Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2019-03-30 06:23:00

Szegregált oktatás? Külön farsangot akartak tartani az iskola roma gyerekeinek

Onga Budapesttől 180 kilométerre, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolc mellett található. 5 ezren élnek a faluban, ebből 500-an egy teljesen átlagos, vidéki általános iskolában tanulnak. Körülbelül 350-en vannak a roma gyerekek, és 150-en a nem roma diákok. A Heti Napló riportjában egy 11 éves roma kislány elmondta, van egy nem roma barátnője, de külön épületben tanulnak. Az arcát nem vállalta az interjúhoz, mégpedig azért, mert nem szeretné, hogy kicsúfolják az iskolában, vagy, hogy a tanárok rossz szemmel nézzenek rá. A cigány gyerekek elkülönített oktatására nem túlzás azt mondani, hogy a magyar közoktatás egyik legnagyobb megoldatlan problémája. A Heti Napló riportja.

Szegregált oktatás? Külön farsangot akartak tartani az iskola roma gyerekeinek

"Vajon mi a célja az iskolának? Vajon arról szól, hogy az én konkrét gyerekem lépdeljen előre, és majd valamikor jó eredményeket érjen el? Igen, ez is fontos célja, meg jó helye legyen a munkaerőpiacon, de az iskola az egy olyan intézmény, ahol nagyon sok évet tölt mindenki, ez egyike azoknak az intézményeknek, amik mondjuk a társadalomnak egy koherenciáját tudnák biztosítani, amiben megtanulunk együtt élni, megtanuljuk azt, hogy mi a jó abban, hogy ennek a társadalomnak a tagjai vagyunk" - mondja Berényi Eszter szociológus.
 
Az elmúlt években 10 százalékkal nőtt az iskolai szegregáció mértéke a hátrányos helyzetű, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek körében. A roma diákok körében a korai iskolaelhagyás hatszor olyan magas, mint a nem romák esetében, köszönhető ez annak is, hogy 2012-ben levitték 16 évre a kötelező tankötelezettséget, így a roma diákok eleve hamarabb kiesnek a rendszerből.
 

"Nincs semmi ambíció az ő számukra, hogy ezekben az iskolákban befejezzék azt, vagy ők még továbbmenjenek esetleg még tanulni is. 16 éves korukra ők arra vannak predesztinálva, hogy ugyanannyi pénzt keressenek, mint a szüleik: közmunkán. Ők beállnak 16 évesen a családi kasszába, és ők is segítik a család boldogulását, ez nincs rendjén. Egy 16 éves gyereknek még nem az utcán takarítva, szemetet szedve lenne a helye"- nyilatkozta műsorunkban Kalányos Zsolt a Roma Oktatási Alaptól.


 
Hogy miért pont Ongára utazott a stáb? Azért, mert a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselői kitettek a Facebookra egy posztot, amiben azt írták, hogy szegregáció van az általános iskolában, olyannyira, hogy külön farsangot akartak szervezni a romáknak, illetve a nem romáknak. A Heti Napló kereste az igazgatót, aki az interjút végül mégsem vállalta, de ő is azzal magyarázta a helyzetet, amivel a képviselők: nem lehet másképp, hiszen az iskolában tanuló diákok 80 százaléka roma származású, így pedig képtelenség megoldani azt, hogy ne legyenek csak roma gyerekekből álló osztályok.
 
A farsangot pedig azzal magyarázta az igazgató, hogy kicsi a hely, ezért muszáj volt kettéosztani az iskola tanulóit, és két farsangot csinálni. Az is igaz, hogy végül mégiscsak meg lehetett oldani azt, hogy az iskola mind az 500 tanulója együtt jelmezbálozhasson.
 
A szociológus szerint ideje lenne belátni, hogy a jelenlegi oktatási rendszer az a középosztálybeli gyerekek számára teljesíthető a legkönnyebben. Hiszen hasonló elvárások vannak, mint otthon. Aki pedig nem ilyen közegből jön, annak ez nem egyszerű. Mert számukra nem elég egyszer elmondani a feladatot, többször és esetenként más módszerekkel kell(ene).
 
"A nem cigány szülők el szeretnék kerülni azokat az iskolákat, nem akarják beíratni azokba az iskolákba a gyerekeiket, ahol a többségükben roma gyerekek tanulnak" - mondta Kalányos. Éppen ezért a Roma Oktatási Alap számos magyarországi településen sikerrel integrálta a roma gyerekeket olyan iskolákba, ahova addig csak nem roma gyerekek jártak. De ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, már az óvodában el kell kezdeni a szocializációs és fejlesztőprogramokat, mert így, mire az iskolába kerülnek, már ugyanazon a szinten lesznek a hátrányos helyzetben lévő gyerekek, mint a jobb módú társaik.
 
A probléma ezzel már csak az, hogy hiába kötelező az óvoda, sok esetben pont azok a vidéki, hátrányos helyzetben lévő gyerekek nem járnak oviba, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá. Mert nincs elég férőhely, vagy nincs elég szakember.
 
Egy friss felmérés szerint minden harmadik gyerek, akit beíratnak az iskolába, roma származású. Ez nyilvánvalóan azt jelenti, hogy egyre több lesz az olyan iskola, mint az ongai, ahol a tanulók túlnyomó többsége roma. Egyre sürgősebb tehát olyan közösségfejlesztő programokat indítani, amely megtanítja az embereket arra, hogy hogyan tud együtt élni a többségi, illetve a kisebbségi társadalom.


 
atv.hu

További belföldi híreink