Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2019-03-21 07:05:00

Palkovics: Lovász elnök úrnak nem kell félnie

"Bitte schön, lehet jönni!" - üzeni Palkovics László az őt támadóknak. Csak szeptemberben terjeszti be az akadémiai törvény módosítását, ha májusban nem tudnak megállapodni az MTA-val. Az Akadémia közgyűlésének "bölcsnek kell lennie", a kutatóintézetek május 31-ig megkapják a teljes finanszírozásukat. Abban már megállapodtak Lovász László MTA-elnökkel, hogy megkapják az áprilisi fizetésüket is. A CEU-ról és a Várban lévő lakásáról is kérdeztük az innovációs minisztert az atv.hu-nak adott interjúban.

Palkovics: Lovász elnök úrnak nem kell félnie

"Találkozzunk az MTA székháza előtt, és a Lánchídon átvonulva tudassuk a miniszterrel, minket nem lehet zsarolással megfélemlíteni!" - ma újra tüntetnek az akadémikusok a kormány ellen. Ülésezik az Akadémia elnöksége és nyilván Lovász László elnökre is nyomást akarnak gyakorolni. Vissza lehet csinálni a Lovász-Palkovics paktumot?

 - Ami azon a papíron szerepel, azt minkét fél aláírhatónak tartotta. Vagy azzal, hogy egyetért velük vagy azzal, hogy tudomásul veszi. A szándéknyilatkozat elveket rögzített. Mindentől vissza lehet természetesen lépni, de én azt gondolom, hogy Lovász elnök úrral mindketten az adott ügyért érzett felelősségünktől vezérelve írtuk alá.

Ha Lovász László visszalép, mit kockáztat?

- Lovász László az MTA elnöke, akit a köztestület választott meg, világhírű, kiváló matematikus. Nem gondolom, hogy neki félnivalója lenne bármitől. De szeretném elmondani, hogy mielőtt ezt a szándéknyilatkozatot aláírtuk, hosszasan gondolkodtunk és vitatkoztunk a megfogalmazás apró részletein, hogy ne legyen később semmi félreérthető és belemagyarázható.

Mert Ön "az Akadémia legjobb barátja"?
 
- Igen, én tényleg komolyan gondolom, és hiszek benne, hogy amit teszek az csak és kizárólag az Akadémia, és a teljes magyar kutatási ökoszisztéma hatékonyabbá tétele érdekében teszem.

Pitbull, Victor a takarító, mozdony

Titulálták már "Orbán pitbulljának", pitbuldózernek, de volt, akinek a Nikita című filmből Victor, a takarító jutott az eszébe, aki a bérgyilkosok utáni "romokat" tünteti el, Jean Reno játszotta, most a felháborodott akadémikusok azt mondják Önről, hogy egy "mozdony".

 - Javul a helyzet.

Hogy jellemezné a tárgyalási stílusát?

 - Nézze, én a német vállalati környezetben szocializálódtam. Ott azért egy elég őszinte, viszont fair tárgyalási stílus a jellemző.

Fair?

 - Hogyha megállapodtunk, azt betartjuk. Én ezt követem, eddig ez így volt a felsőoktatás átalakításánál, az egyetemek esetében is, de így volt a tanártüntetések után is. De így van az MTA ügyében is, hiszen megállapodtunk a 2019-es költségvetést érintő kérdésekről, a Lendület, az egyetemi kutatócsoportok finanszírozásáról, az ösztöndíjakról, az első hónapok bérköltségének a finanszírozásáról és legutóbb a május végéig tartó finanszírozásról. És mindent betartott a minisztérium.

Lovász László milyen tárgyaló?
 
- Lovász elnök úr abszolút korrekt tárgyaló. Az elmúlt időszakban teljesen jó hangulatban beszélgettünk különböző ügyekről.

Akkor nem igaz, hogy fegyvert szegezett Lovász László fejének 2 hete, a legutóbbi megbeszélésükön, hogy ha nem veszi tudomásul, hogy "a kormány az MTA kutatóintézet-hálózatát az Akadémia szervezetén kívül kívánja működtetni", akkor erővel elveszi az MTA "koronaékszereit", azaz egyoldalúan beterjeszti az akadémiai törvény módosítását a parlamentnek?

 - Volt két vagy három megbeszélésünk az Akadémia elnökével és elnökhelyetteseivel. Ugye, itt akadémikusok beszélgettek egymással, tehát Lovász elnök úr, Szabó Gábor, Vékás Lajos, Freund Tamás, jómagam. Ebben a környezetben nem szokás egymás fejének semmifajta fegyvert szegezni, tehát itt semmifajta fenyegetés nem volt.

Az Akadémia elnökének a leveléből ez derült ki.

- Nem,  ő nem ezt írta.

Nem fenyegette meg Lovász Lászlót? És ő, mint MTA-elnök mégis aláírta a szándéknyilatkozatot a kutatóintézetekről, szembe menetelve az általa vezetett MTA hivatalos álláspontjával?

 - Miért fenyegetném meg az Akadémia elnökét, aki pont annak az akadémiai tudós társadalomnak a tagja, mint én? Véleményem szerint azért írta alá Lovász elnök úr a megállapodást, mert bízik abban, hogy amit teszünk, azt a magyar tudomány és az Akadémia érdekében tesszük.

De önnél van a kasszakulcs.

- A kasszakulcs egy része nálam van, egy része meg nem nálam van, hanem az Akadémiánál van, kár ezt most így felhozni...

Júliusban átcsoportosította az Akadémia 28 milliárdját a minisztériumához. Most nem utalta a 17 milliárdot az Akadémiának, ami jár nekik. Sőt, az MTA kutatóintézetei az Ön minisztériuma által kiírt pályázatokon - a Tématerületi Kiválósági Programon - szerezhették volna vissza az őket megillető 17 milliárdot. Az áprilisi fizetésüket megkapják a tudós kutatók?

 - Igen. Mivel ebben is megállapodtunk. A 17 milliárd, az valóban nálam van ebben a pillanatban, de alapvetően a szándékot kell megnézni, hogy mit akarunk.

Ez zsarolás, nem?  

- Nem. Miért zsarolnánk az Akadémiát? Emlékszik rá, hogy március 8-án a nőnapon mit mondott a miniszterelnök Önöknek? Azt mondta, hogy senki ebben az országban a Magyar Tudományos Akadémia pénzét, vagyonát elvenni nem akarja és nem is akarhatja. "Ami az övék, az az övék", ezt mondta. Semmifajta ilyen szándék nem volt kezdettől fogva. És azt is mondta a miniszterelnök még ezen túlmenően, hogy ahogy a világ minden országában, aki finanszírozza a kutatásokat, az szeretné látni, milyen módon hasznosul az a fajta forrás, amit az állam a tudományra költ. Legyen ez kutatás, innováció, bármi más. Mi nem akarunk beleszólni, hogy ki, mit, milyen módon kutat. Azt mondta, hogy a magyar kormánynak az a szándéka, hogy ne kutatási struktúrát, ne kutatói státuszt finanszírozzon az állam, hanem kutatást. Ezt mondta a miniszterelnök, maga ott volt, hallotta.

"Ez az államosítás kicsit furán hangzik"


"Jó lenne megérteni, hogy a miniszternek milyen céljai vannak" - Lovász elnök úr viszont ezt mondta nem is olyan régen egy interjúban, mert azt 9 hónap alatt sem értette meg, hogy Ön mit szeretne.

 - Én szerintem most már megértették, mi a szándék. Hiszen hogyha most megnézi a "letter of intentet", amit Lovász elnök úrral aláírtunk, abban pontosan benne van, hogy a kormánynak az a szándéka, hogy az akadémiai kutatóintézet-hálózat ne az Akadémián belül, hanem azon kívül működjön, mint más országokban, például Németországban is "kívül" működik. Lovász elnök úr ezt tudomásul veszi. De szerintem ez egy fontos kijelentés, mert ezzel megnyílt az a lehetőség, hogy egy másfajta működési modellt hozzunk létre. Május 6-7-én lesz az Akadémia közgyűlése, az ottani döntésének a függvényében fog majd eldőlni, hogy milyen formában működtetjük a kutatóhálózatot.

Ha május 7-én az MTA közgyűlése vétót emel a kutatóintézetek leválasztására...

- Az egy új helyzet lesz.

Akkor egyoldalúan is beterjeszti májusban az Országgyűlésnek az akadémiai törvény módosítását?

- Akkor újra fogunk tárgyalni az Akadémiával.

Most hogy látja, elvezethet a tárgyalásuk Lovász László lemondásához?

- Bízom benne, hogy nem vezet majd Lovász elnök úrnak a lemondásához. Már megállapodtunk az elvekben, és miután itt komoly emberekről van szó, ezeket az elveket be fogjuk tartani. Az Akadémia közgyűlésének kell az ügyben bölcsnek lenni és elfogadni az ezen elvek alapján javasolt konstrukciókat. Egy dolog biztos viszont, és ez a felelősség kérdése: azt nem lehet megengedni, hogy az akadémiai kutatóintézet hálózatának az érdeke bizonyos határon túl sérüljön május után.

Mit jelent az, hogy "ne sérüljön"? A pénzt, a finanszírozást?

- Ez azt jelenti, hogy május 31-ig megkapják a teljes finanszírozásukat. Utána új opciók lépnek életbe. Ha meg tudunk állapodni, mondjuk, az Akadémia közgyűlésével, akár a normaszövegben is - ez lenne a cél egyébként -, akkor be fogjuk terjeszteni a parlamentnek. Hogyha nem, akkor ősszel terjesztjük be.

Március 15-e előtt megjelent a hír, hogy a Lovász-Palkovics szándéknyilatkozatnak megfelelően létrehoznak az Akadémián négy bizottságot: egy stratégiait, egy jogit, egy szervezetit és egy pénzügyi bizottságot az Ön tárgyalópartnereinek - Freund Tamás, Fodor Pál, Török Ádám - vezetésével és egy volt kormányzati ember, Gál András Levente ügyvéd, egykori államtitkár, kormánybiztos segítségével. Úgy tűnik, már az MTA-n is az Ön akarata érvényesül.

- Azt gondolom, hogy a közösen létrehozott munkacsoportok, a közösen kidolgozott javaslatok – és itt erről van szó, tehát nem a minisztérium részletesen kidolgozott koncepciójának a megvitatásáról – nem ezt jelentik. A szándéknyilatkozat erős garanciákról is szól.

A kormány miért nem ad 500-600 milliárdot az új kutatóintézeti modellre? A német Max Planck Társaságok - akikre szokott hivatkozni - azért függetlenek, mert ott biztosítottak a százmilliárdok. Az igaz, hogy ha az MTA-ról leválasztják a kutatóintézeteket, utána már nem is a parlament dönt a nekik járó milliárdokról, hanem a kormány, vagyis az Ön tárcája, az ITM. Ez a terv?

- A mi véleményünk az volt, hogy az az alapítványi forma, ami a Corvinus Egyetemet működtetni fogja, egy kiváló forma lenne itt is, de ebben még nem állapodtunk meg az Akadémiával.

Az MTA miatt tették be a közalapítványokról szóló törvénybe a "kutatást" is a közérdekű célok közé? Ha alapítványi formában működnének 2020-tól a kutatóintézetek, ahogy a kormány tervezi, de később esetleg megszűnne az alapítvány, akkor ez a kutatóintézetek államosítását jelentené?

- Ha az MTA által forszírozott alapkezelői forma jönne létre, akkor még inkább az állam kötelékében maradna az intézményhálózat, hiszen például az Akadémia kutatói továbbra is közalkalmazottak maradnának. De ez az egész államosítási kérdés kicsit furán hangzik, hiszen az MTA mai vagyona néhány évvel ezelőtt még állami vagyon volt, miért akarná bárki ezt visszavenni? Az én javaslatom az alapítványi megoldással pontosan az államtól való teljes függetlenedést jelentené, itt mintha némi zavar lenne az értelmezésben, nem?

Pálinkás úr egészen konstruktív

Beszélt mostanában Pálinkás Józseffel, az MTA volt elnökével?

- Nem beszéltünk, mert nem volt miről beszélni.

Nála történt egy fordulat. Ő az MTA-ITM szándéknyilatkozatot már "vállalhatóan konstruktívnak" értékelte a hvg.hu-nak írt elemzésében.

- Egészen konstruktív volt Pálinkás úr meglepő módon, abban az értelemben, hogy most már bizonyos elképzeléseket pozitívnak is tartott a cikkében.

Korábban "nemzetellenes cselekménynek" nevezte az ATV Egyenes Beszédben, amit Ön művel az Akadémiával és kritikán alulinak a tárgyalási stílusát, azt, hogy zsarolja Lovász elnök urat.

- Ezt azért sem értettem, mert arról, hogy én Lovász elnök urat zsaroltam volna, Pálinkás úrnak semmilyen információja nem lehet, azért mert Pálinkás úr nem volt ott, ahol mi Lovász elnök úrral beszéltünk. Nem is dolga neki, hogy ott legyen, hiszen ő az Akadémiának nem választott vezetője. De visszatérve az ő véleményére, most valóban konstruktív dolgokat fogalmazott meg, kivéve persze, hogy szerinte az ITM teljesen alkalmatlan emberek gyülekezete, és ezt a megállapodást a kutatóintézetekről az Akadémiának kell létrehozni. Jelentem, nem.

Marsallbot a zsebben, Nobel-díj a tarsolyban

Az új modellben a tudósok többen lesznek az kutatóintézetek új legfelső Irányító Testületében?

- Ha az Akadémia, mint vélelmezzük, tudós embereket jelöl, akkor a kormány is jelöl tudós embereket. Most egyelőre az a javaslat van az asztalon, hogy legyen paritásos, hat-hat fős - 12 plusz az elnök - tehát 13 fős a testület.

A német Max Planck Társaság 9 fős legfölső bizottságában nincs politikus vagy kormánydelegált.

- A Max Planck Társaságnál a német állam biztosítja a forrást, 90 százalékban. A Helmholz Intézet egy német állami kutatóintézet-hálózat, a német állam 100 százalékban finanszírozza. Nagyon sok modellt kidolgoztunk.

Az arányokról: a Max Planck 58 fős szenátusában összesen 7 politikus ül, a többiek vállalati vezetők és a tudományos élet képviselői.

- Őket valaki odaküldte. A vállalati vezetők is valakinek a delegáltjai. Minden azon múlik, hogy miben állapodunk meg. Ha azt az elvet elfogadjuk, hogy a többség tudós ember legyen, akkor a kormány is tudós embert fog delegálni.

Az Akadémiai Dolgozók Demokratikus Fórumának a képviselői az ATV Egyenes beszédben azt mondták, hogy az Ön modellje a putyini orosz tudományirányítás modellje: az alapfinanszírozás megvonása, pályázati alappá transzformálása, a kutatóhálózatok leválasztása az Akadémiáról, szétdarabolása, kutatóintézetek megszüntetése. Plusz a kutatói közalkalmazotti státusz elvesztése, a kutatók bérköltségének az elvonása.

- Meg a német modell, meg az amerikai modell. Mi azt mondjuk, hogy azt kutatsz, amit jónak látsz, viszont legyél kiváló. Legyen benne a marsallbot a zsebedben, vagy a Nobel-díj a tarsolyban, mert mi ezt elhisszük neked.

CEU? Ne értékeljük le a Magyar Tudományos Akadémiát!


Nyilván figyelemmel kísérte a Néppárt-Fidesz ügy fejleményeit. Mi a véleménye a bajor CSU-s Manfed Weber ötletéről? A amüncheni egyetemi konstrukcióval kinyílt az ajtó, hogy kiadhasson amerikai diplomát a CEU Budapesten?

-  A bajor állam ma is finanszírozza az Andrássy Egyetemet, tehát az, hogy a bajor állam finanszírozni kívánja a CEU-nak valamelyik tanszékét, ez rendben van. Hogy önmagában ettől a CEU szerez-e jogot, hogy amerikai diplomát adhasson ki, azt majd meg kell látni.

A Hír Tv-ben miniszter úr azt mondta, hogy ami az Akadémiánál történik most, az nagyon emlékezteti arra, mint ami a CEU-val történt. Akkor az MTA sorsa is megpecsételődött, az lesz, mint a CEU-é?

- Igen, ezt fontos tisztázni. Mi is történt a CEU esetében? Ignatieff rektor úr, amikor a felsőoktatási törvénymódosításnak a szándéka megjelent, nem azt mondta, hogy akkor üljünk le és tárgyaljunk és találjunk megoldást, hanem körberohanta a világot, és egy sajtókampányba kezdett. Az Akadémia reakciója ugyanez volt.

De a kormány részéről ugyanúgy kiszorítják, elfoglalják...

- Bocsánat, ne értékeljük le a Magyar Tudományos Akadémiát, tehát ne keverjük ezt a kettő dolgot! Ami történik az Akadémián ennek a helyzetnek a kezelésével, az csak annyiban hasonló a CEU-hoz, hogy a kormány szándéka ellen fellépők és véleményt nyilvánítók sokszor nincsenek tisztában sem a valós szándékkal, sem a részletekkel. Ilyenkor, ha én magam felhívom őket vagy írok nekik levelet, és elmondom, hogy mi történik, legyen az a német Helmholz Intézet elnöke, a Leibniznek az elnöke, vagy a Lengyel Tudományos Akadémia elnöke, akkor azt mondják, hogy "ja, erről van szó"?

Az Ön által sokszor hivatkozott Max Planck Intézet is levelet írt Önnek, tiltakozva az Akadémia kutatóhálózatának az átszervezése miatt.

- Ez nem igaz. A Max Planck elnöke nem írt nekem levelet. A Leibniz elnöke írt nekem levelet...

Igen, de más intézetek, a Max Planck aggodalmát is tolmácsolva, az Index cikke szerint.

- Albin Eser professzort, a Max Planck Intézet egyik igazgatóját a napokban fölhívtam, és megbeszéltem vele a dolgot. Megkértem, hogy miután most megállapodtunk bizonyos elvekben Lovász elnök úrral, az intézet támogassa az Akadémia átalakítási folyamatát és küldjön egy olyan embert Budapestre, aki eljön, és megnézi azt, hogy mi történik itt. Nagyon szívesen vállalta. Ami pedig a németeknél történt: 1991-92-ben az újraegyesítés után értékelték a kelet-német tudományos akadémia kutatóintézet-hálózatát. Az ő akkori értékelésük úgy nézett ki, hogy nyugat-német professzorok végigvették kutatócsoportonként, személyenként a kelet-német akadémia kutatóintézeteit, kutatóit és eldöntötték azt, hogy ki hová kerül. És volt, aki a Helmholtz Intézetekhez került, volt, aki a Max Planck Intézetbe, volt, aki a FraunhoferIntézetbe. Akkor jött létre a Leibniz Intézetek (WGL) hálózata. Tehát, ugyanez a folyamat, ami most nálunk körvonalazódik, már megtörtént Németországban is. Ennek a tapasztalatait szeretném, ha a német kollégák megosztanák velünk.

Mihez képest?

Az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének a munkatársa szerint a kormány azért akarja "einstandolni" az akadémiai kutatást, mert 2021-től a EU már szigorúbban osztaná a forrásokat. És Önök közvetlen befolyást szeretnének szerezni az EU-s kutatási-fejlesztési és az innovációs milliárdok fölött.

- Ezeket a források csak kutatásra lehet fordítani. Ez a lényege a kormányzati szándéknak: tegyük alkalmassá a magyar kutatóhelyeket, kutatóintézeteket, akadémiai kutatóintézeteket, az egyetemit és, az államiakat is, hogy még több forrást tudjanak elhozni.

A magyar kutatók sok forrást hoznak el az ECR-ből.

- Bocsánat, nem hoznak el a kutatók sok forrás az ECR-ből. Nézze meg, hogy Ausztriához képest mennyi forrást hozunk el. Ezt más kontextusban kell nézni. Tehát az, hogy a lengyelekhez, románokhoz, csehekhez, szlovákokhoz képest ebben a pillanatban több forrást hozunk el az ECR-böl, semmi jelentőséggel sem bír, csak annyiban, hogy hozzájuk képest többet. Az osztrákokhoz, a hollandokhoz, vagy németekhez képest messze sokkal kevesebbet hozunk el, még fajlagosan is. Abszolút értelemben rosszul állunk, a magyar kutatók a Horizont 2020 forrásainak a 0,5 százalékát - 220 millió eurót - hozták csak el.

Budai Vár? Tényleg kedvelem az anyósomat

Tényleg azért költözött a Várba és bérel mélyen a piaci ár alatt, havi 40 ezer forintért egy 63 négyzetméteres lakást a Táncsics utcában, mert az anyósához szeretett volna közelebb kerülni, ahogy az RTL Klubnak nyilatkozta?

- Tényleg kedvelem az anyósomat. Az én anyósom tornászvilágbajnok.

De nem voltak averziói? A Mátyás templom vonzáskörzetében 350 ezer forintért kínálnak lakásokat kiadásra. Jogilag nem lehet belekötni....

- Pénzügyileg sem. Nem azért lakunk a várban, mert kifejezetten ott szerettem volna élni. A Vár nekem egy szempontból volt jó, a feleségem, a gyerekeim, meg az ő szülei miatt. Azért költöztünk oda, mert a feleségem ott nőtt föl. A szülei ott laknak ötven éve, ezért aztán úgy gondoltuk, hogy a gyerekeknek - az egyik négyéves, a másik hatéves -, fontos, hogy a nagyszüleikhez közel legyenek, mert ugye én éjjel-nappal dolgozom, a feleségemnek meg fontos az édesanyjának a segítsége. Ezért odaköltöztünk egy 63 négyzetméteres lakásba 2013-ban, azaz még a közigazgatási karrierem előtt az akkori jogszabályoknak megfelelő feltételek mellett. Ezeket a feltételeket pedig az önkormányzat rendeletei és szabályai határozzák meg mindenki számára: legyen az mérnök, nyugdíjas vagy miniszter.      

llyen magas jövedelmi viszonyok mellett, amikor a miniszteri fizetése is 1 millió 980 ezer forintos, morálisan nyilván sokan érezhetik felháborítónak a néhány tízezer ezer forintos bérleti díjat a Vár szívében.

- Az a szocializmus, amiről beszél most! Akkor mondjuk ki, hogy aki jobban keres Magyarországon, és ilyen jogosultsággal rendelkezik, az költözzön ki onnét, mert ez nem normális? Vagy az önkormányzat hozzon egy döntést, és a Várban minden lakónak alakítsa a szociális viszonyaihoz a bérleti díjat? Ön szerint mi lenne a helyes megoldás itt? Költözzek ki onnét azért, mert az önkormányzat nem akar tőlem többet kérni? Ha az önkormányzat azt mondja és hoz egy olyan döntést, hogy a bérleti díj holnaptól a négyszerese ennek a lakásnak, akkor a négyszeresét fogom fizetni. Az önkormányzat nem véletlenül kér annyit, amennyit. Ezek a Várban lévő ingatlanok általában lakhatatlanok, pontosabban akkor lakhatók, ha az oda beköltözők ezeket az ingatlanokat lakható állapotba hozzák. Ebben a lakásban a nyílászárók nem voltak jók, a lakás vizes volt, nem volt benne fűtés, ez gyakorlatilag egy lakhatatlan lakás volt. Én úgy invesztáltam ebbe a lakásba, hogy soha nem lesz az enyém.

Habsburg-Lotharingiai Mihály - aki azzal került a hírekbe néhány éve, hogy Lázár Jánossal vadászott Soponyán - szintén olcsón bérel lakást, havonta 71 ezer forintot fizet az Országház utcában, holott ennek a tízszerese lenne reális, igaz ő magánforgalomban. De egy 101 négyzetméteres önkormányzati lakás bérlője már 2013 óta az energetikai hivatal elnöke, Dorkota Lajos, a lakása kedvezményes, 42 ezer forintos bérleti díját is a hivatal állja. Korábban pedig arról szóltak a hírek, hogy az I. kerületi polgármester, Nagy Gábor Tamás szülei, volt felesége is mélyen a piaci ár alatt bérelnek lakásokat a Várban.

- Érdekes módon a 2010 előtti nobilitások neveit, akik szintén a Várban laknak, ugyanilyen feltételekkel bérelnek, valamiért nem sorolta fel…

Kik ők?

 - Nem illik neveket mondani. De az ő nevük nem merült fel. Csak a jelenlegi kormányhoz közel állók neve.

Lovász elnök úr nagyon kedves volt az ügyben

Az Ön esetében valószínűleg azért is érzékenyebbek erre, mert a Magyar Narancs megírta: mint akadémikus az MTA-tól havi 445 ezer forintot, míg az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének (SZTAKI) a munkatársaként havonta 800 ezret kapott 2018 nyaráig, holott 2014-től már államtitkár, illetve miniszter volt, és a cikk szerint már nem is publikált. Sem az MTA hivatalos publikációs jegyzékében, a Magyar Tudományos Művek Tárában, sem a SZTAKI publikációs jegyzékében nem találtak nyomát újabb tudományos tevékenységet az Ön részéről.

- Ez is egy hazugság. Az első állítás, hogy nem publikáltam, nem igaz. Lehet, hogy egy újságíró az MTMT-ben nem találja meg ezeket a publikációkat. Azért, mert nekem, mint akadémikusnak, nem kötelező oda semmit föltölteni. De föl kell menni az internetre és meg kell nézni, hogy hány cikket írtam ebben az időszakban. Meg kell nézni, hány előadást tartottam. Senki nem kereste meg az MTA SZTAKI-t, hogy tudományos tanácsadóként én milyen projektekben vettem részt ez alatt az idő alatt vagy, hogy ebben az időszakban hány doktorandusz hallgatót konzultáltam, vagy, hogy mivel töltöm a hétvégéimet, amikor mondjuk Zalaegerszegen az épülő tesztpályán dolgozunk.

Lovász László egy interjúban megvédte Önt, azt mondta, egy előadását ő is hallotta, kiváló mérnöknek nevezte, és igazolta, hogy nem kell okvetlenül tudományos cikkel zárulnia egy ilyen munkának.

- Lovász elnök úr nagyon kedves volt ebben az ügyben, ez nagyon korrekt volt az ő részéről. Nézzük meg, hogy az autonóm járműrendszer területén Magyarország milyen szintre lett pozícionálva az elmúlt évben! Egyszer azt írta, hogy az én kapcsolatrendszerem "GDP-ben mérhető". Hogyha meg kellett győzni, mondjuk a Continentalnak a mesterséges intelligenciafejlesztő központját, hogy Magyarországra jöjjön, ez nekem két órámba tellett. Ide jöttek, itt működnek. Ha meg kell győzni, mondjuk, a Jaguárt, hogy miért jöjjön Magyarországra, azért, mert elbeszélgettünk és látják itt a tudományos teljesítményt. Én meg tudom mutatni azt a tízezret meghaladó fejlesztőmérnököt Magyarországon, aki azért van itt, mert a hetvenes évek óta a Michaelbergerrel, Bokor professzorral fölépítettünk egy tudományos iskolát. Tehát ha bárki úgy gondolja, hogy a teljesítményét össze akarja mérni, bitte schön, lehet jönni!

További belföldi híreink