Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2019-04-26 07:28:00

Orbán szlovák kollégája a Fehér Házba megy, de jön-e Trump Budapestre?

A szlovák miniszterelnököt a Fehér Házban fogadja Trump elnök. De vajon lesz-e Orbán-Trump találkozó idén? A magyar kormányzat milyen lépésekkel segíti a Trump-vizitet, s mi az, ami még nyugtalaníthatja Cornstein nagykövetet?

Amióta David Cornstein amerikai nagykövet említést tett Trump elnök budapesti látogatásának a lehetőségéről az InfoRádiónak adott márciusi interjújában, elindultak a találgatások, hogy mikor lesz, lesz-e vajon Orbán-Trump találkozó. Különösen, hogy nyáron lesz a rendszerváltás 30. évfordulója és sokan emlékeznek még rá, hogy 1989 júliusában George H. W. Bush, az Egyesült Államok elnöke Budapestre utazott, és a Kossuth téren az esőben, az elázott papírjait széttépve szabadon beszélt az ünneplő tömegnek. A Bush-vizit előtt soha nem fordult meg Magyarországon hivatalban lévő amerikai elnök.

Peter Pellegrini szlovák miniszterelnököt a jövő héten, május 3-án fogadja Donald Trump a Fehér Házban. Az Egyesült Államok elnöke és a szlovák miniszterelnök a védelmi együttműködés keretében a szlovák fegyveres erők korszerűsítésének kérdését is érintik a tárgyalás során.

Cornstein a már említett InfoRádiós interjújában a lehetséges Trump-látogatás előfeltételeiről is beszélt, arról, hogy mit kellene teljesítenie a magyar diplomáciának, a kormánynak. "Szeretnénk, hogy néhány olyan dolog megvalósuljon, amelyeken már a mi képviseletünk dolgozott, ilyen például a Védelmi Együttműködési Megállapodás, amely reményeink szerint hamarosan végső stádiumába ér. De ezen kívül is van néhány bejelentenivalónk, amelyeken még dolgozunk. Ha úgy látom, hogy mindezen dolgok révbe érnek, boldogan el fogok beszélgetni egy másik régi barátommal a Fehér Házban, és javasolni fogom neki, hogy hozzunk létre egy találkozót" - utalt a nagykövet az interjúban egy Trump-Orbán találkozóra.

Gulyás Gergely a kormányinfón munkatársunk kérdésére egy Orbán-Trump talalkozó lehetőségéről azt mondta: a magyar-amerikai elnöki találkozó örökzöld téma a sajtóban. Ennek szimbolikus jelentősége lehet, de nem ez határozza meg a kétoldalú kapcsolatokat. "Orbán Viktor miniszterelnök soha nem kezelte prioritásként. Ráadásul Cornstein nagykövet úr azt mondta, hogy az amerikai elnök látogatna ide. Vannak évfordulók, 30 éve volt a rendszerváltozás, ennek egy fontos eseménye volt Bush elnök budapesti látogatása" - idézte fel Gulyás Gergely is néhány hete, de hangsúlyozta: semmilyen konkrét diplomáciai tárgyalás nincs egy esetleges Trump-látogatásról.

DCA

Viszont az amerikai nagykövet által említett “előfeltételek”, úgy tűnik, sorra teljesülnek. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és John Sullivan amerikai külügyminiszter-helyettes április elején aláírta a Magyarország és az Egyesült Államok katonai együttműködését szabályozó Védelmi együttműködési megállapodást (Defense Cooperation Agreement, DCA) a NATO megalakulásának 70. évfordulója alkalmából rendezett washingtoni külügyminiszteri tanácskozás zárónapján. Amiről már korábban, a Budapestre utazó Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel megegyeztek.

2 százalékos NATO-védelmi kiadások

A nagykövet arról is beszélt, “nagyon elégedettek” a magyar kormány lépéseivel, amelyeket annak érdekében tett, hogy teljesítse az Egyesült Államok és a NATO tagállamok irányába tett kötelezettségvállalásait. Magyarország vállalta, hogy a bruttó hazai terméke két százalékát védelmi kiadásokra fordítja - emlékeztetett a nagykövet. “Hiszem, hogy a magyar kormány elkötelezett ennek teljesítése mellett. Azt hiszem, 2024-re irányozta elő mindennek megvalósítását, de nem lennék meglepve, ha hamarabb sikerülne elérniük ezt a célt” - mondta Cornstein.

Jeruzsálemi diplomáciai iroda

Mint kiderült, az is a nagykövet “örömére szolgált”, hogy Szijjártó Péterrel Jeruzsálembe látogathatott és találkozott “réges-régi barátjával”, Benjamin Netanjahuval a magyar diplomáciai kereskedelmi iroda megnyitásán. “Mindez azért volt jelentős, mert hosszú-hosszú idő óta ez volt az első olyan diplomáciai iroda, amelyet egy európai ország Jeruzsálemben létesített. Mi magunk is Jeruzsálembe helyeztük át Tel-Avivból nagykövetségünket” - mondta David Cornstein és dicsérte Szijjártó Pétert. Azt is nagyra értékelik, ahogy Magyarország kiállt az ENSZ-szel és az Európai Unióval szemben, amikor erőszakos szóbeli támadás érte az Egyesült Államokat Izrael miatt.

Amerikai cseppfolyós gáz, Török Áramlat

Az interjúban az amerikai cseppfolyós gáz és a magasabb árak kapcsán David Cornstein nyílt kártyákkal játszott: “Elárulhatom, hogy a miniszterelnök nem akar többet költeni rájuk. Most, hogy Horvátország úgy döntött: egymaga állja az egész beruházás költségeit, remélhetőleg bizonyos mértékig hatással lesz a cseppfolyósított gáz árára is. A tárgyalások jelenleg is zajlanak. A kérdés ez: hajlandó-e egy kicsivel többet fizetni az energiáért annak érdekében, hogy ne függjön egyetlen forrástól oly mértékben, mint jelenleg? Ez egy érdekes felvetés” - utalt arra, hogy 85 százalékban orosz gázt használunk.

A közelmúltban Szijjártó Péter Dubrovnikban ugyanakkor már bejelentette: Magyarország kész 25 százalékos tulajdonrészt vásárolni egy épülő horvát LNG-terminálban.

Azt pedig - szintén a gázszállítás és a diverzifikáció kapcsán - Szijjártó Péter a múlt héten mondta el, hogy már 2020-ban szeretne Magyarország gázt vásárolni a Szerbián és Bulgárián áthaladó Török Áramlat vezetékből, ezért még idén megkezdi a jogi és infrastrukturális előkészületeket. A déli behozatalt felértékeli az Ukrajnán keresztüli gázszállítás esetleges megszűnése, ha az amerikai kitermelők megkezdik a Fekete-tengeri gáz felszínre hozását.

Aggodalom: orosz, kínai befolyás

Az amerikai oldalon ugyanakkor komoly és visszatérően megfogalmazott aggodalmak is vannak: Cornstein többször is nyilvánosan elmondta, aggódnak az orosz és a kínai befolyás miatt, mert “Oroszország és Kína nem filozofálnak. Ők a nyers valóságban tevékenykednek, ami nagyon aggasztó lehet”, félti Magyarországot, amit egyébként “varázslatosnak” tart - fogalmazott a nagykövet, és a szavaiból kiderült: jobban aggódik Moszkva és Kína miatt, mint Soros György miatt ( a CEU konfliktust két erős férfi személyes ügyének tartja, derült ki).

Egy NATO konferencián is kemény tónusban beszélt Cornstein az Oroszország felől érkező kiberbiztonsági fenyegetésről, a dezinformációs kampányról, a térség destabilizálásáról és a demokratikus folyamatok szétveréséről. Az orosz szál kapcsán a nagykövet Ukrajna esetében arra hívta fel a figyelmet, hogy több mint 10 000 ukrán vesztette életét, és több mint 1,6 millióan kényszerültek elhagyni otthonukat. “A szoros és magas szintű NATO kapcsolat Kijevvel valamennyi szövetséges érdeke” - figyelmeztetett. Cornstein felidézte külügyminisztere budapesti nyilatkozatát, hogy Pompeo már beszélt arról, hogy a közép-európaiaknak ne legyenek illúziói Putyin szándékairól, egy tekintélyelvű Oroszországnak nem érdeke a kisebb országok szabadsága és szuverenitása. “Ellen kell állnunk a Kreml cinikus próbálkozásainak” - nyomatékosította Cornstein.

Kínáról is nyíltan beszélt a nagykövet, azt mondta: Kínának senkivel nincs közös határa, ez az ország mégis fenyegeti a szabadságot a régióban, autoriter hatalom, és gazdasági hatalmát a jogállam aláaknázására használja.

Nyelvtörvény: az új elnök megvizsgálja

Ukrajna esetében a 150 - 175 ezer magyar érzelmeivel együttéreznek, hiszen a nyelvtörvény hirtelen meg akarja mondani nekik, hogy gyermekeik mely évfolyamokon milyen nyelven tanuljanak az iskolákban - mondta márciusban Cornstein, de egyértelművé tette: nem hiszik, hogy ezt össze lehetne kapcsolni Ukrajna NATO-integrációjának a blokkolásával ( ahogy a magyar kormány teszi ).

Azaz, az amerikai diplomácia a két kérdéskört nem kapcsolja össze.

Szijjártó Péter tegnap elfogadhatatlannak nevezte az ukrán parlament által megszavazott nyelvtörvényt, ami a fő konfliktusok forrása, de az ügyben jöhet akár enyhülés is: a vasárnap megválasztott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelezte ugyanis, hogy hivatalba lépése után megvizsgálja a sok feszültséget kiváltó nyelvtörvényt, hogy az tiszteletben tartja-e minden állampolgár jogait.

Gulyás Gergely szerdán - ahogy az a miniszter egyik Facebook posztjából kiderül -, megbeszélést folytatott Kurt Volker és David Cornstein amerikai nagykövetekkel, Damon Wilsonnal, az Atlantic Council alelnökével, David Kostelancik követtanácsossal és Schaller-Baross Ernő helyettes államtitkárral Budapesten. Jegyezzük meg: Kurt Volker az amerikai kormányzat Ukrajnába akkreditált rendkívüli megbízottja, így nem zárható ki, hogy amerikai részről is kapott valamilyen “biztatást” a magyar fél.  A konzultációról azonban részleteket nem tudni.

Semmilyen külső nyomást nem fogad el

Ami a “kínai befolyást” illeti a gazdasági téren: tegnap Szijjártó Péter bejelentette, hogy megvan a győztese a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítására kiírt tender győztese, egy kínai-magyar konzorcium.

Orbán Viktor pedig tegnap Pekingben, a Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen közölte: Kína Egy övezet, egy út elnevezésű kezdeményezése teljes egészében egybeesik a magyar nemzeti érdekekkel. A miniszterelnök nem hagyott különösebb kérdőjeleket, kijelentette: nekünk magyaroknak egy nyitott világgazdaság kell, ezért Magyarország a jövőben is szeretne részt venni ebben az együttműködésben, és ezzel kapcsolatban semmifajta ideológiai, külső nyomást nem fogad el. A magyar kormány mindig is a nemzeti érdekeit fogja követni.

További belföldi híreink