Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2019-03-10 14:11:00

Több munka, kevesebb szabadság a közszférában

A napi kötelező munkaidő 8,5 órára nő, ami minden ellentételezés nélkül akár 12 órára is növelhető, miközben továbbra is elmaradt az érdemi bérrendezés – ezek a köztisztviselőket érintő változások legneural­gikusabb pontjai, ugyanakkor a családos tisztviselők munkafeltételei kedvezően változnak.

Több munka, kevesebb szabadság a közszférában

A márciustól életbe lépett új kormányzati igazgatásról szóló törvény – számos egyéb intézkedés mellett – legalizálja az eddig is jellemző fokozott munkaterhelést, és összességében 30 százalékos béremelést helyez kilátásba az állami tisztviselői szférában.


A törvénymódosítás legfontosabb, a munkavállalókat közvetlenül érintő elemei a következők: a félórás ebédidő ezentúl nem számít bele a napi 8 órás munkaidőbe; 25-ről 20 napra csökken az éves alapszabadság, és nem a munkaviszony, hanem a pozíció – és a gyerekek száma – határozza meg a további szabadnapok számát; a megyei és fővárosi kormányhivatali dolgozóknak nem jár cafeteria; a napi munkaidő anyagi ellentételezés nélkül kiterjeszthető 12 órára, a heti munkaidő maximum 48 óra lehet (az évi maximális túlóraszám 200 óra).

  Mindehhez központosított létszámgazdálkodás, valamint új kinevezési rendszer is társul, azaz némileg újraosztják a feladatokat és a béreket. Az átalakítás kormányzati célja a bürokrácia csökkentése és a hatékonyság növelése a közigazgatásban.

A változások a minisztériumok és háttérintézményeik, a megyei, járási és központi  kormányhivatalok dolgozóit, a Nyugdíjfolyósító Főigazgatóság és a Magyar Államkincstár tisztviselőit érinti, összesen 70 ezer munkavállalót.

A közszolgálati dolgozók körében régóta nagyon alacsonyak a keresetek, komoly létszámhiány van, és rendkívüli a munkaterhelés. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) az új kormányzati igazgatási törvénytervezet véleményezésénél az említett intézkedések visszavonását kérte, továbbá azt, hogy a közszférában dolgozókat ne lehessen a Munka Törvénykönyve szerinti évi 150 óra túlmunkára kötelezni. Az MKKSZ egységes közszolgálati bérrendszert is javasol, amelynek kiindulópontja a mindenkori minimálbér, a szakképzettséget igénylő munkakörökben pedig a szakmunkás bérminimum lenne, és bevezetnék a diplomás minimálbért is, mivel összecsúsztak a bérek.

Tény, hogy arról általában kevesebb szó esik, hogy az új törvény külön fejezetben foglalkozik a családos köztisztviselők kedvezőbb munkafeltételeit lehetővé tevő intézkedésekkel (ők gyakorlatilag visszakapják az 5 szabadnapot). Ez nem keveseket érint, hiszen – miként azt korábban az MKKSZ is megfogalmazta – a közszférában az állások közel 80 százalékát nők töltik be, ezért kiemelten fontos lenne a családbarát munkahelyek megteremtése.

Novák Katalin szakállamtitkár a törvénytervezet kapcsán úgy nyilatkozott: példát szeretnének mutatni a versenyszférának azzal, hogy családbarát intézkedések keretében változtatnak a pótszabadságok rendszerén, a felmondási időn, valamint többletjuttatásokat is bevezetnek. A törvény például tartalmazza a rész- vagy rugalmas munkaidő, illetve távmunka lehetőségének megteremtését, de csak a kisgyermekes anyáknak.  Duplájára emeli a gyerekek után eddig járó éves pótszabadságok mértékét (így egy gyerek után 4, kettő után 8, három után 14 nap jár), és megnöveli a gyerek születése után járó apaszabadságot is. Új elem az első házasoknak, valamint a nagyszülőknek (unoka születése esetén) járó 5-5 nap pótszabadság. Többletjuttatásként bevezetik a szünidei gyermekfelügyeleti támogatást, valamint az egyszeri, 650 ezer forintos kamatmentes kölcsönigénylés lehetőségét gyermek születése esetén.

Részletek a Hetek pénteken megjelent számában.

atv.hu

 

 

Új műsorral, minden idők legnehezebb műveltségi vetélkedőjével jelentkezünk. 500 - Az ország géniusza március 4-étől csak az ATV-n!

Ajánlom

További belföldi híreink