Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2019-05-13 09:53:00

Orbán-Trump találkozó: Csillagászati árban veszünk amerikai fegyvereket?

Ma utazik Washingtonba Orbán Viktor, Donald Trump amerikai elnök meghívására tárgyalnak a Fehér Házban magyarországi idő szerint este 8-tól. Cornstein nagykövetre hivatkozva a hírek arról szólnak: “csillagászati árban” vásárolunk fegyvereket. Steve Bannon pedig azt nyilatkozta: Trump mindig is figyelemmel kísérte Orbán Viktort.

Orbán-Trump találkozó: Csillagászati árban veszünk amerikai fegyvereket?

Egy “nagyszerű pasas”, “államférfi” - David B. Cornstein jellemezte így amerikai diplomaták előtt szűk körben a kiszivárgott hírek szerint Orbán Viktort, aki ma - egyértelműen az amerikai nagykövet közbenjárására - eljut a Fehér Házba, Donald Trump amerikai elnökkel tárgyal energetikai, biztonságpolitikai és kereskedelmi kérdésekről az Ovális Irodában. Korábban a miniszterelnök azt mondta, hogy “pénzről” is lesz szó.
 
A magyar miniszterelnök fegyverüzletről állapodhat meg az amerikai elnökkel  - Cornstein nagykövetre hivatkozva a Direkt36 azt írta, hogy az Egyesült Államok budapesti nagykövete egy szűk körű előadáson arról beszélt: “csillagászati árú” fegyverüzlet készül Magyarország és Amerika között. Egymilliárd dolláros fegyverüzletről állapodhat meg a két ország a Lockheed Martin repülőgépgyártóval, és hasonló nagyságrendű védelmi beszerzésről folynak tárgyalások egy általa meg nem nevezett másik céggel is.
 
A Lockheed-üzlet a Direkt36 szerint kezdeti fázisban van, de elképzelhető, hogy a svéd Gripen harci gépek lízingszerződésének rövidesen bekövetkező lejártával inkább továbbfejlesztett amerikai F-16-osokat vesz a magyar állam, mintsem hogy F-35-ösöket szerezzen be.
 
Szijjártó Péter külügyminiszter - aki elkíséri Orbán Viktort Washingtonba - azt már februárban elmondta a Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel tartott közös budapesti sajtótájékoztatóján, hogy közép hatótávolságú rakétavédelmi rendszerről folytatnak tárgyalásokat az amerikaiakkal. Szijjártó Péter később az ATV kérdésére konkretizálta is: a rakéták kilövésére alkalmas infrastruktúrát, a támadó rakéták felmérésre alkalmas radarrendszert és olyan rakétákat szeretnénk beszerezni, amelyek képesek elfogni a támadó rakétát.

Korábbi hírek szerint a rakétagyártó a Raytheon lehet, de a közép hatótávolságú légvédelmi rendszer “infratrukturáját” a norvég Kongsberg cégtől szereznénk be. (E fegyverüzletben a Direkt36 szerint a neuralgikus pont lehet, hogy a Norvég Alap által Magyarországnak adott 70 milliárd forintos támogatás teljes egészének elköltésébe beleszólhasson a magyar állam.)
 
Benkő Tibor honvédelmi miniszter szerint pedig már 2020-21 környékén lehet eredménye a közép hatótávolságú rakétavédelmi rendszer beszerzését szolgáló tárgyalásoknak - ezt két hete mondta egy háttérbeszélgetésen az ATV kérdésére.
 
Az amerikai kívánságlista
 
"Szeretnénk, hogy néhány olyan dolog megvalósuljon, amelyeken már a mi képviseletünk dolgozott, ilyen például a Védelmi Együttműködési Megállapodás, amely reményeink szerint hamarosan végső stádiumába ér. De ezen kívül is van néhány bejelentenivalónk, amelyeken még dolgozunk. Ha úgy látom, hogy mindezen dolgok révbe érnek, boldogan el fogok beszélgetni egy másik régi barátommal a Fehér Házban, és javasolni fogom neki, hogy hozzunk létre egy találkozót" - ezt még márciusban mondta David Cornstein amerikai nagykövet az InfoRádiónak adott interjújában.
 
DCA
 
Az amerikai nagykövet által említett “előfeltételek” sorra teljesültek vagy teljesülnek. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és John Sullivan amerikai külügyminiszter-helyettes április elején aláírta a Magyarország és az Egyesült Államok katonai együttműködését szabályozó Védelmi Együttműködési Megállapodást (Defense Cooperation Agreement, DCA) a NATO megalakulásának 70. évfordulója alkalmából rendezett washingtoni külügyminiszteri tanácskozás zárónapján. Amiről már korábban, a Budapestre utazó Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel megegyeztek.
 
2 százalékos NATO-védelmi kiadások
 
A nagykövet arról is beszélt, “nagyon elégedettek” a magyar kormány lépéseivel, amelyeket annak érdekében tett, hogy teljesítse az Egyesült Államok és a NATO tagállamok irányába tett kötelezettségvállalásait. Magyarország vállalta, hogy a bruttó hazai terméke két százalékát védelmi kiadásokra fordítja. “Hiszem, hogy a magyar kormány elkötelezett ennek teljesítése mellett. Azt hiszem, 2024-re irányozta elő mindennek megvalósítását, de nem lennék meglepve, ha hamarabb sikerülne elérniük ezt a célt” - mondta Cornstein. Azóta Benkő Tibor honvédelmi miniszter az ATV kérdésére megerősítette: 2018-ra 1,07 volt a kitűzött cél, de ezt túlteljesítettük, a bruttó hazai termék 1,4 százalékát fordítottuk védelmi kiadásokra.
 
Jeruzsálemi diplomáciai iroda
 
Cornstein arról is beszélt szűk körben, hogy jó a kapcsolata Orbán Viktorral, antiszemitizmus pedig szerinte - ezt zsidóként így látja - nincs Magyarországon.

Már korábban kiderült, az is a nagykövet “örömére szolgált”, hogy Szijjártó Péterrel Jeruzsálembe látogathatott és találkozott “réges-régi barátjával”, Benjamin Netanjahuval a magyar diplomáciai kereskedelmi iroda megnyitásán. “Mindez azért volt jelentős, mert hosszú-hosszú idő óta ez volt az első olyan diplomáciai iroda, amelyet egy európai ország Jeruzsálemben létesített. Mi magunk is Jeruzsálembe helyeztük át Tel-Avivból nagykövetségünket” - mondta David Cornstein és dicsérte Szijjártó Pétert. Azt is nagyra értékelik, ahogy Magyarország kiállt az ENSZ-szel és az Európai Unióval szemben, amikor erőszakos szóbeli támadás érte az Egyesült Államokat Izrael miatt.

A kiszivárgott hírek szerint Cornstein nagykövet is arról beszélt zárt körben nemrégiben, hogy Magyarország hamarosan jelentősen csökkentheti függését az orosz gázbehozataltól. Jól haladnak a tárgyalások arról, hogy Magyarország gázt vásároljon az amerikai ExxonMobil romániai tengeri gázmezőiről, illetve a horvátországi krki tengeri terminálból is venni fogunk amerikai cseppfolyósított gázt.
 
Amerikai cseppfolyós gáz, Török Áramlat

Az amerikai cseppfolyós gáz és a magasabb árak kapcsán David Cornstein az InfoRádiós interjújában nyílt kártyákkal játszott: “Elárulhatom, hogy a miniszterelnök nem akar többet költeni rájuk. Most, hogy Horvátország úgy döntött: egymaga állja az egész beruházás költségeit, remélhetőleg bizonyos mértékig hatással lesz a cseppfolyósított gáz árára is. A tárgyalások jelenleg is zajlanak. A kérdés ez: hajlandó-e egy kicsivel többet fizetni az energiáért annak érdekében, hogy ne függjön egyetlen forrástól oly mértékben, mint jelenleg? Ez egy érdekes felvetés” - utalt arra, hogy 85 százalékban orosz gázt használunk.

A közelmúltban Szijjártó Péter Dubrovnikban ugyanakkor már bejelentette: Magyarország kész 25 százalékos tulajdonrészt vásárolni egy épülő horvát LNG-terminálban. Azt pedig - szintén a gázszállítás és a diverzifikáció kapcsán - Szijjártó Péter korábban már elmondta, hogy 2020-ban szeretne Magyarország gázt vásárolni a Szerbián és Bulgárián áthaladó Török Áramlat vezetékből, ezért még idén megkezdi a jogi és infrastrukturális előkészületeket. A déli behozatalt felértékeli az Ukrajnán keresztüli gázszállítás esetleges megszűnése, ha az amerikai kitermelők megkezdik a Fekete-tengeri gáz felszínre hozását.
 
Kiberbiztonság, kínai, orosz befolyás
 
Fontos napirendi pont lesz az Orbán-Trump találkozón a Huawei ügye, a magyar fél ugyanis kitart a kínai gyártó által kínált technológia mellett, míg az Egyesült Államok arról próbálja meggyőzi szövetségeseit, hogy hosszú távon kockázatos a Huaweit választani: nemzetgazdasági és gazdasági következményei lehetnek.

Cornstein nagykövet többször is nyilvánosan elmondta, aggódnak az orosz és a kínai befolyás miatt, mert “Oroszország és Kína nem filozofálnak. Ők a nyers valóságban tevékenykednek, ami nagyon aggasztó lehet”, félti Magyarországot, amit egyébként “varázslatosnak” tart - fogalmazott a nagykövet, és a szavaiból kiderült: jobban aggódik Moszkva és Kína miatt, mint Soros György miatt (a CEU konfliktust két erős férfi személyes ügyének tartja, derült ki).

Egy NATO-konferencián is kemény tónusban beszélt Cornstein az Oroszország felől érkező kiberbiztonsági fenyegetésről, a dezinformációs kampányról, a térség destabilizálásáról és a demokratikus folyamatok szétveréséről. Az orosz szál kapcsán a nagykövet Ukrajna esetében arra hívta fel a figyelmet, hogy több mint 10 000 ukrán vesztette életét, és több mint 1,6 millióan kényszerültek elhagyni otthonukat. “A szoros és magas szintű NATO-kapcsolat Kijevvel valamennyi szövetséges érdeke” - figyelmeztetett. Cornstein felidézte külügyminisztere budapesti nyilatkozatát, hogy Pompeo már beszélt arról, hogy a közép-európaiaknak ne legyenek illúziói Putyin szándékairól, egy tekintélyelvű Oroszországnak nem érdeke a kisebb országok szabadsága és szuverenitása. “Ellen kell állnunk a Kreml cinikus próbálkozásainak” - nyomatékosította Cornstein.
 
Kínáról is nyíltan beszélt a nagykövet, azt mondta: Kínának senkivel nincs közös határa, ez az ország mégis fenyegeti a szabadságot a régióban, autoriter hatalom, és gazdasági hatalmát a jogállam aláaknázására használja.
 
Semmilyen külső nyomást nem fogad el a miniszterelnök

Ami a “kínai befolyást” illeti: Orbán Viktor még Pekingben, a Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen közölte: Kína Egy övezet, egy út elnevezésű kezdeményezése teljes egészében egybeesik a magyar nemzeti érdekekkel. A miniszterelnök nem hagyott különösebb kérdőjeleket, kijelentette: nekünk, magyaroknak egy nyitott világgazdaság kell, ezért Magyarország a jövőben is szeretne részt venni ebben az együttműködésben, és ezzel kapcsolatban semmifajta ideológiai, külső nyomást nem fogad el. A magyar kormány mindig is a nemzeti érdekeit fogja követni.
 
Ukrán konfliktus
 
Ukrajna esetében a 150-175 ezer magyar érzelmeivel együttéreznek, hiszen a nyelvtörvény hirtelen meg akarja mondani nekik, hogy gyermekeik mely évfolyamokon milyen nyelven tanuljanak az iskolákban - mondta márciusban Cornstein, de egyértelművé tette: nem hiszik, hogy ezt össze lehetne kapcsolni Ukrajna NATO-integrációjának a blokkolásával (ahogy a magyar kormány teszi).
 
Szijjártó Péter tegnap elfogadhatatlannak nevezte az ukrán parlament által megszavazott nyelvtörvényt, ami a fő konfliktusok forrása, de az ügyben jöhet akár enyhülés is: a vasárnap megválasztott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelezte ugyanis, hogy hivatalba lépése után megvizsgálja a sok feszültséget kiváltó nyelvtörvényt, hogy az tiszteletben tartja-e minden állampolgár jogait.
 
Bannon: Orbán presztízsét emeli
 
Emeli Orbán Viktor presztízsét az, hogy Donald Trump ma találkozik vele – mondta Steve Bannon a Politicónak nyilatkozva. Az amerikai elnök korábbi stratégiai tanácsadója szerint, míg az Obama-kormány idején nem voltak hajlandók fogadni a magyar miniszterelnököt, Trump mindig is figyelemmel kísérte Orbánt.
 
Mindössze egy nappal Orbán Viktor és Donald Trump találkozása előtt a New York Times (NYT) hosszabb elemző cikkben taglalja: Trump az első elnök Bill Clinton óta, aki hajlandó fogadni Orbán Viktort a Fehér Házban.

A NYT szerint a szélsőjobboldali miniszterelnök meggyengíti a magyarországi demokratikus intézményeket, és az amerikai befolyással szemben álló Oroszországhoz és Kínához túl közel került. Trump bírálói szerint a találkozó újabb bizonyítéka annak, hogy az amerikai elnök az olyan autokrata politikai vezetőket preferálja, akik azon dolgoznak, hogy aláássák a nemzetközi liberális rendet - áll a cikkben. A politikai elemzők és a diplomaták szerint viszont Orbán meghívása többről szól, mint a közös politikai értékrend - írja a lap.

A  Trump megpróbálja Orbánt behozni a hidegből címmel megjelent cikkben a New York Times azt írta: Orbán eddig nem lehetett a tagja annak az elitklubnak, akikkel találkozója volt Donald Trumpnak. Orbán Viktor az utolsó közép-európai vezető, akit Trump fogad a Fehér Házban, annak ellenére, hogy 2016 júliusában Orbán elsőként üdvözölte, hogy Trump indul az elnökségért - írja a lap.

Egyértelmű, hogy Orbán és Trump több kérdésben is egyetértenek: a bevándorlás ellenzésében, a hatalmukat ellenőrző független intézmények elutasításában, és mindketten azt állítják, hogy a nemzetközi szervezetek aláássák a nemzeti önrendelkezést. Szenátorok egy csoportja pedig levélben kérte az elnököt, hogy tegye szóvá a magyar demokrácia leépítését, amikor Orbánnal találkozik - emlékeztetnek.

A New York Times cikke szerint Trump gyakran beszél elismerően Vlagyimir Putyinról, Mike Pompeo külügyminiszter és mások is aggódnak Moszkva és Kína befolyása miatt a közép-európai térségben, azaz Magyarországon is.

Kormányközeli forrásaink az Orbán-találkozó kapcsán az amerikai elnök 2017-es varsói beszédére - a térség fontossága az Egyesült Államok számára - és Wess Mitchel volt külügyi államtitkár doktrínájára hívták fel a figyelmet: eszerint a bírálat, “a kritika nem stratégia”. Trump Varsóban pedig azt mondta: “Európának többet kell tennie”: biztosította szövetségeseit, hogy az Egyesült Államok kész garantálni Közép- és Kelet-Európa biztonságát, a védelmi költségek emelését kérte. A másik oldalról pedig lobbizott azért, hogy a térség országai orosz gáz helyett az amerikai cseppfolyós gázt válasszák.

Kész Zoltánt és Márki-Zay Pétert - két olyan ellenzéki politikust, akik egyéniben legyőzték a Fidesz jelöltjét - a Külügyminisztériumban fogadják ugyanebben az időpontban, szintén Washingtonban. 

További belföldi híreink