volna egy lézereszközt, ahelyett bérelték azt”. Persze, ez tiszta helyzet volt, a bérlésnek az volt az indoka, hogy nem lehetett a pályázatból venni lézereszközt, csak bérelni lehetett - magyarázta el.

Kérdésünkre, hogy amikor az MTA a kutatóintézeteiért harcol és nemzetközi fórumokon is, itthon is minden lehetséges eszközt latba vetve tiltakozik a leválasztásuk ellen, miért lenne az érdeke, hogy az egyik kutatóintézetét lejárassa, a miniszter azt válaszolta: nem biztos, hogy minden esetben így van ez.
 
Nem perel be senkit
 
Munkatársunk felvetésére, hogy neki is volt egy esete a SZTAKI-val, a Magyar Narancs megirta, hogy úgy kapott fizetést a SZTAKI-tól -2018 júniusáig 800 ezer forintot -, hogy 2014 után nem publikált, legalábbis a cikk irója nem talált ilyen tanulmányt sem a doktori oldalán, sem az MTA hivatalos publikációs jegyzékében, a miniszter azzal reagált: most látta, hogy valamelyik országgyűlési képviselő beperelte az egyik újságot, mert azt írták róla, hogy nem írt cikkeket, és meg is nyerte ezt a pert. Ő - mint mondta - közszereplőként nagyobb tűrésre köteles, ezért nem perel be senkit az ügyben. “De nem igaz” - állította a cikkről.

Cikkeket is írtunk, illetve tanulmányokat is. Ez egy tanácsadói státusz. A kutatásnak van egy olyan természete, hogy az ember sokfajta módon járulhat hozzá az ügyhöz. Én olyan módon járultam hozzá, hogy az ipari és egyéb más megbízásokban a SZTAKI-ban szakértőként jelentem meg. “Megvannak a tanulmányok. Ezeket bárkinek, aki elkéri, rendelkezésére tudom bocsátani” - mondta végül Palkovics László.

Nem lesz lényeges ponton módosítás

Az MTA átalakításáról folytatott vita záró szakaszában a parlamentben felszólalt Palkovics László is. A miniszter szavaiból kiderült: lényeges kérdésben nem visszakozik a kormány a benyújtott törvényjavaslathoz képest, szeptembertől kiszervezik az MTA-tól a kutatóintézeteket.

Viszont a brand, az “MTA” elnevezés marad majd a kutatóintézetek esetében. Másrészt, ami a 13 fős paritásos irányítótestületet illeti, addig is, amíg megszületik majd a kompromisszum a grémium elnökének a személyéről, a miniszterelnök - átmeneti időre - kinevezhet egy elnököt a tervezett módosítás szerint.

További belföldi híreink