Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2019-04-04 17:46:00

Két éve kezdődött a nagy CEU-háború

Napra pontosan két évvel ezelőtt fogadta el az Országgyűlés a lex CEU-t. Összeszedtük, mi történt és a főbb szereplők miket nyilatkoztak a CEU ügyében az elmúlt két évben.

Két éve kezdődött a nagy CEU-háború

2017. április 4-én, kivételes eljárásban, egy nap alatt tárgyalta meg és fogadta el a parlament azt a törvényt, mely alapján oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény csak akkor működhet Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik. A felsőoktatási törvény módosítását 123 kormánypárti igen és 38 nem szavazattal fogadták el.


Tüntetések, ellenvélemények

Már a szavazást megelőzően demonstráltak a lex CEU-ként elhíresült módosítás ellen, elfogadását követően pedig több tízezres tüntetést is tartottak a Kossuth téren. Ellenzéki politikusok pedig az Alkotmánybírósághoz fordultak, amely arra hivatkozva, hogy időközben az Európai Bíróság kötelezettségszegési eljárást indított a lex CEU miatt, felfüggesztette az eljárásait.
Közben a Velencei Bizottság is nehezményezte a törvénymódosítást. Ugyan elismerték, hogy a jogszabály alapvetően megfelel a bevett európai gyakorlatnak, de úgy vélekedtek, hogy az több „rendkívül problematikus” követelményt is tartalmaz a már Magyarországon működő külföldi egyetemekre vonatkozóan, ezért sürgették, hogy vonják ki az ilyen intézményeket a túl szigorú előírások teljesítése alól.

„Ebben a formában nem szeretnénk, ha működne”

Orbán Viktor miniszterelnök még a törvény elfogadása előtt azt mondta, hogy az Oktatási Hivatal vizsgálata megállapította, hogy több külföldi egyetem is szabálytalanul működik, köztük "Soros György egyeteme is". Szerinte az intézmény maga vallotta be, hogy külföldön nem folytat képzést, ami ellentétes a magyar szabályokkal.
Kósa Lajos „fantom”-, Lázár János „offshore-egyetemnek”, Harrach Péter KDNP-s politikus pedig olyan hadsereg tiszti iskolájának nevezte a CEU-t, „amelyik kemény küzdelmet folytat a magyar társadalomban”. Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter aztán április 5-én ki is mondta: „nem kell kertelni, nem kell bujkálni, ki kell mondani: ebben a formában nem szeretnénk, ha működne a Central European University.

Az egyetem működése

A CEU helyzetének megértéséhez érdemes kicsit visszamenni az időben. Könnyű ugyanis összekeverni a magyar akkreditációjú, vagyis a többi magyar egyetemhez hasonlóan működő Közép-európai Egyetemet az amerikai akkreditációjú, vagyis az amerikai egyetemekkel megegyező módon működő CEU-val.
A CEU-t 1991-ben alapította Budapesten Soros György. Alapítása pillanatában úgy építették föl, hogy amerikai módszertan alapján tanítson Közép-Európában, vagyis a képzéseit az amerikai hatóságok elismerik, akkreditálják, de fizikailag Amerikában nem tanítanak. 2004-ig nem is volt más képzése a CEU-nak, a Közép-európai Egyetemet, amely magyar diplomát ad, csak ez után hozták létre.
A törvénymódosítás lényege pedig pont az volt, hogy amennyiben egy egyetem székhelye egy föderatív államban van, és ott a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére nem a központi kormányzat jogosult, akkor a központi kormánnyal létrejött előzetes megállapodáson kell alapulnia az oklevél kiadásához szükséges nemzetközi szerződésnek.

Kiterjesztett határidő

Az is feltétel lett továbbá, hogy a külföldi felsőoktatási intézmény a székhely szerinti országban működő, államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősüljön. Eleinte úgy volt, hogy a módosításokat már 2018. január 1-jétől bevezetik, azonban később ezt a határidőt kitolták idén januárig. A CEU bejelentette: amennyiben 2018. december 1-ig nem írja alá a kormány azt a megállapodást, mely igazolja, hogy Amerikában is elindították képzésüket, elköltöztetik az egyetemet Bécsbe.
Ugyanis időközben a CEU megállapodást kötött a New York állambeli Bard College-dzsal, hogy ott oklevelet adó képzést indítanak, majd New York Állam Oktatási Hivatala meg is erősítette, hogy a CEU a képzéssel teljesíti a feltételt, mely előírja, hogy végezzen oktatási tevékenységet New York államban. Mindezt azonban „igazi szélhámosságnak” nevezte Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes szerint ugyanis a CEU amerikai kampusza egy normál lakóház, ahol két fiktív intézmény van bejelentve és semmilyen, az egyetemnek megfelelő amerikai képzés nincsen. "Mi nem a CEU-val konfrontálódunk, hanem egy szélhámossággal" - állította.
A CEU vezetői eközben kérték, hogy a magyar kormány írja alá a működésüket lehetővé tevő megállapodást New York állammal, erre mégsem került sor. Pedig Maryland állammal egy másik intézmény esetében aláírtak ilyen dokumentumot.

Budapest és Bécs

A mostani helyzet úgy néz ki, hogy bár magyar akkreditációjukat megőrizték, Budapesten nem működhetnek amerikai akkreditációjú intézményként. Emiatt 2019 szeptemberétől minden amerikai akkreditációjú programjukat Bécsbe helyezik át. Azok azonban, akik Budapesten kezdték el az egyetemet, a következő években itt is fogják tanulmányaikat befejezni, sőt, a CEU-nak több épülete, és a könyvtára is marad egyelőre a magyar fővárosban.
A kormány épp ezért már két éve hangoztatja, hogy ők nem zártak be egy egyetemet sem. Michael Ignatieff, a CEU rektora ugyanakkor többször is kijelentette, hogy ezek az állítások nem felelnek meg a valóságnak, őket kiszorították Magyarországról. Még a CEU ügyét egyik legfőbb feladatának tekintő amerikai nagykövet, David B. Cornstein is úgy nyilatkozott a 168 órának, hogy „összetöri a szívét a CEU távozása” és hiába tettek meg mindent az intézmény Budapesten tartásáért, ez az ügy valójában két ember személyes ellentétéről szól.

Soros vs. Orbán

Ugyanerről beszélt Soros György maga egy 2017-es brüsszeli konferencián, ahol azt mondta, Orbán Viktor „a köztünk lévő személyes konfliktusként próbálja beállítani az intézkedéseit”. Soros a CEU büszke alapítójának nevezte magát, aki határozottan, és mindeddig sikerrel állt ellene a magyar miniszterelnök kísérletének, hogy a kettejük között feszülő ideológiai különbségeket személyes ellenségeskedéssé alakítsa.
„Minket ellenfélnek tekint és el akar távolítani Magyarországról. Ki akar minket irtani”- fogalmazott fél évvel később, egy ’17 év végi videóüzenetében az üzletember Orbán Viktorról, majd elmondta, hogy a CEU-t világsikernek tartja és akár száműzetésben is fenn fogja tartani. „Amikor Orbán eltűnik, az egyetem ott lesz addig is, amíg csak tud”- tette hozzá.
Orbán Viktor is többször beszélt az elmúlt években Sorosról és a CEU-ról, 2017-ben például elmondta, hogy szerinte a Soros-hálózat be akar avatkozni a ’18-as magyarországi választás kampányába, mivel el akarják mozdítani és gyengíteni akarják azokat a kormányokat, melyek a muszlimok betelepítésével szemben fellépnek. Egy évvel később pedig a CEU Bécsbe költözésével kapcsolatban kijelentette: Soros György budapesti egyetemén folytatódni fog az oktatás, és diplomákat fognak ott osztani. "Ismerem Sorost", ő nem az az ember, aki csak úgy elhagyja Budapestet- jegyezte meg.

Újabb fordulat

Idén tavasszal közben újabb fordulat állt be a CEU ügyében. Miután Manfred Weber a Fidesz néppárti tagságának feltételéül szabta, hogy biztosítsák a CEU maradását Budapesten, a csúcsjelölt bejelentette, hogy Bajorország beszállhat több CEU-s tanszék finanszírozásába is. Így, ha európai, EGT-tagország is lenne a fenntartók között, akkor már EU-s intézménynek számítana, és nem vonatkozna rá a lex CEU. Azt azonban közölték az érintettek, hogy az együttműködés előkészítését csak akkor folytatják, ha Orbán Viktor politikai állásfoglalásban biztosítja, hogy a CEU amerikai és európai diplomát kiadó szabad intézményként maradhat Budapesten.
Florian Herrmann szövetségi-, európai és médiaügyekért felelős bajor miniszter aztán március 20-án közölte: a magyar miniszterelnök elfogadta a bajor tartományi kormánynak a javaslatát a CEU-val kapcsolatos tudományos együttműködés elmélyítéséről és garanciát vállalt arra, hogy a CEU továbbra is folytathat tudományos kutatási és oktatási tevékenységet Budapesten. "A magyar kormány nevében biztosítani tudom Önt arról, hogy nincs akadálya a TUM részvételének a magyar felsőoktatásban a CEU-val folytatandó együttműködés keretében"- idézte a magyar kormányfő levelében foglaltakat a bajor miniszter.
Rövidesen azonban egy újabb ügyben is előkerül a lex CEU, június 24-én ugyanis az Európai Bíróság fogja tárgyalni a törvényt, azt vizsgálják, uniós jogba ütközik-e.

atv.hu

Ajánlom

További belföldi híreink