Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2019-04-28 05:10:00

Döbbenet: A tanárok jelentős része alkalmatlan a pályára

Az egész tanárképzést gyakorlatorientáltabbá kellene tenni, hogy menet közben kiszűrhetővé váljanak azok, akik nem pedagógus pályára valók – merült fel egyetemi karok vezetői és a HÖOK részéről. Ugyanakkor egyre égetőbb a pedagógushiány. A Hetek cikke.

Döbbenet: A tanárok jelentős része alkalmatlan a pályára
A kép illusztráció!

A pedagóguspályaalkalmassági-szűrés hatékonyabbá tétele régóta felmerülő igény, aminek a szükségességét hétköznapi tapasztalatokon túl kutatások is alátámasztják. Varga Júlia oktatáskutató egyik korábbi vizsgálata kimutatta, hogy – bár még mindig sok az elhivatott tanár – a magyar pedagóguskar jelentős része háromszorosan kontraszelektált, vagyis inkább a rosszabb képességűek választják ezt a pályát.

Megfigyelhető ez először a bemenetelnél, mivel könnyű bekerülni a pedagógus szakokra. A második fázis a diploma megszerzése utáni időszak, amikor a kreatívabb fiatalok többsége más foglalkozást választ, főként az alacsony bérek miatt. A pedagógushallgatók mintegy harmada kerül végül a pályára, jellemzően a gyengébb képességűek. Ezt követi a kontraszelekció harmadik fázisa, mivel csak kisebb részük marad meg tartósan a pályán. Varga szerint ennek a folyamatnak elsősorban a gyermekek a kárvallottjai.

Nem volt sokkal szívderítőbb az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) 2015-ös kutatása sem, mely szerint a leendő tanítók és tanárok többsége elhivatott ugyan, de elsősorban az állásbiztonság, illetve a munka-család összehangolhatósága és kevésbé a hivatástudat vonzza őket a pályára. Kiderült, hogy a hallgatók negyede már az első évfolyamon elbizonytalanodik abban, hogy jól választott-e, és az osztatlan képzésre járók 80 százaléka nem tartja hatékonynak a felvételi alkalmassági szűrést. Az OFI főigazgatója akkor abban bízott, hogy a pedagógus-pálya népszerűsége a jövőben növekedni fog, aminek folytán az alkalmassági vizsgálat is minőségi rostává fog átalakulni.

A Magyar Nemzetnek nemrég egyetemi vezetők és a HÖOK képviselője egyaránt úgy nyilatkoztak, hogy a pedagógusképzés során további érdemi szűrésre lenne szükség, mivel a felvételi eljárás legfeljebb a szélsőséges esetek kiszűrésére jó – legalábbis erre utal, hogy az elmúlt 6 évben 83 jelentkezőt szűrtek ki országosan.
Az érintettek egyben a pedagógusképzés reformját is sürgették, hiányolva a gyakorlatorientáltabb, módszertanra jobban fókuszáló képzést. A HÖOK például félévente kötelező konfliktuskezelési és kommunikációs tréningekre is elküldené a hallgatókat, s a végzősöknél is lefolytatna egy alkalmassági vizsgát.

Nahalka István oktatáskutató szerint ahhoz, hogy a tehetséges diákok tömegével válasszák a pedagóguspályát, nemcsak jobb bérekre volna szükség, hanem arra is, hogy biztosítva legyen számukra a szakmai kiteljesedés lehetősége, ám a pedagógusok munkája sajnos ma nem több puszta végrehajtó szerepnél.

Nahalka a Hetek kérdésére elmondta azt is, hogy a szakértők nem támogatták a felvételizők pályaalkalmassági vizsgálatának a bevezetését, mivel erre már korábban is történtek hasonló kísérletek, de minden tapasztalat azt mutatta, hogy ez a fajta szűrés nem működik. „Ennek oka főként az, hogy 18-20 éves korában egy fiatal még nem olyan érett személyiség, hogy ki lehessen róla deríteni, később alkalmassá válik-e a pedagóguspályára. Másrészt a pályára alkalmas személyiség meghatározása egy nagyon bonyolult és nehéz kérdés, a mérése mondhatni lehetetlen. Amikor tehát az egyetemek, főiskolák a leendő pedagógusjelöltek alkalmasságával foglalkoznak, akkor a sötétben tapogatóznak” – magyarázta a szakember.

Arra a felvetésre, hogy az osztatlan képzés ma egyirányú kényszerpályaként funkcionál, Nahalka egyrészt úgy reagált, hogy a bolognai rendszerű pedagógusképzésnek kétségtelen előnye volt, hogy a hallgatónak az alapszakon volt ideje eldönteni, hogy a tanári pályát választja-e vagy a bölcsészt, ám ezt a rendszert túl hamar megszüntették. Nahalka István azt is elmondta: szerinte a hallgatóknak ma már sokkal több lehetőségük van a gyakorlati tapasztalatszerzésre – az már más kérdés, hogy mennyire vannak kihasználva ezek a lehetőségek.

Részletek a Hetek pénteken megjelent számában.

További belföldi híreink