Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2019-04-15 16:09:00

MTA-Palkovics konfliktus: egy „költségvetési szerv” lehet a megoldás?

Kinél lesznek a milliárdok?- ez az egyik legfontosabb konfliktusos kérdés az Akadémia és kormány közötti tárgyalási folyamatban. Az akadémikusok azt szeretnék, hogy az MTA költségvetésén belül maradjanak a kutatóhálózatok milliárdjai (is), egy magas rangú kormányzati forrásunk szerint akár „egy külön költségvetési szerv” létrehozása is jelenthetné a megoldást.

MTA-Palkovics konfliktus: egy „költségvetési szerv” lehet a megoldás?

Holnap délután ül össze az MTA elnöksége, hogy a május 6-ai közgyűlés előtt megvitassa azt az előterjesztést, melyet az Akadémia, illetve a Palkovics László innovációs miniszter részéről kijelölt tárgyalódelegációk közösen készítettek, a miniszter és Lovász László MTA-elnök által aláírt márciusi szándéknyilatkozat alapján. Az álláspontok közeledtek, de egy-egy ponton az MTA, illetve a kormány is ragaszkodik javaslatához.

Palkovics László a múlt héten több nyilatkozatában is megerősítette, az atv.hu-nak is elmondta: a kormány ragaszkodik hozzá, hogy az MTA-n kívül működjenek a kutatóintézetek, mégpedig német mintára két nagy csoportba kerülnének: az alkalmazott kutatási, úgynevezett Fraun-Hofer csoportba és az úgynevezett Max Planck csoportba, amelyik teljesen szabadon, belső szakmai szabályok szerint dolgozhat. Az új modell 2020 január elsejétől működik, a kormány a konfliktust az Akadémiával le akarja zárni még ebben az évben.

Palkovics László március közepén az atv.hu-nak adott interjúban a működtetésről azt mondta: az ő véleményük az volt, hogy az az alapítványi forma, ami a Corvinus Egyetemet működtetni fogja, egy kiváló forma lenne itt is, de ebben még nem állapodtak meg az Akadémiával, lénygében nem zárkóznak el igazából más működtetési formától sem. Viszont - mondta az interjúban Palkovics László -, ha az MTA által forszírozott alapkezelői forma jönne létre, akkor még inkább az állam kötelékében maradna az intézményhálózat, hiszen például az Akadémia kutatói továbbra is közalkalmazottak maradnának. A kormány alapelve, hogy „hagyni kell a tudományt működni”, el kell vágni a közvetlen viszonyt az Akadémia és a kutatóhálózatok között. Palkovics László az InfoRádiónak úgy fogalmazott a múlt héten, hogy itt „nem egy magánvalamiről” van szó, hanem az állam által finanszírozott, a közönség érdekeit szolgáló hálózatról, és a megválasztott kormány felelőssége, hogy jól működjön a kutatóhálózat, a kötelessége pedig, hogy biztosítsa a feltételrendszerét a jobb működésnek.

De kinél lesz a kasszakulcs?

Az egyik legfontosabb kérdés, hogy ki diszponál majd a leválasztott kutatóhálózatok tízmilliárdjai fölött. Az Akadémia részéről van némi elmozdulás, ami a kutatóhálózat „outszorszingolását” illeti. Az egyik kormányzati forrásunk bízik benne, hogy születhet olyan kompromisszumos javaslat, melyet holnap az MTA elnöksége elfogad.

Ugyanakkor az MTA tárgyalódelegációja a másik oldalról ragaszkodik ahhoz, hogyha valamilyen önálló egységként is működne a kutatóhálózat a jövőben, az Akadémia költségvetési sorához kellene, hogy tartozzon akkor is a finanszírozása. Nyilván azért sem akar engedni ebből az Akadémia, mert tavaly júliusban Palkovics László 28 milliárdot csoportosított át a tárcájához az ITM költségvetési sorára, az év elején pedig az MTA-nak járó 17 milliárdot tartotta vissza, már arról szóltak a hírek, hogy „le kell kapcsolni a villanyt”. A kutatóknak még az eleve nekik járó forrásokat is meg kellett volna pályázniuk.

Egy magas rangú kormányzati forrás munkatársunk érdeklődésére nem zárta ki, hogy a kompromisszumos megoldás „egy költségvetési szerv” lehetne Palkovics László és az Akadémia elnöksége között. A tárgyalási folyamat „többtényezős”. De ha az alapkérdésben, kutatóhálózatot leválasztásában enged az MTA, akkor a kormány is garanciákat ad az akadémikusok, az együttműködésért a cserébe. Már megírtuk a hétvégén, hogy a kormány nem tesz le a szándékáról, és ha nem lesz megegyezés, egyoldalúan módosíthatják az akadémiai törvényt.

Garanciák
 
A Lovász-Palkovics szándéknyilatkozatban az MTA elnöke “tudomásul vette”, hogy a kutatóhálózat az Akadémián kívül működik. Igaz, az akadémikusok meggyőződése szerint az innovációs miniszter ezt kizsarolta, ezt Lovász nem cáfolta, Palkovics viszont igen.
 
Ugyanakkor a szándéknyilatkozat garantálja, hogy a kutatóhálózat egyben marad, illetve, hogy a majd létrehozott csúcsszerv, az úgynevezett irányító testület dönt majd az esetleges strukturális-szervezeti változtatásról. Az akadémikusok félnek, hogy később ennek ellenére is megszüntethetnek társadalomtudományi intézeteket, vagy például a Közgazdaságtudományi Intézetet is megszüntetné később a miniszter, mert szerinte rossz minőségű munkát végeznek. (Ezt az érintettek statisztikai adatokkal cáfolták.)

A Lovász-Palkovics szándéknyilatkozat szerint az új struktúrában a kutatóhálózatokat irányító testület paritásos lesz. Az atv.hu-nak adott interjúban Palkovics László sem zárkózott el ettől, sőt azt mondta, hogy a kormánydelegáltak között akadémikusok is lennének, így a tudósok többségben lehetnének a döntéshozó-irányító felső testületben. A tanácsadó testületekben, melyek nagyobb létszámúak lesznek, szintén paritásos felállás lehet – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy mindez a további megbeszélések függvénye.

Az Akadémia vagyona maradna az MTA-nál, az MTA „brandet” pedig változatlanul használnák a kutatók - ezek is a garanciák között szerepelnek.

Mivel Lovász László márciusban aláírta a szándéknyilatkozatot, így tudomásul vette, hogy a kutatóhálózatok az Akadémián kívül működnek 2020. januárjától, ezért kormányzati forrásaink szerint ez már nem kellene, hogy akadálya legyen a megegyezésnek és a konfliktus lezárásának. A kormány a szándéknyilatkozat aláírása előtt már megadta Palkovics Lászlónak a felhatalmazást, így a szándéknyilatkozatban foglaltak mögött gyakorlatilag kormánydöntés áll.

Május 6-a lesz a döntő állomás

Palkovics László a már említett, portálunknak adott interjúban március közepén azt is kijelentette, hogyha az MTA május 6-i közgyűlésén vétót emelnek a Lovász Lászlóval közösen aláírt szándéknyilatkozatra, „azt nem lehet megengedni, hogy az akadémiai kutatóintézet hálózatának az érdeke bizonyos határon túl sérüljön május után”. Akkor május 31-ig megkapják a teljes finanszírozásukat. De utána „új opciók lépnek életbe”.  De akkor sem terjeszti be májusban a parlamentben egyoldalúan az akadémiai törvény módosítását, hanem tovább tárgyalnak majd az akadémikusokkal. Így várhatóan szeptemberben nyújtja be majd a javaslatot az új működési és finanszírozási akadémiai modellről és a kutatóhálózatokról.

A napokban Palkovics László azt mondta munkatársunknak, hogy kész elmenni a májusi MTA-közgyűlésre és képviselni az akadémiáról szóló előterjesztést. Kérdés, hogy holnap az Akadémia elnöksége rábólint-e a kompromisszumos javaslatra - ami Palkovics László szerint akár a közös normaszöveg-javaslata is lehetne az akadémiai törvény módosításának.

További belföldi híreink