Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2019-04-16 10:40:00

Hová tűnt az ellenzéki ellenállás?

Az ellenállás éveként tekintett több ellenzéki párt is 2019-re, jelenleg azonban az ellenállás „szünetel”. Nincs igény a radikalizálódásra és a rendszer elsöprésére sem – nagyjából így összegezhetők a Momentum és a Jobbik elnökeinek gondolatai. A DK közben úgy véli: sikeresen hirdettek ellenállást szeptemberben, amely szerintük elindította a lavinát.

Hová tűnt az ellenzéki ellenállás?

2018 szeptemberében a Sargentini-jelentés minden bizonnyal beleégett a közéletet követő emberek lelkébe. Ekkor nem csak azt találgatták – a kormányt kedvelők és ellenzők is –, hogy mi várhat a Fideszre, és ezzel együtt az országra az Európai Unióban, de Gyurcsány Ferenc is színre lépett, és bejelentette: mivel a kormányt szerinte a parlamenten keresztül nem lehet leváltani, vagy legalább más belátásra bírni, ezért utcai demonstrációkkal kell kikényszeríteni a változást. Elindult az Ellenállás nevű tüntetéssorozat, amelynek lényege az volt, hogy kimennek a Kossuth térre, ott maradnak, és ezzel igyekeznek nyomást gyakorolni a kormányra. Néhány száz szimpatizáns a DK-val tartott, mégis napokon belül véget ért a parlament előtti sátrazással egybekötött rendszerellenes tiltakozás.

Az „ellenállás” jelző ugyanakkor megmaradt a politikai térben, és egyre több párt „tette magáévá”, ezzel is jelezve, hogy más idők következhetnek. A Jobbik szeptember végén tartotta meg a párt XX. Kongresszusát, ahol az akkori problémák mellett, hitet tettek egy kiáltvány mellett is, amely a „nemzeti ellenállás” névre hallgat. A Momentum pedig – már jócskán a túlóratörvény által szította feszültségek közepette – a budai várban állt ki karácsony előtt pár nappal, és a párt alelnöke, Donáth Anna egy transzparenst tartott a magasba, amely 2019-et egyenesen az ellenállás éveként harangozta be.

Jelenleg nincs igény a rendszer elsöprésére és a radikalizálódásra

Hónapok teltek el, és az ellenzék ellenállása látszólag alábbhagyott, bár az kétségtelen, hogy olyan folyamatok indultak be, amelyek az azt megelőző nyolc évben nem voltak jellemzőek. Az atv.hu most arról érdeklődött az érintett pártoknál, hogy miképpen kellene értelmeznünk az ellenállást, és mi várható a jövőben.

A Momentum elnöke szerint az ellenállás addig volt sikeres és eredményes, amíg a tüntetők lendülete, spontaneitása volt meghatározó, a Momentum pedig ezt a jelenséget támogatta meg a Kunigunda utcába vonulás tervével és az öt pont megírásával. Amikor viszont számos szereplő ült körbe a tárgyalóasztaloknál – legyenek azok szakszervezetek, civilek vagy pártok –, ott és akkor a spontaneitás véget ért. Ennyi különböző szemponttal és szereplővel ugyanis nagyon nehéz dűlőre jutni – fogalmazott óvatosan Fekete-Győr András. Majd hozzátette: innentől pedig már kevésbé látványos akciók születtek.

Szerinte az ellenállás most „szünetel”, jelen pillanatban ugyanis nincs arra igény Magyarországon, hogy tüntetések útján söpörjék el a rendszert, mint ahogyan a parlamenti politizálásra sem érzi, hogy annyira nagy igény lenne. A magyar parlamentben manapság egyébként sem lehet szerinte sokat elérni, erre inkább az utcán van lehetőség, ahol „farkasszemet lehet nézni a rendszer kiszolgálóival”. A Momentum elnöke azt is elárulta, folyamatosan azon „agyalnak”, hogy milyen konfrontatív megmozdulással lehetne aktivizálni az embereket, merthogy korábban is készültek ilyenre. Fekete-Győr szerint nagyot is szólt volna, de végül a köztársasági őrezred emberei állították meg őket ebben.

Jobbik: szintet léptek?

Sneider Tamás már arról beszélt az atv.hu-nak, hogy bár nincsenek utcai tüntetések, mégis „szintet lépett a magyar politikai helyzet” – ezzel is utalva a decemberben és januárban tapasztalt tüntetéshullámra, és a részben ebből építkező ellenzéki együttműködésre. A Jobbik elnöke szerint társadalmi igénnyé változott az, hogy a demokrácia védelmében „sokkal többet kell tenni”, ettől függetlenül úgy véli: a következő két választást kell megvárni, és utána elgondolkodni az ellenállás mikéntjén. Ha ugyanis nem sikerülne többséget szereznie az ellenzéknek, függetleneknek a vidéki nagyobb településeken, akkor szerinte radikalizálódna a helyzet, és rosszabb lenne a demokrácia. Most azonban úgy véli, olyan változás jöhet, hogy radikalizálódás nélkül is vissza lehet állítani a magyar demokráciát.

Mint mondta, december környékén a megmozdulásokra volt társadalmi igény, de ez a pártok közötti együttműködés elindulásával alábbhagyott, jelenleg pedig nem érez igényt a radikalizálódásra. A sokat vitatott kérdésre pedig, hogy a parlamentben van-e a helye az ellenzéknek, azt mondta: úgy érzékeli, erre van társadalmi igény, és egyben nem látja, hogy szokatlan módszerekre lenne igény arra az időszakra, amikor majd visszaülnek, tekintve, hogy mindenki gőzerővel az őszi választásokra fog koncentrálni. A szeptember végi kiáltványuk elsődleges feladata pedig saját tagságuk felrázása, aktivizálása volt, közölte.

A DK szerint az akciójuk indította el a lavinát

A DK sikerként éli meg a szeptemberben elindított ellenállást. Gréczy Zsolt szerint, bár lesajnálták a korábbi akciójukat, a decemberi – budai várba szervezett – tüntetésen már az ellenzéki pártok képviselői is egy ilyen feliratú molinó mögött sorakoztak fel. Majd ebből következett szerinte a tüntetéshullám, a megmozdulások, a pártok közötti szolidaritás és együttműködés elindulása is, illetve a jelenlegi ellenzéki együttműködési megállapodások létrejötte az önkormányzati választások előtt.

A DK parlamenti képviselője szerint a képviselőnők fehér sapkás akciói, valamint a Pócs Jánossal szembeni fellépésük is az ellenállás kategóriájába estek. Jelenleg viszont az ellenállásnak abban kell megmutatkoznia, hogy minél több embert rávegyenek a szavazásra, és arra, hogy ne a Fideszre adják le voksaikat az európai parlamenti választásokon. A képviselő azzal sem ért egyet, hogy ki kellene vonulniuk a parlamentből, hiszen embereket képviselnek, és mint mondta, a tanárok, orvosok, színészek sem vonulnak ki a munkahelyeikről.

További belföldi híreink