Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2019-05-26 15:17:00

Orbán végig kampányol: “A legnagyobbat akarja nyerni Európában”

Ha Máltánál is többet, a “legnagyobbat nyeri” a Fidesz, akkor nemcsak a Néppártban, de egész Európában a legsikeresebb párt lesz. Ez a legitimáció felértékelné Orbánt az uniós Tanácsban, a listavezető Trócsányinak pedig az uniós biztosi helyzetét könnyítheti meg. De erősítheti a miniszterelnök alkupozícióit is a Néppárttal, vagy az európai bevándorlásellenes/szuverenista Salvinival, Kaczynskivel folytatott tárgyalásain.

Orbán végig kampányol: “A legnagyobbat akarja nyerni Európában”

“Kampányolni kell. Mennék kampányolni” - mondta Orbán Viktor miután leadta ma reggel a szavazatát a Zugligeti Általános Iskolában és nyugodtan mosolyogva nyilatkozta az újságíróknak: “több mint bizakodó”, és reméli, hogy a mai szavazás eredményére, amit ők elérnek hosszú évekig hivatkoznak majd. Aztán a kabinetminiszterével, elhajtott kampányolni. Legutóbb a Budapest belvárosában Kocsis Máté választókörében tűnt fel Rogán Antallal, és azt kérte az ott lévő párttagoktól, szimpatizánsoktól is: “toljuk meg”.

Úgy látszik, a “mindig a végén van vége” és “a bevándorláspártiak mind ott lesznek, legyünk ott mi is” nem csak választási szlogen a részéről, Fideszben a totális mozgósítás üzemmódra kapcsoltak. A 13 órás  24  százalékos részvételi arány a tavaly áprilisi parlamenti választásit meg sem közelíti ( akkor 42 százalékos volt a 13 órás adat ), viszont a 2014-es EP-választásét 9 százalékkal meghaladja.

A miniszterelnök a hírek szerint hasonló aktivitást vár Kubatov Gábortól, mint tavaly áprilisban a parlamenti választás napján. Persze, mindezt az EP-választásra szabva, annak tudatában, hogy 2014-ben 29 százalékos részvétel mellett szerzett a Fidesz-KDNP lista 12 mandátumot.

És annak  ellenére is, hogy a közvéleménykatatók eleve brutális győzelmet jósolnak a Fidesz-KDNP listának: szerdán a 4000 fős személyes mintán kutató Nézőpont 54, az 1000 válaszadós telefonos felvételt végrehajtó Századvég 55 százalékra becsülte a kormánypártok népszerűségét, míg a 1010 fős telefonos kutatást végző Publicus és az 1000 fős személyes mintavételt alkalmazó Medián 52, az 1000 fős személyes mintavétel alapján becslő ZRI-Závecz 53 százalékosra. A Nézőpont Intézet tegnapi szakértői becslése 39 százalékos, megugró aktivitásra számít, és így már azt prognosztizálják: Orbán Viktorék a biztos 13 mandátum helyett akár 14-et is elérhetnek.

Máltát kell lekörözni

A fideszesek a 40 százaléknál magasabb részvételre számítanak és a 15 fideszes mandátumot sem zárják ki. Emlékeztetnek: a tavaly szeptemberi velencei frakcióülésen (a Sargentini-jelentés megszavazásának az estéjén) a miniszterelnök azt a célt tűzte ki az EP-választásokra, hogy ők nyerjék “a legnagyobbat Európában”.

Az előrejelzések szerint a Fideszt népszerűségben az EU-tagországok közül most csak Málta előzi meg: az ott elnyerhető 6 mandátum 57 százalékát, négyet a Munkáspárt szerezheti meg, míg kettőt a Nemzeti Párt. Jegyezzük meg: Orbán Viktor egy tisztán listás választáson, mint amilyen a mai, már 14 mandátummal is kétharmados győzelmet aratna.

Ez a nagyon erős legitimáció felértékelné Orbánt a Tanácsban -  “vastagabban szólna a hangja” - a listavezető Trócsányi Lászlónak pedig az uniós biztosi meghallgatását, helyzetét könnyítheti meg, hiszen az általa vezetett listára leadott szavazatok mögött - Orbánék érvelhetnek ezzel - a magyar népakarat jelenik meg.

De egy kétharmados Fidesz-győzelemmel a háta mögött az ellenzék maradék önbizalmát is szétzúzná az önkormányzati választások előtt.

Blokkolhatja-e, hogy az EPP legyen a legnagyobb frakció?

Ma este az lesz a kérdés, mit mutat a kijelző: a Fidesz néppárti sorsa, a maradása vagy távozása múlhat a Fidesz-KDNP lista (és brüsszeli szűkebb néppárti szövetségesi köre) által megszerzett mandátumok számán.

Az Európai Néppárt ( EPP )  20 éve, 1999-től az Európai Parlament legerősebb pártcsaládja/frakciója. A legfrissebb mandátumbecslések szerint azonban az eddigi 217 helyett a legfrissebb mérések csak 173 képviselőt jósolnak az EPP-frakciónak, és ebbe beleszámolják a Fidesz-KDNP-s képviselőket is, annak ellenére, hogy a Fidesz státusza március 20-tól fel van függesztve.

Az Európai parlament második legnagyobb frakciója a szociáldemokratáké - Frans Timmermans a csúcsjelöltjük -, nekik tegnap 149 mandátumot prognosztizálnak. Ezzel mindössze 24 mandátumos lenne a különbség a Néppárt és a szocialista frakció között.

Az európai parlamenti választások tétje Brüsszelben, hogy melyik európai pártcsaládé lesz a legnagyobb frakció a 751 fős Európai Parlamentben.

Orbán Viktor “játéktere” tehát a Néppárt - szociáldemokraták közötti különbség lehet: minél több mandátumot szerez itthon, és minél kisebb lesz a különbség a Néppárt javára a szociáldemokratákkal szemben, annál erősebb az alkupozíciója.

Brüsszeli mandátumok

Mindez a számok tükrében: 2014-ben a Fidesz-KDNP lista 12 brüsszeli mandátumot eredményezett. De volt az EP-ben két felvidéki honatya, Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártja (MKP) és Nagy József (Híd-Most) is ott ült. Most azonban nincs sok esélyük képviselőt küldeni Brüsszelbe, az MKP 5 százalékon, a bejutási küszöbön billeg, a Híd-Mostnak leszerepelt 2,6 százalékon áll. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelenleg két képviselővel rendelkezik, Winkler Gyula és Sógor Csaba EP-képviselők. Az RMDSZ az 5 százalékos határon billeg, ha 5,1 százalék fölé megy, az 2 képviselői helyet jelenthet. Ennek az esélyét csökkenti, hogy Klaus Johannis államfő az EP-választás napjára, mára írt ki egy amnesztia-korrupcióellenes népszavazást is, így ha a referendumon a részvétel magas lesz, elképzelhető, hogy RMDSZ-képviselők sem jutnak ki Brüsszelbe.

Ami azt jelenti, hogy ha Orbán Viktor a brüsszeli képviselők közül legalább egy húszas “keretet” akar mozgatni, akkor az esetlegesen kieső határon túliak számát itthon kellene behúznia. A Szlovén Demokrata Párt (SDS) is Orbán Viktor és a Fidesz feltétlen híve, és most három EP-képviselője van. A Szlovén Néppárttal (SNS) indulnak koalícióban, és az előzetes mérések szerint a következő ciklusban 1-1 brüsszeli mandátumot zsebelhetnek be.

2014-19 között a Fidesz-KDNP 12 EP-képviselőjén kívül plusz 7 támogató/együttmüködő képviselővel kalkulálhatott a miniszterelnök, a mai választás után ez csökkenhet.

Koalíciók...

Az EP-ben eleve átrendeződések lesznek Salvini és Macron európai térnyerése miatt. Salvini pártjának, a Ligának az előretörése az olasz pártok versenyében szintén “brutális”, 30 százalék fölötti, a bevándorlásellenes, populista belügyminiszter új szuverenista pártcsaládot hirdetett meg Milánóban. De a brit Nigel Farage Brexit pártjának a népszerűsége is szárnyal, a 30 százalékot is meghaladja.

Orbán Viktor számára ez mind fontos szempont, hiszen a populista/szuverenista erők átrajzolhatják a brüsszeli bevándorláspárti/bevándorlásellenes erővonalakat. Orbán Viktor szerint a jövő nagy kérdése, hogy ki kivel szövetkezik. Újraszervezik a politikai spektrumot, a hagyományos pártcsaládok nem fogják ugyanazt a szerepet játszani, mint most - mondta délelőtt.

A status quo az Európai Parlamentben borulhat. Létrejött a Reneszánsz szövetség: Macron En Marche mozgalma szövetkezett a liberálisok ALDE frakciójával - ez a harmadik legnagyobb erő lehet. A Reneszánsz szövetségnek 101 képviselőt jósolnak.

Az Európai Néppártnak még a szociáldemokratákkal koalícióban sem lenne meg a 751 fős EP-ben a többsége. Ha a Merkel-Daul-Weber vonal a balliberális irányba, Macronék Reneszánsz szövetsége felé nyit, akkor a Fidesz-mandátumok nem lesznek perdöntőek - és ahogy az egyik brüsszeli forrásunk korábban fogalmazott - “ellenállhatatlanok” sem a néppártiak számára.

Orbán “átnyergelt” az olasz Salvini modellre

Joseph Daul, a Néppárt elnöke már márciusban azt nyilatkozta: Orbán Viktor azt akarta, hogy a lengyel PiS vezetője, Jaroslaw Kaczynski és Matteo Salvini (Liga) is legyen tagja a Néppártnak, de ő akkor megmondta Orbán Viktornak, hogy ez nem fog megtörténni, amíg ő a Néppárt elnöke. Az osztrák Strache-botrány után a Néppárt nem is lenne nyitott erre Orbán modelljére.

Orbán Viktor viszont Salvinivel látványos, nyílt, bevallott együttműködésre törekszik, emellett tett hitet a miniszterelnök május elején a Karmelitában. Ma pedig Zugligetben újságíróknak azt nyilatkozta, hogy “átnyergelt az olasz modellre”. A Salvini által meghirdetett új európai populista pártcsaládhoz, a Nemzetek Európájához viszont a német szélsőjobboldali AfD is bejelentette csatlakozását - ez Orbán Viktorék számára vörös vonal.

Joseph Daul a nagyszebeni EU-csúcson pár hete azt is mondta, hogy „ha Orbán Viktor tovább becsmérli az Európai Uniót, akkor az Európai Néppárt (EPP) kidobja, vagy ő maga lép ki”.

Orbán Viktorék ugyanakkor a Konzervatívok és Reformerek (ECR) pártcsalád felé is tájékozódnak. Balog Zoltán volt EMMI miniszter utalt a héten a német üzleti lapnak a Handelsblattnak adott interjújában erre. Gulyás Gergely pedig a Magyar Nemzet interjújában nem zárta ki, hogy a Fidesz az ECR pártcsaládhoz csatlakozhatna - itt a Kaczynski féle PiS a meghatározó erő -, de a fideszes képviselők a Néppárt frakciójában maradnának, ha a Néppárt és az ECR között szövetség jönne létre. Hogy ennek a “kettős politikának” mennyi a realitása, arról fideszes elnökségi tagok sem bocsátkoztak találgatásokba.

Csúcsjelöltek

Mindezt “színezheti”, hogy ki támogatja a csúcsjelölti rendszert, és hogy ki lesz a csúcsjelölt végül. Tusk, Macron és mások is pálcát törtek már a csúcsjelölti rendszer fölött - ami szerint a legerősebb frakció csúcsjelöltjét javasolnák az Európai Bizottság elnökének - ez Webert gyengíti, akitől Orbán Viktor is megvonta a támogatását, és a Fideszben leginkább a francia Michel Barniert tartják alkalmasnak.

Brüsszelben most azt valószínűsítik, hogy a liberálisok és a zöldek lehetnek a királycsinálók - nélkülük nincs meg a többsége a 751 képviselő között a Néppártnak és a szociáldemokratáknak sem Timmermansszal. A The Times Christine Lagarde esélyeit is latolgatja. Ha német vagy francia befutó lesz Juncker utóda, az Európai Tanács vezetése elvileg a liberálisoknak jár. A két favorit a holland, illetve a belga miniszterelnök. Bár korábbi lapinformációk arról szóltak, hogy Orbán Viktor a V4-ek miniszterelnökeivel állítólag “megpendették” egy informális megbeszélés keretei között Merkelnek a nagyszebeni EU-csúcson, hogy esetleg támogatnák, ha a Tanács elnöke szeretne lenne, de a kancellár nemmel reagált erre.

További belföldi híreink