Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2019-04-03 06:00:00

Varga Mihály a kórházi felügyelőkről: jótékony a hatásuk és 2020-ig maradnak

Tizenhárom kórházban 2020 júniusáig maradnak az "első körben" kinevezett költségvetési felügyelők: vétójoguk van és jótékony a hatásuk - nyilatkozta Varga Mihály érdeklődésünkre. A pénzügyminiszter támogatja az EMMI javaslatát, hogy újabb, eladósodott 13 kórházba rendeljenek ki ilyen felügyelőket.

Varga Mihály a kórházi felügyelőkről: jótékony a hatásuk és 2020-ig maradnak
Fotó: atv.hu

A Magyar Nemzet írta meg, hogy Kásler Miklós tárcájánál, az EMMI-ben már készül a javaslat, hogy a leginkább eladósodott 13 kórházba költségvetési felügyelőket nevezzenek ki, a jelenlegi kórházvezetők közül pedig többeket várhatóan menesztenek. A kormányközeli lap tudomása szerint a felügyelők jelenléte csak ideiglenes lesz. Az EMMI-ben ugyanis készül egy terv a kórházak állandó eladósódásának megfékezésére: ha kész lesz, a kormány pedig rábólint, akkor majd a felügyelőket is visszahívják.

A központi költségvetési szervként működő kórházak lejárt adóssága február végére több mint 23 milliárd forint volt. Az EMMI célja, hogy a kórházak finanszírozása fenntarthatóvá váljon - írták.

Az atv.hu érdeklődésére Varga Mihály pénzügyminiszter az EMMI-javaslatáról azt mondta, azt a PM támogatni tudja.

Varga Mihály azonban emlékeztetett, hogy tavaly szeptemberben 13 kórházba - mások mellett a hatvani, jászberényi, bajai, a fővárosi Szent Rókusba, a Szent Jánosba - már delegáltak költségvetési felügyelőket, rendkívül széles jogosítvánnyal. Az intézmények valamennyi szerződését, kötelezettségvállalását ők ellenőrzik - sőt, vétójoguk van. A pénzügyminiszter szerint a biztosok működésének gazdálkodási szempontból "jótékony hatását" a kórházigazgatók, intézményvezetők is elismerik. Az "első körös" költségvetési felügyelők 2020 júniusáig maradnak a kórházaknál - mondta kérdésünkre a miniszter.

Varga Mihály tavaly júniusban az ATV Egyenes beszédben jelentette be, hogy az egészségügyben a költségvetési biztosok kiküldését látná indokoltnak. Akkor úgy fogalmazott: volt már rá példa, hogy ilyet kirendeltek egy-egy intézményhez és ugyan az adósságot nem tudták megszüntetni, de a gazdálkodást jelentősen tudták javítani. (Az egyetemeknél már évek óta működik a kancellári rendszer).

Tavaly szeptemberben "első körben" oda delegált kincstári szakembert a kormány, ahol az intézmények/kórházak lejárt adóssága már több volt, mint az éves bevételük tíz százaléka.

A szaktárca még tavaly elrendelte a kórházi adósságállomány áttekintését és ennek az eredménye az lett, hogy az adósságállomány mintegy kétharmadáért 28 kórház a felelős. Tavaly év végén ismét volt egy 45 milliárdos kórházi adósságátvállalás, de ezzel párhuzamosan folyamatosan újratermelődött az intézmények tartozása.

A Magyar Államkincstár márciusi adatai szerint a Honvédkórház tolja maga előtt a legtöbb, 2,2 milliárdos összértékű kifizetetlen számlát, a lejárt tartozásának összege az előző hónaphoz képest 1,2 milliárd forinttal nőtt, a kórháznak "akut a pénzellátási problémája" - írta a Világgazdaság. Ez azért is érdekes, mert a kórház adósságát január elején konszolidálták, akkor gyakorlatilag adósságmentes volt. Ám az ottani vezetésre az EMMI-nek nincs közvetlen ráhatása.

Tavaly az Állami Számvevőszék szakemberei vizsgálták az egészségügyi intézmények pénzügyeit és a vagyongazdálkodásukat. A számvevők a 2014-2016 közötti időszakot ellenőrizték, és szinte valamennyi intézményben találtak problémákat: egyik kórháznál sem volt átlátható és elszámoltatható a közpénzfelhasználás.

Akkor az ÁSZ elnöke, Domokos László az egyik interjújában egyenesen az állította, hogy volt, ahol pénzügyi szempontból "botrányos, anarchiára jellemző" állapotok uralkodtak. Ezek után lépett a kormány.

További belföldi híreink