Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2019-04-27 16:32:00

Elképesztő kamupárt-hálózatot leplezett le Gulyás Márton

A 2018-as választásokon a Közös Nevező Párt környékén tűnt fel Seres Mária, és adta magát, hogy utánanézzenek korábbi pártalapítási próbálkozásainak. Ezzel indokolta Gulyás Márton, hogy miért pont az úgynevezett rablópártok vagy kamupártok problémájával és azon belül is miért egy bizonyos, többek között Seres Mária nevével fémjelzett érdekkörrel kapcsolatban kezdett vizsgálódásba.

Gulyás elmondta: hamar kiderült számára, hogy az elmúlt években, sőt már a 2010-es választás előtt is felukkant Seres Mária neve az újonnan alakult politikai szerveződések környékén. Gulyás azt állítja: Seres és férje már az 1990-es évektől nagyon fontos demokratikus politikai kezdeményezéseket használt fel és tett tönkre azért, hogy saját politikai vagy anyagi érvényesülését elősegítse.

Gulyás elismerte: Seres Mária 2008-2009-es, a képviselői költségtérítések rendszerének tisztázása érdekében indított, 600000 aláírást összegyűjtő mozgalma autentikus politikai megmozdulás képét mutatta és fontos ügy mellé állt. A világgazdasági válság, a kormányválság időszakában az ország nem véletlenül mozdult meg az ügy érdekében, hiszen 2002 és 2006 között a parlamenti képviselők 5 milliárd forintot vettek fel költségtérítés címén. Teljesen jogos kezdeményezés volt és érthetően mozdult meg az ország, más kérdés, hogy Seres Mária mire használta fel ekkor megszerzett hírnevét tette hozzá Gulyás Márton.

Az Egyenes beszédben bejátszottak egy részletet Gulyás Rablópártok című filmjéből, amelyben megszólalt egy ukrán állampolgárságú magyar fiatalember, aki a nevére vett egy, a párthálózathoz kapcsolódó céget, amelyen egy hónappal korábban közel 200 millió forintot mostak át. Az érintett cégek a kamupártoknak adott támogatások eltüntetésével foglalkoztak.

Gulyás Márton a műsorban elárulta: 10 hónapon át, de nem folyamatosan dolgoztak a filmen, a költségekről pedig tételes elszámolást készítenek, de nagyságrendileg 2,5 millió forintból készült el a film.

Gulyás Márton felidézte: az Állami Számvevőszék azzal indokolta korábban, hogy nem vizsgálta az 1 százalékot el nem ért pártok működését, mert erre egyetlen párt sem kérte fel őket. Megerősítette ezt az állítást, ám felhívta a figyelmet arra, hogy semmi nem tiltja, hogy az ÁSZ ilyen felkérés nélkül is megvizsgálja ezeknek a pártoknak a működését.

A magyar állam durva elmaradásban van az ügyek feltárásában – ezt az is mutatja, hogy még a 2014-es választással kapcsolatos ügyek is most jutottak vádemelési szakaszba.

Cikkünk megjelenése után az Állami Számvevőszék a következő közleményt juttatta el szerkesztőségünkhöz:

Tisztelt Szerkesztőség!

Az atv.hu-n 2019.04.27-én megjelent „Elképesztő kamupárt-hálózatot leplezett le Gulyás Márton” című cikkel kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom.

Mindenekelőtt felhívom szíves figyelmét arra, hogy az ÁSZ 2014-es ellenőrzési tapasztalatai alapján, az ÁSZ által feltárt, lentebb ismertetett szabálytalanságok következményeként 2017-ben módosult a kampányfinanszírozási törvény, mely rendelkezések a 2018. évi országgyűlési választások ideje alatt már hatályban voltak. A korábbiaknál szigorúbb rendelkezések - a közpénzek fokozott védelme érdekében – előírják, hogy a pártlistát állító párt köteles visszafizetni a költségvetési támogatást abban az esetben, ha a pártlista nem éri el a pártlistákra leadott összes érvényes szavazat legalább 1%-át.

A 2018. április 8-i választáson egy százalék alatti listás eredményt elért jelölőszervezetek – tehát a 2017. évi törvénymódosítás alapján – további ellenőrzési cselekmény nélkül, jogkövető magatartásuk esetén a kampánytámogatást teljes egészében kötelesek visszafizetni a Magyar Államkincstárnak.
Tájékoztatom, hogy a vonatkozó törvényi előírás alapján ezen jelölőszervezetek tekintetében a visszafizetés érvényesítésében, behajtásában nem az Állami Számvevőszék az illetékes.

Tájékoztatom továbbá, hogy a törvény szerint, az egyéb jelöltek és jelölőszervezetek tekintetében az Állami Számvevőszék más jelölt, vagy jelölő szervezet kérelmére végezhet ellenőrzést. A törvényi előírás szerint az ellenőrzés iránti kérelmet a választást követő három hónapon belül – tehát a 2018. évi országgyűlési választás esetében 2018. július 8-ig – lehetett benyújtani bizonyítási indítvány csatolásával. Tájékoztatom, hogy az Állami Számvevőszékhez a 2018. évi országgyűlési választás tekintetében a törvényben meghatározott határidőig nem érkezett az ellenőrzés iránti kérelem, ezt egyik

jelölt vagy jelölőszervezet (párt) sem kezdeményezte.
Az Állami Számvevőszék mindenkor a hatályos és vonatkozó törvényi előírások alapján ellenőrzi az országgyűlési választások kampánypénzeinek felhasználását.
Tájékoztatom, hogy a 2014. évi országgyűlési választás kampánypénzeinek ellenőrzéséről szóló jelentéseit az ÁSZ 2015. március 31-én hozta nyilvánosságra. Az ÁSZ a 14, kérelemre ellenőrzött – a 2014. évi országgyűlési választáson mandátumhoz nem jutott – jelölő szervezet közül kilenc esetében kezdeményezett eljárást a számviteli törvény és az áfatörvény megsértése miatt az illetékes hatóságnál. Ebbe a körbe tartozott az Együtt 2014 Párt, a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség, a Magyarországi Cigánypárt, a Seres Mária Szövetségesei, az Új Dimenzió Párt, az Új Magyarország Párt, a Zöldek Pártja, a Haza Nem Eladó Mozgalom és az Összefogás Párt.
A számvevőszéki ellenőrzés során rendelkezésre bocsátott dokumentumok alapján az Együtt 2014 Párt, az Új Dimenzió Párt és az Új Magyarország Párt esetében észlelt költségvetési csalás gyanúja miatt, ezen túl összesen nyolc pártnál (Jólét és Szabadság Demokrata Közösség, Összefogás Párt, Zöldek Pártja, Magyarországi Cigánypárt, Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt, Seres Mária Szövetségesei, Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja, Együtt 2014 Párt) a közreműködési kötelezettség megsértése miatt az ÁSZ értesítette az illetékes ügyészséget.

Az ÁSZ az ellenőrzés lefolytatása során 2014. augusztus 21-én adatszolgáltatásra kérte fel a Seres Mária Szövetségesei (SMS) jelölő szervezetet. Mivel az SMS az adatszolgáltatást teljes körűen nem teljesítette, ezért az ÁSZ az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 5. §-ának (2) bekezdésében, az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 28. § (5) bekezdésére tekintettel a 33. § (3) bekezdés a) pontjában, valamint a Btk. 363. § (1) bekezdésében foglaltak alapján megkereséssel fordult az illetékes ügyészséghez.

Végezetül tájékoztatom arról, hogy mivel az ÁSZ nem hatóság, az ellenőrzési megállapításokkal összefüggésben nem rendelkezik sem nyomozati jogkörrel, sem közvetlen szankcionálási lehetőséggel, csupán kezdeményezheti a jogkövetkezmények érvényesítésére vonatkozó eljárást. Az ÁSZ által feltárt szabálytalanságok esetleges jogkövetkezményeinek érvényesítése minden esetben az adott ügyekben illetékes hatóságok jogköre. Az illetékes hatóságok értesítését követően az ügy gazdája minden esetben az értesített hatóság, ezért az ÁSZ az egyes ügyek állásáról további információt nem tud szolgáltatni.

A 2014. évi országgyűlési választáshoz kapcsolódóan kérelemre ellenőrzött szervezetek tekintetében további információkat az ÁSZ nyilvános jelentésében olvashat.

Budapest, 2019. április 29.

Üdvözlettel:
Horváth Bálint
osztályvezető főtanácsos                                                                        
Kommunikációs és Kapcsolattartási Osztály, Állami Számvevőszék                                                

További belföldi híreink