Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2019-05-13 07:07:00

Trócsányiék a regionális politika biztosi posztját céloznák meg az új EB-ben

A román Corina Cretu, a regionális politika biztosának a portfólióját céloznák meg legszívesebben Trócsányi Lászlónak, a magyar biztos-jelöltnek Brüsszelben az új Európai Bizottságban. Az esélyeket illetően sok függ attól, hogy Weber, vagy Macron elnök favoritja, Barnier lesz-e Juncker utóda - mondják fideszes politikusok.

Trócsányiék a regionális politika biztosi posztját céloznák meg az új EB-ben

A regionális politika biztosi portfólióját céloznák meg legszívesebben Trócsányi Lászlónak az új Európai Bizottságban - mondták munkatársunknak fideszes források. De csak május 26-a után, az EP-választási eredmények fényében látszik majd, hogy lesz-e esély a jelenleg a román Corina Cretu biztosi feladatköréért lobbizni Brüsszelben, sok függ attól, hogy ki lesz Juncker utóda az új Európai Bizottság elnöki székében.

A francia elnök favoritja Michel Barnier jelölése esetén forrásaink szerint kedvezőbben alakulhatnának a magyar biztos-jelölt pozíciói, Trócsányi László - aki párizsi nagykövet volt, mielőtt igazságügy-miniszter lett - személyesen is ismeri az EU Brexitügyi főtárgyalóját, a Néppárt alelnökét, a hírek szerint az Európai Néppárt athéni kampányeseményén beszélgetett is vele.

A regionális biztosi portfólióhoz tartoznak a kohéziós kifizetések, az Európai Unió kohéziós politikája pedig beruházási politika, a munkahelyteremtést, a versenyképességet, a gazdasági növekedést, az életminőség javítását és a fenntartható fejlődést támogatja.

A regionális politika kifejezi az EU szolidaritását a kevésbé fejlett országokkal és régiókkal. A cél, hogy mérsékelje a jelentős gazdasági, társadalmi és területi egyenlőtlenségeket, amelyek még mindig fennállnak Európa régiói között.

Weber szigorítana: “piros lap”

Az európai csúcsjelölti vitában Frans Timmermans, a szociáldemokraták aspiránsa, Juncker helyettese azt mondta, hogy “szörnyű dolgokat művelnek Magyarországon”, mire Manfred Weber azzal reagált, hogy a “renegát” országokkal szemben új jogállamisági mechanizmust indítana.
Az EP-választási kampányban Weber - akitől Orbán Viktor időközben, múlt hétfőn már megvonta a Fidesz támogatását - korábban már letette az asztalra azt a javaslatot, hogy vonják meg az EU-s pénzeket azoktól az országoktól, ahol rendszerszinten sérül a jogállamiság.

A bajor politikus javaslata szerint “piros lapot” kapna az az EU-tagország, ahol súlyos és rendszerszintű hiányosságokat tárnak fel. Ez esetben az Európai Bizottságnak sem lenne mérlegelési joga, az adott tagállamot be kell perelnie az Európai Bíróságon. Ha az Európai Bíróság is megerősítené a súlyos és rendszerszintű hiányosságok meglétét, akkor az Európai Bizottság automatikusan pénzügyi szankciókat vetne ki, ami az uniós forrásokhoz korlátozott hozzáférést jelentene. Ezt az Európai Tanács minősített többséggel, vagy az Európai Parlament egyszerű többséggel vétózhatná meg.   

Corina  Cretu regionális biztos ellenzi a jelenlegi kohéziós politikai kifizetések szankcióként való alkalmazását azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek a jogállamiság vagy a migráció terén nem felelnek meg a közös elvárásoknak. „Tartanunk kell magunkat az uniós szerződéshez, és egy külön mechanizmust kellene erre a célra létrehozni” - mondta nemrégiben, és hozzátette, ha bármilyen árukapcsolás is létrejönne 2020 után egyfelől a jogállami elvek betartása és az európai ügyészségben való részvétel, másfelől a források elosztása között, az nem korlátozódhat szimplán a kohéziós politikára, hanem a büdzsé egészére kell, hogy kiterjedjen.

Barnier: Cselekedni kell Európáért

Egy tegnapi interjújában Barnier, akit sokkal inkább európaibbnak tartanak, mint franciának, azt mondta, hogy szeretne “hasznos lenni” az európai választások után. Most elemzők azt találgatják, hogy ezzel bejelentkezett-e vajon a Juncker bizottsági elnök székéért folytatott versenybe. Barnier korábban már pályázott a brüsszeli bizottság elnöki posztra, de 2014-ben alulmaradt Jean-Claude Junckerrel szemben, Orbán Viktor mindenesetre akkor az ő jelölését támogatta.

A francia politikus üzenete világos: össze kell fogni mindenkivel, aki hajlandó tenni Európa jövőjéért. “Cselekedni” - ez Michel Barnier programjának lényege. Donald Tusk azt mondta a múlt héten Nagyszebenben, hogy rögtön az EP-választások után, május 28-án csúcstalálkozót tartanak, hogy gyorsan dönthessenek a legfőbb tisztségekről. Neki is az a véleménye, mint Barnier-nek: a politikai viták ideje lejárt, ideje cselekedni.

A magyar kormány részéről Schmitt Pál Péter, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára egy konferencián azt mondta Michel Barnier-ról, hogy „bebizonyította, hogyan kellene működnie az Európai Bizottságnak”.

Büntetik-e Trócsányit “Orbán miatt”?

A május 26-ai európai parlamenti választásokkal az Európai Bizottság 5 éves mandátuma is lejár, és az EB biztosainak a megbízatása is megszűnik. Trócsányi László pozícióját - aki jogtudós, alkotmánybíró volt és a nagytekintélyű uniós intézménynek, a Velencei Bizottságnak a tagja is - gyengítheti, hogy sok bírálatot kapott a szívügyének tekintett Közigazgatási Felsőbíróság általa kidolgozott és benyújtott törvényjavaslata miatt. Azonban a Velencei Bizottság ajánlásait figyelembe véve azóta már módosította is a parlament, még a törvény hatályba lépése előtt.

Orbán Viktor reményei szerint sokat nyomhat a latba - erősítheti Trócsányi László legitimációját a brüsszeli biztosi meghallgatásán -, hogy a Fidesz-KDNP EP-lista élén áll a neve, és május 26-án az emberek erre a listára (is) szavaznak.

Megírtuk: Navracsics Tiborról, amikor 2014. októberében, mint magyar uniós biztos-jelöltet Brüsszelben meghallgatták, az Európai Parlament kulturális és oktatási bizottságában kimondták a verdiktet, hogy alkalmas EU-biztosnak. Viszont a testület azt nem támogatta, hogy a kultúra, az oktatásügy, az ifjúságpolitika és az uniós polgárság portfólióját kapja meg a Juncker vezette Európai Bizottságban. Végül Juncker bizottsági elnök mégis az ifjúsági, oktatási, kulturális biztosi posztot adta neki.

Emlékezetes, hogy Kovács László MSZP-s politikus, volt külügyminiszter 2004-ben a neki szánt energetikai portfólió helyett más portfóliót kapott Barroso akkori bizottsági elnöktől: végül 2004–2009 között az adó- és vámügyekért felelős magyar biztos lett.

További belföldi híreink